Köves Slomó szerint Brüsszelben támadnak zsidókra, nem Magyarországon
Köves Slomó a The Jerusalem Post hasábjain szállt vitába egy Ira Forman tollából korábban megjelent véleménycikkel, amely megkérdőjelezte az Európai Zsidó Szövetség egyik tanulmányát, ami szerint Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely a zsidó közösség számára, illetve rejtett antiszemitizmussal vádolta Orbán Viktor miniszterelnököt és kormányát – erről ír a Magyar Nemzet.Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség–Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija először is rámutatott, hogy a szerző nem csupán az Egyesült Államok kormányának antiszemitizmus elleni harcot vezető tisztségviselője volt 2013 és 2017 között, de előtte a Demokrata Párthoz köthető politikai lobbiszervezetet is vezetett. Emlékeztetett rá, hogy ez az időszak meglehetősen nehéz volt az európai zsidóság számára, hiszen
- 2014-ben a brüsszeli zsidó múzeumban három emberrel végeztek,
- 2015-ben egy párizsi zsidó üzletben négy ember életét oltották ki,
- 2017-ben szintén Franciaországban a zsidó származású Sarah Halimit gyilkolták meg,
és a sort még lehetne folytatni.
„Mit tett Forman, mint különleges megbízott ezek után a támadások után?”
– teszi fel a kérdést Köves Slomó az angol nyelvű izraeli napilapban. – Nem sokat – adja meg a választ. A 2016-os holokauszt emléknapon Barack Obama akkori amerikai elnök azt emelte ki az antiszemitizmus elleni harcuk nagy eredményeként, hogy Székesfehérváron megakadályozták, hogy szobrot állítsanak Hóman Bálintnak, „a ’30-as évek egyik harmadrangú politikusának.”
„Miért nem volt mondandója Obamának Belgiumról, ahol évente több száz antiszemita bűncselekményt követnek el, és ahol egyetlen évvel korábban az iszlamista terror négy ártatlan életet oltott ki a zsidó múzeumban?”
– teszi fel a kérdést a rabbi, ugyanakkor meg is adja a választ: azért, mert az antiszemitizmus egy politikai eszköz lett.
„Így az Obama-adminisztráció, amely közismerten szkeptikus volt Magyarországgal szemben, fontosabb volt a nyomásgyakorlás egy kis magyar város önkormányzatára megakadályozandó, hogy egy alig ismert magyar náciról állítsanak szobrot, mint hogy biztosítsák a belga zsidók biztonságát”
– vonja le a következtetést. Köves Slomó a cikkben védelmébe veszi a kritizált tanulmányt is. Mint írja, a kiterjedt közvélemény-kutatásban tettek egy érdekes felfedezést: azokban az országokban, ahol kevesebb ember vall antiszemita nézeteket, több az antiszemita gyűlölet-bűncselekmény.
Míg Franciaországban például 15 százalék osztott antiszemita nézeteket, 2020-ban 339 ilyen bűncselekmény történt, Németországban ugyanez az arány 17 százalék és 1909 bűncselekmény. Ezzel szemben míg Magyarországon 42 százaléknak voltak antiszemita nézetei, mégis mindössze harminc, zsidók elleni gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
