Kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát
Kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát, s ezáltal mind a két ország ellenállóbbá vált a válságokkal és a veszélyekkel szemben – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.A tárcavezető a szerb gazdasági miniszterrel, Adrijana Mesaroviccsal közös sajtóértekezletén stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország együttműködését és annak fejlesztését, valamint figyelmeztetett, hogy napjainkban a világgazdaságban drámai változások mennek végbe, így ez most különösen fontos. „Mi az új világgazdasági rendnek a győztesei közé akarunk tartozni, és ebben komoly, érdemi segítséget jelent a magyar-szerb stratégiai gazdasági együttműködés” – szögezte le.
Üdvözölte, hogy kritikus területeken sikerült összekötni Magyarország és Szerbia gazdaságát, és ennek nyomán mind a két fél ellenállóbbá vált a válságokkal és a veszélyekkel szemben. Ezzel kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy mindkét ország gazdasági stratégiája a nemzeti érdek érvényesítésére épül.
„Nem ideológiai alapú, hanem a józan észt követő gazdaságpolitikát folytatunk, csak saját szemszögünkből vagyunk hajlandók az érdekeinkre tekinteni”
– fogalmazott. Illetve jó hírnek nevezte, hogy gazdasági szempontból a magyar és a szerb stratégiai érdekek egybeesnek. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mostanra sem magyar, sem szerb energiabiztonságról nem lehet beszélni a felek közötti stratégiai együttműködés nélkül, amelynek köszönhetően a két állam energiabiztonsága összehasonlíthatatlanul erősebb, mint külön-külön lenne.
„Szerbia száz százalékban megbízható tranzitország Magyarország földgázellátása szempontjából. Idén naponta immár több mint húszmillió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Szerbián keresztül. A mai napig meghaladtuk az 5,2 milliárd köbmétert az idei esztendőben, ami már majdnem annyi, mint a tavalyi év egészében”
– tudatta. „És látván a regionális földgázpiaci helyzetet, Magyarország az elkövetkező időszakban a jelenleginél is nagyobb szerepet szán a Török Áramlat vezetéknek a földgázellátása tekintetében, és Szerbia szerepe itt stratégiai lesz a jövőben is” – tette hozzá.
Majd arról is tájékoztatott, hogy hazánk jelenleg 90 millió köbméternyi földgázt tárol Szerbia számára, és ha szükség lesz rá a téli felkészüléshez, akkor a kormányzat kész további mennyiségeket is betárolni. Kitért arra is, hogy a közelmúltbeli turbulens események felértékelik a magyar és a szerb kőolajhálózat összekötéséről szóló korábbi megegyezést, amelynek alapján 310 kilométernyi új vezeték is épülni fog.
„A megvalósíthatósági tanulmány az év végére készül el. A munkát 2025-ben kezdjük, 2027-re végzünk vele, és így a százhalombattai finomító összeköttetésre kerül a szerb-magyar határral, szerb barátaink pedig délről megépítik a maguk vezetékét” – közölte.
Továbbá érintette a villamosenergia-ellátás terén folytatott együttműködést is, és kiemelte, hogy folyik az új határkeresztező vezeték építésének előkészítése is. Ez 2028-ra fog elkészülni, megduplázva a két ország közötti villamosáram-összeköttetés kapacitását.
Üdvözölte azt is, hogy decemberben meg is kezdi működését a Szerbiával és Szlovéniával megalapított regionális áramtőzsde, aminek révén még nagyobb biztonságban lesz az érintett országok ellátása. A miniszter végül a szomszédos ország jól látható fejlődését is méltatta, és úgy vélekedett, hogy éppen erre a lendületre, frissességre, új energiára lenne szüksége az egyre gyengébb gazdasági teljesítményt felmutató Európai Uniónak.
„Ezért annak érdekében, hogy ezt az európai gazdasági visszaesést megállítsuk, és új lendületet adjunk a kontinensnek, a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát fel kell gyorsítani”
– jegyezte meg. „És a Nyugat-Balkánon Szerbia a kulcsország, így Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy még magyar uniós elnökség alatt meg tudjuk nyitni a harmadik csatlakozási tárgyalási fejezetcsoportot, s ezzel újabb nagy lépést tegyünk abba az irányba, hogy Szerbia végre az Európai Unió tagja legyen” – fűzte hozzá.
„Mi most úgy látjuk, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni országokra, mint a nyugat-balkáni országoknak az uniós tagságra, és ideje lenne ezt Brüsszelben is megérteni”
– zárta a mondandóját.