Közép-Európa egyre erősebb és ez sokakat irritál

Közép-Európa egyre markánsabban zárkózik fel, egyre erősebb és markáns politikai véleményeket fogalmaz meg, ami sokakban irritációt vált ki – jelentette ki Magyar Levente, a külügyi tárca parlamenti államtitkára Pozsonyban, ahol részt vett a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórum egyik panelbeszélgetésén pénteken.
 

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A panelbeszélgetés egyik fő témája az illiberális demokrácia volt, és azzal összefüggésben több időszerű európai kérdés is terítékre került.
    
Magyar Levente a panelbeszélgetés után a magyar közmédiának nyilatkozva elmondta: beszélgetőpartnereinek rávilágított: a magyar álláspont az, hogy egy demokráciának nem kell eredendően liberálisnak lennie, mert az lehet konzervatív, lehet keresztény, kereszténydemokrata, ettől függetlenül még demokratikus alapokon áll.
    
„Ami egy demokrácia ismérve,  az mind megtalálható Magyarországon, ami pedig a liberalizmus ismérve, annak nagy része nem” – mutatott rá az államtitkár.
    
Elmondta: a beszélgetés során amikor a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) Európával szembeni viszonyáról esett szó, sok esetben tapintható volt egy bizonyos elfogultság Közép-Európával szemben.
    
Magyar Levente ezzel összefüggésben leszögezte: a közép-európai országok ugyancsak Európa részei és abban érdekeltek, hogy Európa erős legyen, a vita köztük és a nyugati országok között csak abban áll, hogy milyen úton kell eljutni ehhez a célhoz.
    
Kifejtette: néhány éve kezdődött el az a folyamat aminek eredményeképpen a közép-európai országokra már nem lehet úgy tekinteni, mint a szegény keleti rokonokra, akik befogják a szájukat.
    
„A politikai térképen elkezdett megjelenni a politikai egység és ez újdonságként hat, ahogyan az is, hogy egyre nagyobb piaci és gazdasági erőt képviselünk és markáns ellenvéleményeket fogalmazunk meg egyes főárambeli véleményekkel szemben” – mutatott rá az államtitkár. Hozzátette: ez végtelen irritációt vált ki, mert vannak akik úgy gondolják, hogy Közép-Európa helye a közös európai építményben nem ott van ahová helyezi magát,  hanem pár szinttel lejjebb. „Mi viszont érzünk annyi önbizalmat, hogy elvárjuk, hogy egyenlő partnernek kezeljenek bennünket” – szögezte le.
    
Rámutatott: a Közép-Európa erősödése által kiváltott irritáció kéz a kézben jár bizonyos diszkriminatív próbálkozásokkal is, ilyenek azok az EU következő költségvetési időszakával kapcsolatos tervek is, ahol olyan kritérium bevezetését tervezik a kohéziós alapok összefüggésében, hogy ahol alacsonyabb a munkanélküliség oda kevesebb pénzt kellene adni.
    
„Ez egyértelműen negatívan diszkriminálja Közép-Európát, ahol sikeres gazdaságpolitikát folytatunk” – mutatott rá.