Külföldi pénzek hálójában

A Halász János, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője által a múlt héten benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat minden olyan szervezetre vonatkozik, amelyet külföldi pénzből finanszíroznak és a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. Ez magában foglalhat civil szervezeteket, gazdasági társaságokat, sajtótermékeket és politikai aktivistacsoportokat is, amelyek a törvény szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. A szabályozásra azért van szükség, mert a legális mozgalmak és szervezetek túlnyomó többsége belföldi forrásokra támaszkodik, míg a külföldi befolyás révén működők tevékenysége nem látható át ilyen módon. A törvényjavaslat szerint attól, hogy egy szervezet külföldi támogatást kap, önmagában még esik feltétlen a törvény hatálya alá, csak akkor, ha a külföldi pénzt olyan tevékenységre használja, amely a közélet befolyásolására irányul. A törvény nem tesz különbséget aközött, hogy egy szervezet vagy személy milyen kommunikációs csatornákon fejti ki e tevékenységét. Tehát külföldi finanszírozásból működő szervezet nem játszhatja ki a törvényt azzal, hogy nem a hagyományos médiában, hanem közösségi oldalakon vagy podcastokban befolyásolja a közvéleményt.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, a törvény az Egyesült Államokban 1938 óta alkalmazott Foreign Agents Registration Act mintáját követi, amely kötelezővé teszi a külföldi finanszírozású szervezetek regisztrációját. Ezzel Ligeti Miklósnak, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának állítására reagált, aki szerint a magyar szabályozás „rosszabb, mint az oroszországi törvények”. Lánczi Tamás a Patriótának adott interjújában rámutatott, a magyar törvényjavaslat enyhébb, mivel az amerikai szabályozás a regisztrált szervezeteket hivatalosan külföldi ügynökként címkézi, míg a magyar verzió ehelyett csupán a külföldi finanszírozás nyilvánosságát követeli meg, anélkül hogy megbélyegezné az érintett szervezeteket. Arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat benyújtása után hisztéria kapott lábra azok között, akik külföldi pénzből működnek.

– Bizonyos szervezetek külföldről érkező pénzek és elvárások révén nyomásgyakorló tevékenységet folytatnak Magyarországon. Különféle politikai és társadalmi ügyeket használnak fel céljaik érdekében, mint például a genderpropaganda, az illegális migráció támogatása, a nagyberuházások ellehetetlenítése és a határvédelem gyengítése. Ezek a szervezetek eddig azt állították magukról, hogy hazai forrásokból, mikroadományokból élnek, ám amikor a törvény egyértelműbb átláthatóságot követel, hirtelen beismerik, hogy külföldi pénzekre támaszkodnak és azt állítják, hogy a jogszabály ellehetetleníti őket – mondta. Példaként említette a Partizánt, amely eddig azt hirdette, hogy hazai adományokból működik, most azonban Gulyás Márton, a médium vezetője egyértelműen kijelentette, hogy ha a törvény hatályba lép, az ellehetetleníti a munkájukat, ugyanis jelentős részben külföldi pénzekből ténykednek. Lánczi Tamás szerint léteznek olyan szerződések, amelyek külföldről előírják, hogy egyes újságíróknak miről kell írniuk, milyen tónusban kell megfogalmazniuk a cikkeiket és milyen témákat kell kiemelniük. Innentől ez nem független újságírás, hanem irányított politikai kommunikáció, amelyet külföldi érdekek vezérelnek. Hozzátette, mindenkinek elemi érdeke, hogy ezekre fény derüljön. A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi jelentései már felhívták a figyelmet arra, hogy bizonyos szervezetek jelentős külföldi támogatást fogadnak el, és törvényi kötelezettségük nyilvánosságra hozni pénzügyeiket. Ennek ellenére az érintettek különböző jogi hivatkozásokkal próbálták elkerülni az átláthatóságot, például azzal érveltek, hogy a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányellenes, ám az Alkotmánybíróság tavaly novemberben elutasította a Transparency International Magyarország panaszát és kimondta, hogy a törvény nem sérti az Alaptörvényt.

Nézzük meg, hogy a törvényjavaslat szerint milyen mechanizmusok gondoskodnak a külföldi finanszírozás átláthatóságáról, és hogyan működik a jegyzékbe vétel folyamata! A Szuverenitásvédelmi Hivatal első lépésben megvizsgálja a pénzügyi források eredetét és azt, hogy a szervezet tevékenysége milyen mértékben befolyásolja a közéletet. A hivatal munkáját támogatja a pénzmosás elleni szerv, amely a pénzügyi tranzakciókat és a támogatások áramlását ellenőrzi. Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a szervezet a törvény hatálya alá tartozik, a hivatal javaslatot tesz a jegyzékbe vételre és a kormány dönt róla, hogy a szervezetet felveszik-e. A jegyzékbe vétellel kapcsolatos információk nyilvánosak. A törvény számos jogorvoslati lehetőséget nyújt, így ha egy szervezet bizonyítani tudja, hogy tevékenységét nem azzal a szándékkal végzi, hogy növelje a külföldi befolyást, akkor nem kerül a jogszabály hatálya alá.

A jegyzékbe vett szervezeteknek a törvény előírja, hogy a pénzmosás elleni szervtől külön engedélyt kell kérniük, mielőtt külföldi pénzügyi támogatást fogadnak el. Az engedélynek tartalmaznia kell a támogatás összegét, célját és a támogató szervezet adatait, valamint egy nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a támogatás nem sérti Magyarország szuverenitását. Amennyiben a fenti szabályokat megszegik, szigorú pénzügyi szankciók lépnek életbe: a támogatásként érkező összeg huszonötszörösét kell megfizetni tizenöt napon belül. A szabályozás alá vont szervezetek nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó egyszázalékos támogatásából.

A törvény különös figyelmet fordít a jegyzékbe vett szervezetek vezetőire, mivel ők közvetlenül felelősek a szervezet működéséért és annak finanszírozási hátteréért. A regisztrált szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kiemelt szereplőnek minősülnek, évente nyilvános vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. A vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselőknek előírt tartalommal és formában kell elkészíteni. Bár egyes szervezetek attól tartanak, hogy a szabályozás azonnali ellehetetlenítésükhöz vezet, a valóságban a folyamat hosszadalmas és több lépcsőben zajlik. A törvény nem az azonnali betiltásra, hanem az átláthatóság kikényszerítésére törekszik: a szervezeteknek először lehetőségük van teljesíteni vagyonnyilatkozati kötelezettségüket, és csak tartós mulasztás esetén merül fel a működésük megszüntetése. Ha a vezetők többszöri felszólításra sem tesznek eleget kötelezettségüknek, az igazságügyi miniszter jogosult felfüggeszteni a szervezet működését, de ez csupán a végső lépés egy hosszabb jogi folyamatban. A törvényjavaslat tehát megakadályozza a külföldi finanszírozásból működő szervezetek vezetőinek rejtett vagyoni gyarapodását, illetve pontos képet kapnak az állami szervek és a közvélemény a vezetők pénzügyi háttéréről.

Lázár János építési és közlekedési miniszter Dombóváron tartott lakossági fórumán arra a különös ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy azok az újságírók, akik nap mint nap számonkérik a transzparenciát másokon, maguk nem akarnak ugyanilyen átláthatóságot vállalni saját működésük kapcsán.

– Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy külföldi befolyás létezik, és bizonyos szervezetek vagy médiumok külső pénzből működnek, akkor szerintem minden magyar választópolgárnak joga van tudni, hogy kik és milyen feltételek mellett próbálják befolyásolni a döntéseit. Teljesen mindegy, hogy a hatás keletről vagy nyugatról érkezik-e, Ukrajnából, Brüsszelből vagy más országból, a lényeg az, hogy ennek a működésnek átláthatónak kell lennie. Ez nem korlátozza a demokráciát, sőt, éppen ellenkezőleg: a választópolgárnak alapvető joga van ahhoz, hogy tudja, ki, milyen forrásból és milyen céllal próbálja befolyásolni őt. Ezért nem értem, hogy az átláthatóságot követelő médiumok és civil szervezetek miért utasítják el ezt a követelményt, amikor ők is folyamatosan transzparenciát és számonkérhetőséget követelnek másoktól – fejtette ki.

Az ellenzék és több civil szervezet élesen bírálja a javaslatot, mondván, hogy a politikai ellenfelek megfélemlítésére, a civil társadalom ellehetetlenítésére szolgál és korlátozza a sajtószabadságot. Karácsony Gergely főpolgármester Ursula von der Leyenhoz, az Európai Bizottság elnökéhez fordult, kérve a jogszabály végrehajtásának felfüggesztését. Egy holland EP-képviselő már jelezte is, az átláthatósági törvény hadüzenet az EU-nak.

Az Országgyűlés ezen a héten kezdi meg a szabályozás tárgyalását, amely kulcsfontosságú a közélet tisztaságának megőrzése szempontjából. A külföldi támogatásból működő szervezetek ugyanis gyakorlatilag párttevékenységet folytatnak: kampányokat visznek, politikai narratívákat építenek, közvetlenül hatással lehetnek a választások kimenetelére úgy, hogy mentesek attól a szigorú szabályozási kerettől, amelyek a politikai pártokra vonatkoznak. Magyarországon a pártok gazdálkodásáról szóló törvény kimondja, hogy politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást sem közvetlenül, sem közvetve, de az EU is különösen ügyel arra, hogy a politikai pártok ne váljanak külföldi érdekek eszközévé, és ne kapjanak pénzügyi támogatást olyan szervezetektől, amelyek befolyásolhatják a demokratikus folyamatokat. Mivel az átláthatóság demokratikus alapelv, a kérdés nem az, hogy helyes-e az átláthatóság követelménye, hanem az, hogy milyen hatékonysággal valósul meg a szabályozás, azaz sikerül-e a külföldi befolyást visszaszorítani és világosabb közéleti viszonyokat teremteni.