Közbiztonsági válsághelyzet alakult ki Európában
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az illegális migráció miatt olyan közbiztonsági válsághelyzet alakult ki, amely már az európai népességet veszélyezteti.Bakondi György az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, tíz éve tart a tömeges, illegális migráció, évente több mint egymillió illegális bevándorló érkezik Európába, ami maga után vonja a családegyesítést. Azt, hogy ez milyen potenciális veszélyt rejt magában, milyen következményekkel jár az európai országokban, mindenki láthatja, aki eljut Bécsbe, Brüsszelbe, Rómába vagy Párizsba. Ma már azt mondhatjuk, hogy a jövőbe mutatóan is válsághelyzet körvonalazódik – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év történései és a mostani döntésképtelenség beláthatatlanul súlyos, „a kultúránkat, a nemzeti identitásunkat, a családokat, a hitünket, közösségeinket” fenyegető veszélyt idézett elő.
Utalt arra, hogy az Európai Bizottság az illegális bevándorlókat kvóták alapján szeretné szétosztani. Egyre markánsabban bizonyosodik be, hogy nem véletlen jelenségről, hanem politikailag motivált, a szuverenitást, a nemzeti egységet bomlasztó, a liberális többség által választott megoldásokat elősegítő folyamatról van szó – fogalmazott.
Azt mondta, új, hogy a nemzetállamok megpróbálnak védekezni az illegális bevándorlás ellen. Megpróbálják gyorsítani, és növelni a kiutasításokat a meggondolatlanul adott állampolgárság visszavonásával, a szociális támogatások csökkentésével, a családegyesítések korlátozásával, a kiutasítások jogi feltételeinek könnyítésével. De az Európai Unió szintjén ez még nem jelentkezik – jegyezte meg.
Emellett egyre többen fogalmazzák meg – folytatta -, hogy az EU területén kívül kell elbírálni a menekültkérelmeket. Olaszország először Albániában hozott létre ilyen táborokat, és ez Ausztriában, Hollandiában és Dániában is napirenden van. Magyarország kezdettől fogva azt az elvet vallotta, hogy aki menekült státuszt akar, az a belgrádi magyar nagykövetségen nyújtson be kérelmet, és csak az lépjen be az országba, aki menekült státuszt kapott, és a hatóság ellenőrzésén átesett.
Kijelentette: az a baj, hogy az ezt a politikát konzekvensen alkalmazó Magyarországot rendszeres támadások, bírságolás és súlyos politikai kritikák érik. Felidézte: az Európai Parlamentben a napokban 54. alkalommal tárgyalták a magyarországi jogállam általuk vélelmezett, súlyos hiátusait azok, akik egyébként az Európai Unió szabályaitól látványosan eltértek, például a földgáz és a kőolaj behozataláról szóló döntés esetében. „Azon mesterkednek, hogy hogyan tudnák a saját szabályaikat, és az alapító atyák által felvázolt működési mechanizmust a politikai céljaiknak megfelelően megváltoztatni” – vélekedett.
A főtanácsadó beszélt arról is, hogy az illegális migrációnak további következményei vannak. Brüsszelben és Amszterdamban azt látta, hogy egy, az utcán sétáló, mintegy húsz fős osztályban jó ha két-három európai hátterű gyerek volt. A többiek migrációs hátterűek, akik az adott állam nyelvét sem tanulják meg rendesen, a közösségeik elkülönülnek, az életvitelük igyekszik függetlenedni az adott állam jogrendszerétől, bíróságától, ezért jönnek létre a no-go zónák, ezért kell a német parlamentben kancellári szinten bejelenteni, hogy „sötétedés után a nőknek és a gyerekeknek nem szabad az utcára menniük”.
„Bízom abban, hogy az európai népesség a saját és a családja biztonsága érdekében mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy végbemenjenek azok a politikai változások, amelyeket Magyarország szorgalmaz, amelyek azt eredményezhetik, hogy a jövőben látható veszélyek mérsékelhetők és megelőzhetők legyenek” – mondta Bakondi György.
