A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat érintő jogszabályi változások részeként, a 2023. július elsejétől hatályos koncessziós működési modellből eredő változások miatt szükséges elvi döntéseket egyhangúlag hozta meg a testület.

Hirdetés

A jogszabálymódosítások eredményeként a jelenlegi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység 2023. július 1-től már nem önkormányzati, hanem állami közfeladat. A rendelkezések szerint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlását az állam kizárólag egységesen, egy és ugyanazon koncesszor részére, meghatározott időre átengedheti.

A koncesszió jogosultja 35 éves időtartamra a Mol lett. A koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a tevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót bevonhat – olvasható a javaslatban.

Mint írták, a Mol megkereste a BKM-et, hogy közös vállalatot hozzanak létre.

Az elfogadott javaslat szerint a gazdasági társaságnak 50-50 százalékos tulajdonosa lenne a BKM Nonprofit Zrt., és a MOL Nyrt. vagy a MOL Körforgásos Gazdaság Kft., azzal, hogy a négy fős igazgatóságba a két oldal egyenlő arányban delegáljon tagokat.

A BKM érintett munkavállalói munkáltatói jogutódlással 2023. július 1-től a létrehozásra kerülő gazdaság társaság munkavállalói lennének.

A BKM hulladékgazdálkodási divíziója jelenleg évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi. Budaörs hulladékgazdálkodási tevékenységének a BKM általi átvételének tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy további 40-60 agglomerációs település hulladékgazdálkodási közszolgáltatásának azonos szolgáltató általi ellátása jelentős méretgazdaságossági előnyöket hordoz. A Pest megyéből származó várható mintegy 200 ezer tonna többlethulladék begyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása önmagában is drasztikusan javítani fogja a meglévő alapinfrastruktúra kihasználtságát – olvasható az előterjesztésben.

Mint írták, a közös vállalatban a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit, a Mol pedig teljesíteni tudja a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeit, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. „Összességében pedig növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás” – fogalmaztak.

A Fővárosi Közgyűlés Őrsi Gergely (MSZP) II. kerületi polgármester javaslatára – 17 igennel 11 nem ellenében – felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, felterjesztési jogával élve kezdeményezze a kormánynál, hogy a közétkeztetési díj Széchenyi Pihenőkártyával történő fizetése után a pénzforgalmi szolgáltató a szolgáltató részére ne számítson fel költséget, vagy a maximális 3,6 százalékos költség közétkeztetés díjának megfizetése esetén legfeljebb 0,5 százalék lehessen.

Határozattal kérték fel a főpolgármester arra, kezdeményezze, hogy a közétkeztetési díj a Széchenyi Pihenőkártya valamennyi alszámlájáról teljesíthető legyen, valamint a pihenőkártya alszámláiról a villamosenergia és a földgáz egyetemes szolgáltatás keretében igénybe vett szolgáltatás ellenértéke is megfizethető legyen.

A testület jóváhagyta a helyi közösségi közlekedés idei évre vonatkozó 12 milliárd forintos állami támogatásáról szóló szerződést.

A közgyűlés hozzájárult, hogy a BKV jelzálogszerződést kössön a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A BKV-nak nagyságrendileg 4,8 milliárd forintra van szüksége a likviditási egyensúly biztosítására, ezért az első fizetési halasztási kérelmet a július 12-i és 20-i adófizetési kötelezettségre, összesen 1 milliárd forint összegre nyújtotta be a fizetési könnyítésre vonatkozó igényét.

Az összeget – a késedelmi kamatokkal együtt – 2023. június 12-én kell a BKV Zrt.-nek megfizetnie, és a fizetési halasztás biztosítékaként zálogszerződést kell a BKV-nak kötnie. Ebben a BKV Zrt. vállalja, hogy amennyiben az energiahordozók áremelkedésének kompenzálására állami támogatást kap, a támogatásból haladéktalanul megfizeti a halasztott adókötelezettségét.

Korábban írtuk