Küldetés a végeken
Hitet, reményt, kultúrát adni a látszólagos reménytelenségben, elszántan formálni a jövőt mégoly kedvezőtlen kilátások között is – ennek példája Vizsoly, ahol a beletörődés helyett építkezik a közösség.
A kiesnek számító abaúji település, Vizsoly fontos szereplője a magyar történelemnek. 1590-ben itt rendezte sajtó alá az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást Mantskovit Bálint lengyelhoni nyomdászmester az ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán által két évvel korábban alapított könyvnyomtató műhelyben. A közeli Gönc református papja, Károli Gáspár munkája felsővadászi Rákóczi Zsigmond kassai főkapitány nagylelkű támogatásával jelenhetett meg.
Ahol nagy a szükség, közel a segítség, tartja a mondás; így esett, hogy 2011 őszén egy fiatal református lelkész érkezett Vizsolyba, és gyors számvetés után nekifogott az építőmunkának. A Demokrata közel tíz esztendeje követi a históriás település életakaró változásait.
Kovács Zsolt Levente tiszteletes úr és az ismét életre kapó helyi kálvinista közösség fáradhatatlan alkotótevékenysége ígéretes gyümölcsöket termett. Vizsoly jövőbe vezető útja főként a kultúrára, a bibliás és nemzeti örökségre alapuló turizmus. Ennek jegyében épült meg a 2013-ban átadott Mantskovit Bálint Könyvesház, benne ízléses kávézóval, ajándékbolttal, könyvkínálattal. A sokak által Mézes Gergőként ismert ifjú méhészmester, Molnár Gergely már 2012-ben Mézmúzeumot hozott létre egy elhagyott, a lassan, de megállíthatatlanul terjeszkedő cigánysorba került omló-romló parasztházból. 2017-ben Vizsoly Árpád-kori református temploma történelmi emlékhely lett, és megizmosodott a tiszteletes által elindított cigánymisszió is. A sokasodó kisebbség nagyobb részét sikerrel vonták be a közös élettér formálásába, gyümölcsfákat ültettek, felkarolták az elesett gyermekeket.
Szépen alakultak a dolgok, csakhogy a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus Vizsolyban. Már tavaly is harmada volt a látogatottság a korábbi esztendőkének, pedig a 2010-es évek első feléhez képest az évtized végére megháromszorozódott, évi mintegy 30 ezer főre emelkedett a faluban megfordulók száma.
Menekülés előre
Így tehát fejleszteni kell – vonták le a következtetést a vizsolyiak. Hiszen előbb-utóbb újraéled a turizmus is, a látogatók száma pedig akár a 45 ezret is elérheti. Annál inkább, mert a közelben más látnivalók is vannak, például a regéci, a boldogkői, a füzéri vár, és a tokaj-hegyaljai borvidék legjava is kőhajításra található. Ha az átkos ragályt nem számítjuk, Vizsoly Debrecen után a második leglátogatottabb református emlékhely.
Ahogy eddig, a bajból ezúttal is az elszánt munka húzhatja ki a falut. A közösség épp a nagy református zsoltárköltő, Szenczi Molnár Albert nevét viselő népfőiskola létrehozásán dolgozik. Ez majd a hírneves Sárospataki Református Kollégiummal együttműködésben építi és istápolja a szellemet és a lelket. Kiállítás és közösségi tér is létrejön, kiegészítve az eddig létrehozott interaktív nyomda- és könyvészettörténeti múzeumot és a Bortól a Bibliáig – Károli Gáspár tokaji borai című tárlatot és vinotékát.
Tovább szépül és bővül a templom környéke is. Fából épül a Rákóczi Zsigmond-
harangláb, aminek tetejéből a látogatók megcsodálhatják majd az abaúji panorámát. Átépítik, kibővítik a 2013-ban megnyitott Mantskovit Bálint Könyvesházat, tetőterében reformációs tárlat nyílik, és gazdag választékú ajándékbolt várja majd a látogatókat.
Uniós forrásból kapott szobrot nemrég négy jeles magyar bibliafordító: Heltai Gáspár, Erdősi Sylvester János, Méliusz Juhász Péter és Bornemisza Péter. A szobrokat Kozma Péter, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátor szobrásza és felesége, Purnhauser Rozina alkották. A református gyülekezet pazar külcsínű saját bibliakiadást is megjelentetett tavaly februárban. Az eredetihez hű, 1500 példányban kiadott reprint fővédnöke és mecénása Schmitt Pál volt köztársasági elnök.
Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök egyedi döntése nyomán húszfős ifjúsági szálláshely létesítésére kapott pénzt a közösség. A munkálatok igen jól haladnak, év végére kulcsrakész lesz a régi parasztházban kialakított hajlék, ami mellett egy régi, több száz éves pincét is feltártak. Be volt tömve, jó 50 köbméter földet kellett eltávolítani belőle. Itt színvonalas kóstolóterem lesz. Felújítottak egy másik, rosszacska parasztházat is, ez a hittanórák helye, és ifjúsági közösségi teremként is szolgál. Tetőterében további 30 ifjúsági szálláshely lesz majd a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Pásztor Dániel által juttatott forrásból.
A lendület töretlen, azért is, mert Kovács Zsolt Levente tiszteletes úr nagy reményeket fűz a Wáberer György kormánybiztos, egykori pataki diák felügyelte Tokaj-Zemplén fejlesztési programhoz is, amire 150 milliárd forintot ad a magyar kormány.
Bibliás örökség
A trianoni határokon átívelő együttműködés is elindult. A vizsolyi biblia mintegy 900 eredeti példányából mára megmaradt 54-ből kettő a kassai Állami Tudományos Könyvtárban található. Eredetileg a helyi jezsuiták őrizték. A közös múlt, történelem közös megbecsülésének szívmelengető megnyilvánulása az a vizsolyi református gyülekezettel együtt megalapított vállalkozás, amely közel 60 ezer eurós támogatásban részesült a határ menti régiók társadalmi közeledését, együttműködését célzó úgynevezett Interreg programból. Ennek keretében korszerű, többnyelvű kiállítást hoznak létre Kassán. Vizsoly különféle digitalizációs eszközökhöz jut, amelyek alkalmazásával a legfiatalabbaknak is élménnyé teszik Isten igéjét, a híres-neves vizsolyi bibliát pedig golyóálló üvegvitrin védelmében az Árpád-kori templom szentélyében helyezik el.
Ehhez azonban fel kellene újítani a hivatalosan is a nemzeti értékek közé sorolt templomot. Sürgősen. Elsősorban a tetőt kell megreparálni, de nem halasztható a belső falak szigetelése, kiszárítása sem. A vizesedés miatt leválik a vakolat, és ha nem lépnek közbe a mesterek, örökre az enyészeté lehet a Trianonban megcsonkított Magyarország legnagyobb Árpád-kori freskókincse. Az 1905-ben épített úgynevezett parasztkarzatot is megette már az idő, nemkülönben a szú – jó volna az eredetit rekonstruálni. Akárcsak a régi festett kazettás mennyezetet, aminek 13 töredéke elő is került a kassai múzeumban. A mai mennyezetet átmeneti megoldásként építették az 1960-as években, ideje a teljes helyreállításnak.
Végvári szabadságharc
Mindez azonban csak akkor nyeri értelmét, ha lesz kinek építeni a jövőt. A rendszerváltozáskor még 1600 lelkes, ma alig 700 főt számláló Vizsoly magyar lakossága a múlt évtized elejére elaggott, népessége előnytelenül alakult. A református gyülekezet mindössze 26 lelket számlál, kifejezetten veszélyeztetettnek minősül. Így aztán élet és halál kérdése a cigánymisszió.
Kovács Zsolt Levente szavai mellbevágóak.
– Vizsoly cigány jövőjű falu. Ez a népesedési folyamatokból könyörtelenül következik. A kérdés az, hogy ez milyen minőséget és nyelvet jelent, tekintve, hogy a közeli Kassa agglomerációjává váló, elöregedő, népességében az elvándorlás miatt is fogyatkozó térségben egyre több a szlovák beköltöző. Tornyosnémetiben vagy Hidasnémetiben sokuk magyarul sem beszél – figyelmeztet a tiszteletes.
Bizony a Hernád völgyéből sokan máshová mentek kenyeret keresni. Ki csak Miskolcra, ki messzebbre. Így történt, hogy az 1990-ben még 1600 lelkes Vizsolyban ma már csak 700 ember él, a megszülető gyerekek 80 százaléka cigány. A magyarok száma csak halottak napján emelkedik meg átmenetileg, amikor a hazalátogatók felkeresik szeretteik sírját a temetőben…
A magyar nyelvű jövő jegyében indította el a református közösség a cigánymissziót. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások korábbi miniszterének hatmillió forintos támogatásával jött létre egy felújított parasztházban a Száz Juhocska Gyermekház. Itt rendszeresen baba-mama klubot is tartanak. Ma már körülbelül 30 cigány családdal állnak szoros, mindennapi kapcsolatban, és közülük nyolc jár állandóan a foglalkozásokra. Ez 13-14 gyerek. Az intézményben hároméves korig fejlesztik a gyerekeket, felkészítve őket az óvodára. Néha olyan alapvető dolgokat kell megtanítani nekik, hogy ne vigyék haza a közös játékokat, mert akkor másnap azzal már nem tudnak ott játszani. Gyakran a szülőket is támogatni kell a szülőségben.
– Ahogy mondani szokták, nagyon sok halmozottan hátrányos helyzetű anyuka és azok gyerekei járnak hozzánk. Sokféleképpen segítünk: megtanítjuk őket a háztartásvezetésre, ha kell, együtt sütünk-főzünk. Volt olyan anyuka, aki itt látott először gáztűzhelyet. Mosni, fürdetni is lehet – avat be a missziós munka részleteibe Sándor Béláné, a gyermekház vezetője. Azt is megtudjuk, hogy időnként az alapvető higiéniára is rá kell vezetni a felkaroltakat. Néhány évvel ezelőtt például hepatitiszjárvány betegítette meg a vizsolyi cigánysort…
A ház gyermekvédelmi jelzőrendszerként is szolgál, szükség esetén bevonják a munkába az illetékes állami szerveket. Az ide járó legfiatalabb anyuka tizenhat éves, az apa közel jár a harminchoz. Nemrég összeházasodtak.
– Nagy szükség lenne egy református óvoda elindítására is – veszi vissza a szót Kovács Zsolt Levente. – Az egyház civilizációs végpont. Hitet, reményt, kultúrát teremt a végeken, és jövőképet, távlatot ad a közösségnek – mondja a tiszteletes úr.
Márpedig abban a faluban, ahol a megszülető gyerekek 80 százaléka cigány, és abban a térségben, ahol itt is, ott is szlovák nyelvű kiírások hirdetik a megüresedett, eladó parasztházakat, a bibliás magyar kultúra fenntartása, átörökítése valójában a XXI. század szellemi-lelki végvári szabadságharca egy alattomosan lopakodó újfajta Trianon ellen. Ezért minden segítséget, támogatást megérdemelnek.
