Közösségre hangolva

– Idén harmadjára indul a polgármesteri cím megszerzéséért. A következő ciklus legnagyobb attrakciója a 2023-as év, amikor Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa (EKF). Hogyan kerülhetik el azt a csapdát, hogy a megvalósított fejlesztések ne maradjanak kihasználatlanul a programsorozatot követő években?

– Biztos vagyok benne, hogy ugyanazzal az energiával fogjuk megvalósítani elképzeléseinket 2023-ig, mint amilyen lendülettel elkészítettük és sikerre vittük a pályázatunkat. A legfontosabbnak azonban mégsem ezt az egyetlen évet tartom, hanem azt, hogyan tudjuk majd kiaknázni a cím kínálta lehetőségeket a későbbiekben. Tanulva a korábban győztes városok gyakorlatából, pályázatunkban nem az infrastrukturális fejlesztésekre helyeztük a legfőbb hangsúlyt, hanem a közösségépítés elsődleges szerepét emeltük ki.

– A pályázatuk címe Beyond, vagyis túllépni, meghaladni…

– Az elnevezés arra utal, hogy egy kicsit mást szeretnénk csinálni, mint elődeink. Hiszünk abban, hogy a környező bakonyi, illetve Balaton-felvidéki önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és cégekkel együttgondolkodva, hosszú távon is gazdaságosan működő beruházásokat valósíthatunk meg az intézményalapítástól az infrastruktúra-fejlesztésen át az új vállalkozási lehetőségek megteremtéséig. Jó példa erre a Séd-völgyi rehabilitáció, az utóbbi évek egyik legmarkánsabb uniós közterület-fejlesztése, amellyel elnyertük többek között a Magyar Tájépítészek Szövetségének Acélvirág díját és az Entente Florale Europe (Európai Virágos Városok) nemzetközi zsűrijének elnöki különdíját is. A Séd patak mentén megújult közösségi tér, a játszótérrel, sétányokkal és történelmi emlékhelyekkel, kedvelt pihenőövezetté vált, ahol már több vállalkozásnak is sikerült megtelepednie.

– E logika mentén működnek a népszerű veszprémi nyári fesztiválok is?

– Pontosan! A színes fesztiválkínálat mellett ugyan hosszú távra elkötelezte magát a város, de a programok döntő részét csak részben finanszírozza az önkormányzat. A rendezvények költségvetésének 70-80 százalékát a vállalkozók és civil szervezetek állják, szerintem ez a fenntarthatóság kulcsa.

– Hangsúlyozzák azt is, hogy a városnak négy évszakos úti céllá kell válnia.

– Azt szoktam mondani, hogy a Balaton közelsége Veszprémnek egyszerre átok és áldás, hiszen a vendégforgalmunk alakulását nagymértékben befolyásolja. A kulturális fővárosi pályázatban is hangsúlyoztuk, hogy a jelenlegi négy hónapos turisztikai csúcsidőszakot szeretnénk minél inkább kiterjeszteni az őszi, téli és tavaszi periódusokra is. A Balatonhoz már most is számos helyi gasztronómiát és borkultúrát népszerűsítő esemény kapcsolódik, amely a szezonhosszabbítást célozza. Ehhez a koncepcióhoz szeretnénk csatlakozni.

– Vagyis elsősorban nem konkuren­cia­ként tekintenek egymásra?

– A környező települések vezetőivel nem azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt bennünket, hiszen egymásra vagyunk utalva. Az EKF-programban közel kétszáz önkormányzattal alakítottunk ki partnerséget, és további jelentős, regionális civil szervezetek álltak mögénk, akik a rendezvényeket lebonyolító gazdasági társaságokban jogi értelemben is tulajdonostársainkká váltak. Úgy érzem, példa nélküli bizalomra épülő üzleti kapcsolatokat sikerült kiépítenünk a térségben.

– Mekkora kihívást jelent, hogy a fiatalokat a városban tartsák?

– Veszprém szerencsére nem tartozik azok közé a települések közé, ahol jelentősen csökkenne a lélekszám. Továbbra is szeretnénk olyan ökoszisztémát kialakítani, hogy valódi alternatívát nyújtsunk azoknak a fiataloknak, akik a régióban szeretnének dolgozni, családot és vállalkozást alapítani. Ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartjuk azt is, hogy erősítsük a helyi közéleti aktivitást, és hogy sikerüljön minél több veszprémi lakos érdeklődését felkelteni a pezsgő, magas minőségű kulturális élet iránt.

– Jól megfér egymással a történelmi múlt öröksége és a modern városépítési koncepció?

– Az elmúlt évszázadokban többek között az államalapító I. István király által létrehozott püspökség, a török, majd a Habsburgok dúlta város újjáépítése, a piarista rend iskolaalapítási törekvései és a századfordulós beruházások formálták leginkább Veszprém arculatát. Annak, hogy milyen jellegű lesz ez a város a XXI. században, most rakjuk le az alapjait.

– Kétségtelen, hogy a településnek mindig is volt egy nagyon erős oktatási-tudományos-kulturális arcéle. Mi­lyen jövőbeli prioritásokat emelne még ki?

– Veszprémben ma 1,5 százalékos a munkanélküliség, de ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk, szükség van a közszolgáltatások fejlesztésére, illetve gazdaságélénkítő, infrastrukturális beruházások megvalósítására. Erre a célra a Terület- és településfejlesztési operatív program keretében 11,5 milliárd forint áll a város rendelkezésére. Az utóbbi években utakat és óvodákat építettünk, növeltük a bölcsődei férőhelyek számát, fejlesztettük az ipari parkunkat, és a már meglévő, 2,5 kilométer hosszú kerékpár­utat 18 kilométerre növeltük, amit két éven belül harminc kilométerre szeretnénk bővíteni.

– Idén a Volánbusztól átvették a közösségi közlekedés működtetését is.

– Számos pozitív visszajelzést kapunk. Már a féléves adatok alapján is tisztán látható, hogy emelkedett a közösségi közlekedést igénybe vevők száma, hiszen fiatalabb autóbuszok üzembe állításával és a menetrend helyi igényekhez igazodó átalakításával korszerűbb szolgáltatást tudunk biztosítani a veszprémieknek.

– Egykori sportolóként hogy értékeli a városhoz köthető sportsikereket? Ezek közül is kiemelkedik a Telekom Veszprém KSE magyar bajnoki címe és a Bajnokok Ligájában elért második helyezése. De elképesztő teljesítményt nyújtott a dél-koreai vizes világbajnokságon Rasovszky Kristóf is, aki aranyérme mellé nemrég egy kanadai világkupa-győzelmet is behúzott.

– A polgármesterek hajlamosak a fejlődést elköltött euróban mérni, de én nemcsak várost, hanem ahogyan azt korábban említettem, közösséget is szeretnék építeni. A sportot nagyon fontos identitásképző erőnek tartom. A város címeres mezében játszó kézilabdacsapat, a köznyelvben Viaduktként emlegetett Szent István völgyhíd vagy az ország legjobb gimnáziumaként jegyzett Lovassy László Gimnázium egyaránt a veszprémi összetartozás jelképe. Jó látni, hogy Veszprémben nemcsak az élsportot, hanem a szabadidős tevékenységeket is egyre többen kedvelik, és ehhez igyekszünk megteremteni a megfelelő infrastruktúrát.

– Egyre jobban követelik a helyiek a városi uszoda megnyitását, amelyre negyven éve várnak.

– Az építkezés már elkezdődött, jövő karácsonyra szeretnénk átadni a létesítményt.

– Veszprémben is megszületett az ellenzéki összefogás, politikai ellenfelei Katanics Sándort, a DK politikusát támogatják. A középiskolai pedagógus 2014-ben sikertelenül indult a polgármesteri címért, és kompenzációs listán jutott a közgyűlésbe, amelynek jelenleg is tagja. Ugyanakkor 2016-ban visszahívták a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöki tisztségéből.

– A helyzet a Hangvilla Multifunkcionális Közösség Tér építése kapcsán mérgesedett el. Katanics Sándor több hatóságnál is megkérdőjelezte a beruházás törvényességét, végül rágalmazási pert indított a fejlesztést végző kft. tulajdonosa ellen, ám azt elvesztette. A városi közgyűlés végül alkalmatlanságra hivatkozva felmentette Katanics Sándort a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöki pozíciójából.

– Sikeresen működik a Hangvilla?

– A város elmúlt tízéves történetének egyik legeredményesebb projektje, a koncertterem programjaira évente több mint százezer érdeklődő vált belépőjegyet. Azt hiszem, a mintegy hatvanezer főt számláló Veszprémben ez kivételes teljesítménynek számít.

– Az ellenzéki pártok a lakhatási körülmények, a szociális ellátás, a közlekedésfejlesztés, a kulturális beruházások, a zöldfelületek fejlesztése, az idősek gondjainak enyhítése és az energiahatékonyság növelése terén is jelentős változásokat ígérnek választási győzelmük esetén. Mi a véleménye erről?

– Ez a felsorolás semmilyen konkrét javaslatot nem fogalmaz meg. A veszprémiek elég bölcsek jól választani, amikor a város évtizedes közös eredményeit és világos terveit – lásd uszodaépítés, Séd-völgyi rehabilitáció, EKF-programsorozat – kell összevetni a megfoghatatlan ígéretek halmazával.

– Az ellenzéki sajtót élénken foglakoztatta az a hír is, hogy megszűnt a városban működő mikrobiológiai laboratórium, amely járványügyi háttérszolgáltatást biztosított a helyi Csolnoky Ferenc Kórháznak és a megye más egészségügyi intézményének is. Megnyugodtak a kedélyek?

– Az egyébként állami fenntartású kórházban a betegek semmit nem vettek észre a váltásból, amely során a kórház egy székesfehérvári magáncéggel kötött szerződést az említett feladatok további elvégzésére.

– Azzal viszont úgy tűnik, mindenki egyetért, hogy a városvezetés gyakran jutalmazza a településért dolgozókat a buszvezetőtől, a kórházi nővéren és a takarítókon át a pedagógusokig.

– Fontos, hogy megköszönjük és elismerjük a helyi közösségért végzett munkát. Egy-egy ilyen kitüntetéssel nemcsak egyéneket, hanem rajtuk keresztül különböző szakterületeket is díjazunk. Az elismerések pedig motivációt nyújthatnak mindenkinek.

– Önnek mi a személyes motivációja?

– Az álmom, hogy a veszprémiek boldoguljanak, és mind boldogabbak legyenek a városukban, a fiataloknak pedig, ha egy időre továbbtanulás vagy munkavállalás céljából külföldre is költöznek, akkor is Veszprém maradjon a világ legszebb és legélhetőbb helye, ahová érdemes visszatérni és családot alapítani.