Július utolsó napján felszállt a füst: kiírták a „szuperkórház” tervpályázatát. A pályázat győztese építheti meg Európa egyik legmodernebb kórházát, a Dél-budai Centrumot. Bedros J. Róbertet, a projekt miniszterelnöki megbízottját arról kérdeztük, milyen lesz a várhatóan öt év múlva megnyíló csúcsintézmény.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– A kormányzat a következő években hétszázmilliárd forintot fordít a központi régió, vagyis Budapest, Pest és Fejér megye egészségügyi hálózatának korszerűsítésére, valamint kórházfejlesztésre. Ebből az összegből mennyi jut a zöldmezős beruházásnak számító Dél-budai Centrumkórházra?

– Az állam nyílt uniós tervpályázatot hirdetett. Becsléseink szerint nagyjából tíz-tizenkét hazai tervező, illetve tervezőiroda rendelkezik olyan kapacitásokkal, erőforrásokkal, szakmai tapasztalattal, hogy el tudjon indulni egy ilyen pályázaton. A kiírás szerint a Dobogón megépülő intézmény mellett a Honvéd- és a Szent István Kórház bővítésére szintén e pályázat keretében jelentkezhetnek az építővállalatok. A bírálóbizottság várhatóan ősszel dönt arról, mely pályamunkák felelnek meg leginkább az általunk megfogalmazott igényeknek. Ezután kerülhet sor a közbeszerzési eljárás megindítására, amelynek végeredményeként kiválasztjuk azt a személyt vagy vállalkozást, aki végül megépítheti a Dél-budai Centrumkórházat. A DBC tervezett költségét 150 milliárd forintban határozta meg a kormányzat. Ez az összeg változhat, de egyetlen olyan kompromisszumot sem kötünk, amely nem a betegek XXI. századi gyógyítását szolgálja.


– Ön korábban úgy nyilatkozott, hogy a megépülő intézmény afféle egészség­pláza lesz. Mit takar ez a megnevezés?

– Nyugat-Európában, sőt az óceán túlpartján a legtöbb újonnan épült kórház egyfajta egészségplázaként is funkcionál. Ez azt jelenti, hogy minden olyan szolgáltatást elérhetővé teszünk a betegek és hozzátartozóik számára, amelyet a mindennapjaikban is használnak. Ily módon, annak ellenére, hogy a gyógyulásuk alatt kiragadjuk a pácienseket a megszokott környezetükből, ezek a feltételek továbbra is biztosítottak számukra. Ez nincs összefüggésben azzal, hogy milyen hosszú időt töltenek a kórházban. Az „extra szolgáltatások”, mint például egy posta, étterem vagy egy fodrászat, nemcsak a hosszan felépülő betegeknek jelent majd könnyebbséget, hanem minden betegnek, sőt a látogatóknak is. Az egészségpláza kifejezés azt jelenti, hogy a kórházban töltött napokat megpróbáljuk a lehető legkellemesebbé tenni, és csupán egyetlen cél vezérel bennünket, hogy a betegeknek a kórház szó hallatán a következő szavak jussanak eszükbe: biztonság, törődés, szakértelem és kényelem.


– Úgy hírlik, a gyógyítási körülmények is eltérnek majd a megszokottól.

– Már a pályázati kiírásban megfogalmaztuk, milyen szakmai feltételeket kell teljesíteni a nyertesnek. Milyen osztályok működnek majd, mennyi ággyal, és hogyan kapcsolódnak a műtők az egyes osztályokhoz. Az az elvünk, hogy beteget nem küldünk el. Ehhez az szükséges, hogy bármilyen betegséget képesek legyünk gyógyítani, beleértve például a szív-, érsebészetet, a mellkasi sebészetet, az akut infarktust vagy stroke-ot. Mindössze egy terület van, amely nem tartozik a profilunkba. Nem foglalkozunk majd égésplasztikával, viszont a Honvédkórház rendelkezik az ehhez szükséges kapacitással.


– Valóban egyágyas szobákban gyógyulhatnak majd a betegek a megépítendő szuperkórházban?

– Miután a kórházunknak nagyjából 1,2 millió ember ellátásáról kell gondoskodnia, valamint sürgősségi ellátást is nyújt majd, összesen 1200 ágyasra tervezzük az intézményt. Ebből 900 egyágyas szoba szolgálja a felnőtt betegeinket. Lesz összesen 300 gyermekágy, ebből 240 gyermekszoba kétágyas lesz, hogy a szülők együtt lehessenek a kicsikkel. A fennmaradó hatvan ágyon a gyermek intenzív osztály és a szülészet osztozik majd.


– Az ellenzéki egészségpolitikusok vitatják, hogy szükség lenne egyágyas szobákra…

– Nincs igazuk. Komoly nemzetközi vizsgálatok bizonyították az egyágyas szobák előnyeit. Számottevően csökken például az eleséses sérülések vagy a csonttörések gyakorisága, jobban gyógyulnak a szív- és érrendszeri betegek, valamint visszaszoríthatók a kórházi fertőzések. További előny, hogy ilyen körülmények között a mainál lényegesen bensőségesebb az orvos-beteg, a nővér-beteg kapcsolat, amely jelentősen javítja a betegek komfortérzetét, erősíti a bizalmat. Ez pedig igazoltan gyorsabb gyógyuláshoz vezet.


– Ez a megoldás nem igényel a megszokottnál nagyobb létszámú gyógyító személyzetet?

– Nem. Az orvosnak és a nővérnek mindenképpen személyesen kell foglalkoznia minden beteggel. Nekünk lehetőségünk lesz arra, hogy ezt megkönnyítsük. Ezt a célt szolgálja a nővérállomások elhelyezése, a tágas folyosók kialakítása is. A fejlett informatikai rendszer jelentősen leegyszerűsíti a munkát. Az okos eszközökön, a digitális lázlapokon pedig ellenőrizhető, hol tart a beteg gyógyszerelése, milyen adatok szerepelnek a kórlapján, milyen leletek születtek. Ezek az adatok nyomon követhetők minden érintett számára anélkül, hogy papírhegyeket kellene gyártani. A DBC egy papírmentes kórház lesz, amely nemcsak Magyarországon, de Európában is páratlan. Mindezeken felül a digitális rendszer a betegek kényelmét is szolgálja. A szobákban elhelyezett audiovizuális egységek arra is alkalmasak lesznek, hogy nyomon követhessék saját gyógyításuk folyamatát, szükség esetén videókapcsolatot létesíthet a nővérállomással, de ezen keresztül internetezhet, és akár videótelefonon tarthatja a kapcsolatot szeretteivel és a világgal, valamint tévét is nézhet rajta a beteg. Az informatikai rendszer a kórház szíve lesz. A betegtájékoztató és -azonosító rendszereken át ez biztosítja majd egyebek mellett a légtisztítást, az energiaszabályozást. Az intézmény építésekor megteremtjük annak a lehetőségét, hogy zöldenergiát is alkalmazzunk környezetbarát és takarékossági megfontolásokból. Egyébként a „zöld gondolatot” a természetközeliség is szolgálja, az az elvárás a tervezők felé, hogy a szobák minél nagyobb hányada zöld területre nézzen.


– A pályázati kiírás bejelentésekor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem csak arról beszélt, hogy ekkora egészségügyi beruházásra száz éve nem volt példa Magyarországon. Azt is említette, hogy az új kórház a magyar egészségügy zászlóshajója lesz, ha elkészül. Ez megmutatkozik a műszerellátottságban is?

– Feltétlenül. Itt nem kell majd sorban állni a vizsgálatokra. Lesz elegendő MRI- és CT-készülék, sőt PET-CT-t és SPECT-CT-t is beszerzünk. Különösen a gyermekrészlegen kell sokat áldozni a legmodernebb diagnosztikai készülékekre, hiszen a kicsik bizonyos életkor alatt nem tudják leírni a tüneteiket, amit pedig az orvosnak tudnia kellene a pontos diagnózis felállításához. Emellett sokat áldozunk az aneszteziológiai háttér kiépítésére, hiszen a gyerekeknél sok vizsgálat altatásban történik.


– Számítanak-e a diagnosztikai és orvostechnikai gépek beszerzésekor a magyar beszállítókra?

– Feltétlenül, hiszen több területen is a világ élvonalához tartoznak a magyar gyártók. Ám le kell szögeznem, hogy a beszállítók kiválasztásakor minden esetben a betegek érdekei lesznek az elsők.


– Magyarországon, hasonlóan a többi európai államhoz, komoly nővér-, szakdolgozó- és orvoshiány van. Nem fog ez gondokat okozni?

– A személyzet toborzása nagyjából az átadást megelőző másfél évben megkezdődik majd. A Dél-budai Centrum szakmai bázisának jelentős részét a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház fogja biztosítani, ebből az intézményből költöznek majd át az aktív osztályok a Dobogón épülő létesítménybe. Nem biztos, hogy szükség lesz fejvadász cégekre, mert a „szentimrések” egy emberként jelezték, hogy az új kórházban örömmel folytatják munkájukat. Ami örvendetes, hogy már most érkeznek megkeresések külföldön dolgozó magyar szakápolóktól és orvosoktól, akik szívesen haza is jönnének, ha a DBC-ben dolgozhatnak majd. Fontos megemlítenem, hogy az új kórház dolgozóinak továbbfejlesztését is meg kell oldanunk, hiszen egy jóval modernebb orvostechnológiai háttérrel működő intézményben fognak dolgozni. Éppen ezért a munkaerő-toborzás fázisában megkezdjük a munkaerő képzését is. Emellett a kormány jelentős béremeléssel és ösztöndíjakkal támogatja közép- és felsőoktatásban is az egészségügyi pályát választókat, mindez várhatóan növelni fogja a hivatás vonzerejét.


– Mi teszi vonzóvá a Dél-budai Centrumot a munkavállalók számára?

– Elsősorban a várható munkakörülmények vonzóak. A kórházhoz integrált nővérszálló, a parkolást megkönnyítő mélygarázs csak néhány az alkalmazottaknak nyújtott szolgáltatások közül. A hatvan férőhelyes bölcsőde és a szintén hatvan férőhelyes óvoda bizonyára csábítóan hat majd a fiatal orvosokra, ápolókra. A kollégák egészségét szolgálja majd a fitneszterem, a számos dolgozói közösségi tér. A pihenőszobák az ügyeleti munkát könnyítik majd meg. A klasszikus értelemben vett orvosi szobákat azonban nem tervezünk kialakítani. Lesz az adminisztrációhoz üvegfalakkal elválasztott munkaállomás és ügyeleti szoba is. Rekreációs szobákban lehet pihenni, de alapvetően az orvosoknak és az ápolóknak a betegek mellett van a helyük.


– Említette, hogy a Dél-budai Centrum átveszi a mai Szent Imre Kórház oktatási feladatait is.

– Valóban, de a mainál sokkal modernebb körülmények között. Korszerűen felszerelt tantermek és tágas auditórium áll majd a hallgatók és orvoskollégák rendelkezésére. Arra is lesz mód, hogy LED-falon követhessék végig az egyes műtéteket. Ez még Európában is kivételes lehetőséget jelent a medikusok és medikák számára.


– A tamáskodók mindezek ellenére gyakran beszélnek arról, hogy a szuperkórházat nehéz lesz megközelíteni.

– Ezt is vitatom, noha az erre vonatkozó tervek nem tartoznak a mi kompetenciáink közé. Az eddigi egyeztetések alapján azonban már a konkrét úthálózat-fejlesztési tervek is körvonalazódtak. Az M1-es és az M7-es közös szakaszán és a régi 7-es úton is kialakítanak egy közlekedési csomópontot, amely biztosítja, hogy autópályáról is könnyen megközelíthető legyen a kórház. A környéken jó a közösségi közlekedési hálózat, akár a városi, akár a távolsági buszok vonalát nézzük. Új megállóhelyek kialakításával könnyen elérhetőek leszünk. Emellett az 1-es és a 47-49-es villamos vonalának meghosszabbítása is a tervek között szerepel.


– Gyakorlott kórházvezetőként mit tart az új kórház legnagyobb előnyének?

– A Dél-budai Centrumban minden technikai feltétel adott lesz a XXI. századi gyógyításhoz. A kormány elképzelése szerint a Dobogón épülő intézmény zászlóshajója lesz a magyar egészségügynek. Véleményem szerint a modern orvostechnológia azonban önmagában kevés. A betegek nem különböző kórképek. Emberek, akik bíznak, szeretnek, félnek és remélnek. Hiszem, hogy néhány kedves szóval, vagy csak azzal, hogy meghallgatjuk őket, megerősítjük a lelküket, amely a gyógyulásban is segíti őket. Az orvosoknak és a szakápolóknak a szó tényleges és átvitt értelmében is meg kell fogniuk a betegek kezét!