Gazdasági rivalizálás helyett gazdasági együttműködéssel közösen megteremthető Közép-Európa „szerencsecsillaga” felemelkedésének politikai feltétele is – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Selmecbányán, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) 125. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen mondott beszédében.

A házelnök szerint Selmecbánya évszázados közép-európai öröksége és annak minden tanulsága arra kötelez, hogy magyarok és szlovákok, csehek és lengyelek, osztrákok és németek ismét felemeljék Közép-Európa „szerencsecsillagát”. Ehhez minden természeti és emberi feltétel adott, és közösen Közép-Európa felemelkedésének politikai feltételeit is meg lehet teremteni, ha a nemzeti kizárólagosságra való politikai törekvéseket felváltják a nemzeti kiengesztelődéssel és politikai együttműködéssel, az egymás rovására folytatott „értelmetlen” gazdasági rivalizálást pedig a gazdasági kooperációval.

Selmecbánya történetét felidézve Kövér László elmondta: a város a magyar és a közép-európai innováció egyik történelmi bölcsője. IV. Béla király bányavárosi kiváltságokat adott Selmecbányának, és a Selmeci Városi Bányajogkönyv révén 1245-ben meghozta Európa első bányajogi rendelkezését. 1735-ben Selmecbányán jött létre a világ első bányatisztképző tanintézete, 1763-ban a világon elsőként indult meg a műszaki felsőoktatás a Bányászati Akadémián, Selmecbányán alapították meg 1786-ban az első nemzetközi tudományos szakegyesületet.

1627-ben Selmecbányán alkalmaztak először robbantásos eljárást a bányaművelésben, itt működött először gőzzel hajtott vízemelőgép – sorolta.

Kövér László hangsúlyozta: ez lenyűgöző teljesítmény, amely egyben felbecsülhetetlen magyar és közép-európai hozzájárulás az európai ipartörténethez és tudománytörténethez.

A házelnök arról is megemlékezett, hogy a selmecbányai akadémikusok és diákok éppen itt alapították meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet, amelynek 41 tagtársát választották eddig a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, 33-an lettek a magyar kormány tagjai, négyen miniszterelnökök. Kiemelkedő szakmai munkásságukért 80-an kaptak Kossuth-, Állami-, illetve Széchenyi díjat.

Az alapszabályban három értéket jelöltek meg – folytatta Kövér László -, mint az egyesület összetartó erejét: a szakmaszeretetet, a hazaszeretetet és a barátságot. Az alapító elődök nem futóhomokra, hanem kősziklára helyezték az egyesületet, olyan alapértékekre, amelyeket az idő múlása vagy a történelem hullámverései nem gyengítettek, hanem inkább erősítettek – hangsúlyozta.

Mint felidézte, Selmecbánya hanyatlása a XIX. század második felében kezdődött a rentábilisan kiaknázható ércvagyon csökkenése és a munkaerő árának emelkedése miatt. A folyamat mélypontja 1919-ben volt, amikor a város végleg elveszítette kétszázéves felsőoktatási intézményét,. Ennek eszmei és szakmai hagyatékát a miskolci egyetemen folyó bánya- és kohómérnökképzés, valamint a Soproni Egyetemen folyó erdészeti oktatás gondozta és gondozza tovább – folytatta, hozzátéve, hogy az 1940-es évek második felétől a selmecbányai szellemi alapokra felépülő kassai  bánya- és kohómérnök-képzés mellett Selmecbányáról ered az 1848-1849-ben onnan kivált az ausztriai Leoben-ben és a csehországi Ostravaban zajló bánya- és kohómérnökképzés is, így megállapítható, hogy Selmecbányának nemcsak magyar vagy szlovák, hanem közép-európai öröksége és kisugárzása  van.

MTI