Közszolgálatiság svéd módra

Legalább két tulajdonságát jól ismerjük már a nyugati liberálisoknak: heveny Orbán-fóbiában szenvednek, és rögeszmésen ragaszkodnak a gyerekek indoktrinációjához. Ezek fényében könnyebb megérteni, miért van tele a sajtó ismét egy sajátos jelenséggel, a gyerekeket megcélzó Magyarország-lejáratással.

Ezúttal a svéd közszolgálati média érezte szükségét annak, hogy a magyarországi demokrácia állapotával riogassa az országot valószínűleg csak hasonló színvonalú híradásokból ismerő gyerekeket. Az UR (Utbildningsradio) egy digitális oktatási csatorna, a svéd közmédia része, műsorait a köztévé (SVT) és a közrádió (SR) csatornáin is bemutatják, de arra is szánják, hogy tanórákon használják. A mostani viták középpontjában az EU és a demokrácia című kisfilm áll, ami a Fókuszban az EU című 2019-es oktatási anyag része.

Veszedelmes hazaszeretet

A videó leírásban a műsorkészítők emlékeztetnek, hogy a demokrácia mindig is fontos volt az Európai Unió számára, és Magyarország a példa arra, mi történik, ha veszélybe kerülnek a demokratikus értékek. Erősen indul a kisfilm: már a legelső mondatban kijelenti a riport­alany, hogy 2010 óta Magyarországon lassanként megszűnt a demokrácia. A riportalany pedig nem más, mint Gulyás Márton. Itt igazából le is állíthatnánk a lejátszást, mert mindent megtudtunk, amit érdemes az egész műsorról, de azért menjünk tovább.

A későbbiekben a Népszabadság megszűnése utáni tüntetés és egy Magyarországról szóló európai parlamenti vita képei vegyülnek Orbán Viktor előtt elvonuló egyenruhásokkal, a rendőri eskütétel alighanem itt a rendőrállam és a félelmetes autokrácia jele akart lenni. A bevezetés utáni első megszólaló a Soros György-féle CEU egyik svéd kutatója, akinek azóta is vígan üzemelő munkahelyére „megszűnéstől fenyegetett egyetemként” hivatkoznak. Minderre ráerősít még egy svéd kutató, aki szintén úgy látja, hogy 2010 szörnyű változásokat hozott Magyarország életében. Újra felbukkan Gulyás Márton, aki szintén a CEU-ról beszél, majd diáklányok, akik egy tankönyv hazaszeretetről szóló részét mutogatják, mint az elnyomás és bizonyára a barna veszedelem újabb jelét. Mindeközben egyébként folyamatosan olyan vágóképeket látunk, ahol emberek sétálnak és jól érzik magukat egy szép városban, és még a rettegésben élő CEU büféjében is vidáman beszélgetnek a fiatalok, szóval a riogatást azért nem sikerül végig vizuálisan alátámasztani.

Becsületére legyen mondva a készítőknek, azért olyan híradást is sikerül bevágni, amiben a kormány melletti tömegtüntetést látunk, és kimondatik az a Brüsszelben gyakran félresöpört tény, hogy a Fidesz egymás után nyeri a választásokat. Ennél persze jóval fontosabb az EP-képviselők kritikáinak idézése, a kettes számú kutató pedig fáradhatatlanul sorolja, ki mindenki van elnyomva Magyarországon. Láthatunk egy részletet Orbán Viktor európai parlamenti felszólalásából is. A nevét mondjuk nem sikerült helyesen leírni, de ne legyünk szőrszálhasogatóak, végül is ez csak egy közszolgálati oktatási anyag. Megszólalnak Magyarország régi barátai, Judith Sargentini és Guy Verhofstadt is. A Fidesznek egyébként vannak szövetségesei az Európai Parlamentben, ez 2019-ben is így volt, bár ők pont nem fértek bele ebbe a tízperces videóba. Vissza a korábbi megszólalókhoz, és köszönjük, ennyi is volt.

Rutinszerű lejáratás

A svéd közmédia videója valójában nem Magyarországot, hanem a készítőket minősíti. Tökéletesen illeszkedik a hazánkról az elmúlt tizenhárom évben megjelent számtalan lejárató anyag közé. Tényleg unásig ismerjük az ilyen típusú híradásokat, ahol valahogyan mindig ugyanazok az emberek szólalnak meg, akik mindig ugyanazt gondolják. Ebben a videóban például a fél tucat kormánykritikus megszólalót egyedül Orbán Viktor strasbourgi felszólalásának részletei ellensúlyozták, de komoly ellenálló képesség kell ahhoz, hogy az ifjú svéd nézők tényleg azt hallják, amit a miniszterelnök mond, hiszen egészen addig úgy építették fel a narratívát, hogy egy félelmetes diktátort fognak hallani.

Tökéletesen nyilvánvaló az elfogulatlanságra, az objektív tájékoztatásra való törekvés teljes hiánya. Ez minden résztvevő felelőssége, beleértve a megrendelőket, a megszólalókat, és egyébként azokat a háttérembereket is, akik a magyarországi helyzetet hivatottak ismerni, és megszervezték a riportot. Jól ismerjük persze az olyan, hazánkról szóló cikkeket, ahol néhány százalékos ellenzéki pártok, Soros-pénzeken élő agytrösztök és úgynevezett jogvédő szervezetek munkatársai, no meg nyugati emigrációban élő magyar liberálisok beszélnek az ország nevében. A svédektől pedig aztán különösen nem meglepő mindez, emlékezzünk csak arra, amikor baloldali politikusok a magyar családtámogatási intézkedéseken annyira felhergelték magukat, hogy a harmincas évek Németországát emlegették, sőt, népirtást vizionáltak. Az azonban mégiscsak figyelemre méltó, hogy most nem egy sokadik cikkről vagy riportról beszélünk, hanem egy közszolgálati oktatási anyagról, ami gyerekeknek készült.

Hazánk szankciókkal, forrásmegvonással és egyebekkel való fenyegetésének politikai motivációja 2015 óta egészen nyilvánvaló: el kell venni az uniós országok kedvét a rebellis viselkedéstől és a brüsszeli döntések megkérdőjelezésétől, és kedvét kell szegni azoknak a nyugati választóknak is, akik felteszik a kérdést, hogy ha Magyarország meg tudja fékezni az illegális migrációt és meg tudja védeni a határait, akkor az ő országaik miért estek el és váltak bevándorlóországokká. További, józan ésszel nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel viszont, hogy ebbe a politikai törekvésbe miért akarják belerángatni a gyerekeket. Pedig még ez sem újdonság vagy svéd sajátosság, nem csak a skandináv ország közmédiája viselkedik így. A német köztévében is találkoztunk már hasonló, valótlanságokkal szabadon dobálózó gyerekhíradókkal, amikben Magyarországot pocskondiázták.

Együtt a NATO-ban?

Nem csak a sajtó, a magyar kormány sem hagyta szó nélkül a svéd közmédia újabb ámokfutását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter svéd kollégájának, Tobias Billströmnek írt levelet arról, hogy ha már az oktatásban is valótlanságokat terjesztenek Magyarországról, hogyan várják el, hogy a magyar parlament majd siet megszavazni a NATO-tagságukat. „Biztos vagyok benne, hogy érti a két jelenség közötti ellentmondást: önök sürgetik országgyűlési képviselőinket, hogy ratifikálják az önök NATO-csatlakozását, miközben továbbra is azzal vádolják őket, hogy lerombolták a magyarországi demokráciát. (…) Ez az ellentmondás most még inkább kiéleződött, és cseppet sem segíti az ön folyamatos követelésének teljesítését” – fogalmazott.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megjegyezte a kormányinfón, hogy „Svédország mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást”. Szerinte a hazánkra nézve sértő videót a parlamenti képviselőknek is érdemes megnézniük. Hasonló üzenetet fogalmazott meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, amikor közösségi oldalán felvetette: „Hogyan győzzük meg a magyar képviselőket, hogy támogassák Svédország NATO-tagságát, amikor demokráciánkat többször is megkérdőjelezik, sértve szavazóinkat és az egész országot?”