KSH: nő a 30 év alattiak körében a gyermekesek aránya

Kincses Áron azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy összességében Magyarország fejlődik és változik is. Jelentősen növekedett a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt folyamatosan átrendeződik a munkaerőpiac.

A magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága.

Kincses Áron emlékeztetett, a 2022. őszi népszámlálás volt a 16. Magyarországon, és az első, amely „papírmentes”, teljes egészében digitalizált volt. A digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen rövidült: nyolcvan nappal a népszámlálás befejezését követően, 2023 februárjában már közölték az előzetes adatokat, most pedig, a 2022-es népszámlálás lezárulta után mindössze tíz hónappal már a végleges adatokat mutatják be – mondta el.

Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője a legfontosabb eredményeket ismertette: a népszámlálás végleges adatai szerint Magyarország népessége 9 603 634 fő volt. Az előző, 2011-es népszámlálás óta a lakosság száma 334 ezerrel csökkent.

A demográfiai folyamatok következtében tavaly 1000 férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték. A lakosság 21 százaléka – mintegy 2 millió ember – időskorú, 65 éves vagy annál idősebb.

Kovács Marcell rámutatott: jól jelzi az idősödő korstruktúrát, hogy a 65 évesnél idősebbek száma 42 százalékkal meghaladja a 15 év alattiakét. Elmondta, a legidősebb lakosságú település a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte, ahol 9-en laknak, közülük 6-an időskorúak.

A 15 éves és annal idősebb népesség körében 43 százalék a házas családi állapotúak aránya. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években tapasztalt házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett.

A lakosság harmada viszont soha nem élt házasságban. Az 50 év alatti férfiak 62 százaléka nőtlen, az ilyen korú nőknek pedig az 57 százaléka hajadon volt tavaly.

Az iskolai végzettséggel kapcsolatos eredményeket ismertetve Kovács Marcell elmondta, 2022 októberében a felnőtt lakosság harmada rendelkezett érettségivel, további 22 százalék pedig diplomás volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest.

A „legiskolázottabb” helyek közé sorolta a főváros I., II., és XII. kerületét, ahol jóval 60 százalék feletti a diplomások aránya. Ez az adat a Budapest agglomerációjába tartozó Telkin is meghaladja a 60 százalékot.

Kovács Marcell kiemelte, Magyarországon jóval többen dolgoztak 2022-ben, mint tizenegy évvel korábban: a foglalkoztatottak száma 2011-ben 3,9 millió, 2022-ben 4,7 millió volt. A népesség 49 százaléka volt foglalkoztatott 2022-ben.

A nyugdíjas inaktív keresők és a többségükben gyermekkorú eltartottak aránya 48 százalékra csökkent, továbbá jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, tavaly 237 ezer ember volt munkanélküli.

A fővárosban, annak környékén, valamint a nyugati és az északnyugati országrészben nagyon sok a foglalkoztatott, jellemzően az ország északkeleti és délnyugati részén, valamint a községekben az országos átlag alatt marad az arányuk – közölte a projektvezető, hozzátéve: a foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozott 2022-ben.

A munkanélküliek aránya Északkelet-Magyarországon, Délnyugat-Magyarországon, főleg az aprófalvas területeken helyenként a 10 százalékot is meghaladja.

Kovács Marcell ismertette: a vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió ember katolikus, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.

Kovács Marcell kérdésre válaszolva elmondta, az előző népszámláláshoz képest növekedett a nem válaszolók száma, hiszen míg a 2011-es népszámláláskor 27 százalék volt az arányuk, addig 2022-ben 40 százalék.

A nemzetiséghez tartozásról szóló, önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb magyarországi nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer ember tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt.

Elmondta, az elmúlt tizenegy évben nőtt a Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma: 2022-ben 218 ezren voltak, 52 százalékkal emelkedett a számuk 2011-hez képest. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76 százaléka európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos államból.

Kovács Marcell közölte, Magyarországon – a leggyakoribb idegen nyelvként – az angolt minden negyedik ember beszéli.

Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki, akiknek 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal.

Közölte, az adatok feltöltése kedden megkezdődik, a részletes adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában egyéni igények szerint lesznek lekérdezhetők.