A nagyszabású, tudományterületeken átívelő programsorozat keretében 4 nagy tudományterület 13 tématerületéről összesen 82 kutató tudományos előadását hallgathatják meg a résztvevők.

A tudományos kutatások seregszemléje idén a „Határok nélküli tudomány – Kihívások és lehetőségek a tudományterületek határán” címet viseli. A korábbi években is jelentős szakmai és tudományos sikerrel rendezett programsorozatnak idén már kilencedik alkalommal ad otthont a főiskola. A műszaki és természettudományi, az informatikai és gazdaságtudományi, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományi szekciók előadói a legkülönfélébb kutatási eredményeket publikálják a november 6-12 között megrendezésre kerülő szakmai rendezvényen.

A konferenciasorozat programjai a nagyon zárt és sokak számára ismeretlen tudományos jelenvalóságba engednek betekintést. A közelmúlt tudományos kutatásainak eredményeit bemutató előadásokon terítékre kerülnek az elmúlt harminc évben, mintegy 25 millió ember halálát okozó AIDS előrehaladásának kimutatására alkalmas számítógépes diagnosztikai szoftver fejlesztéseinek eredményei, vagy az állatgyógyászatban alkalmazott nanotechnológiák.

A Tudomány Hete programjainak keretében az érdeklődők megismerkedhetnek számos kutatási területen elért eredménnyel. Az előadássorozatot olyan beszámolók színesítik, mint például a Rubik-kocka láz idején szabadalmaztatott dedokaéder logikai játékról szóló előadás, melynek során az is kiderül, hogy ezek a szórakoztató játékok geometriai és gépészeti szempontból is tanulságos szerkezetek, amelyek gyártási nehézségeik miatt a mérnöki munka fontos részét képezik.

„Egy jól működő felsőoktatási intézmény tevékenységi körében ugyanolyan hangsúlyos szerepet kell kapnia a K+F-nek, mint az oktatásnak. Ha ez működik, akkor az intézmény feladata hogy megteremtse a szakmai nyilvánosságot a jelentős innovációs eredménnyel járó kutatási témáknak, hiszen ezen kutatások nem öncélúak, hanem valós ipari-, innovációs igények kielégítésére szolgálnak. A hallgatók K+F-be történő bevonása, valamint a felsőoktatás és a versenyszféra innovációs együttműködéseinek elősegítése a rendezvény legfőbb célja.” – mondta dr. Kadocsa László a Dunaújvárosi Főiskola tudományos rektor- helyettese.

A Magyar Tudomány Napjáról 1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján döntöttek és 1997 óta november 3-án ünneplik. 1825-ben, ezen a napon határozták el a magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását.