Különbség van az idegengyűlölet és a kultúra iránt érzett büszkeség között
Különbséget kell tenni idegengyűlölet és a hagyományok, illetve a kultúra iránt érzett büszkeség között: a magyarok nem a nyelvi és kulturális bezártság és az idegengyűlölet, hanem a kultúra támogatása, a magyar családok megsegítése és a hagyományok iránt érzett büszkeség miatt szeretik Orbán Viktort – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Háárec című izraeli újságban csütörtökön megjelent válaszcikkében, mellyel egy ugyanott két nappal korábban megjelent írásra reagált.
Kovács Zoltán különösen leereszkedőnek és mélyen előítéletesnek nevezte Jehuda Lukács hétfői véleménycikkét, amely szerinte egy egész nemzetet bélyegzett meg idegengyűlölő antiszemitaként. Az állítások cáfolataként az államtitkár leszögezte, hogy az Orbán-kormányok többet tettek más kormányoknál az antiszemitizmus leküzdéséért és a zsidó közösség támogatásáért.
Az első Orbán-kormány 2001-ben meghirdette a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját és megalapította a Holokauszt Múzeumot. A második Orbán-kormány idején, 2012-ben életbe léptetett alaptörvény elismerte a magyarországi zsidóságot a nemzet szerves részeként, és a parlament sarkalatos törvényekben szigorította a gyűlöletbeszédért és sértő szimbólumokért járó büntetéseket – írta.
Kovács Zoltán az izraeli olvasókat tájékoztatta arról, hogy az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és betiltotta a zsidó és roma származású állampolgárokat támadó félkatonai csoportokat.
Ezen túl Orbán Viktor volt az első miniszterelnök, aki bocsánatot kért a bűnökért, melyet Magyarország követett el, amikor képtelen volt megvédeni a magyarországi zsidóságot a holokauszt folyamán – tudatta.
Ugyanez a kabinet egyezségre jutott a zsidók kárpótlásával foglalkozó nemzetközi Claims Conference-szel, illetve az auschwitz-birkenaui múzeummal, és forrásokat biztosított zsinagógák, zsidó temetők felújítására. Megemelte a holokauszttúlélők nyugdíját, és a Budapesten élő zsidók egy éppen zajló „zsidó reneszánszról” beszélnek – közölte az államtitkár.
Az esetleges muszlimellenes érzelmek valódi oka a 2015-ös félmilliós, legnagyobb részben muszlim többségű országokból érkezett tömeg, amely váratlanul érte Magyarországot,é s amelyet „invázióként” éltek meg az emberek – írta Kovács Zoltán válaszul Lukacs egyik – egy 2016-os közvélemény-kutatásra alapozott – állítására, amely szerint az Orbán-kormány muszlimellenes érzelmeket szított egy tömeges migránsellenes kampánnyal.
Az izraeli lapban közölt Jehuda Lukács-írás szerint a magyarok más nyelvek tudásának hiánya miatt ki vannak szolgáltatva a kormánypárti sajtónak.
Ezzel szemben a magyar sajtó pezsgő világában jelen vannak a kormánnyal szemben kritikus médiumok is, ideértve a legnagyobb tévécsatornát, hetilapot és online hírportált is, amelyek nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a kormánnyal szimpatizáló társaik – közölte Kovács Zoltán.
Lukács komoly elvándorlásra utalt, de a gazdasági válság utáni agyelszívás folyamata már megfordult, és egyre erősebb a hazatérés folyamata – közölte az államtitkár, és ezt adattal is alátámasztotta: 2018-ban csupán 18 150 magyar hagyta el az országot, miközben közel húszezren költöztek haza.
Aminek az az oka, hogy – a koronavírus-járvány hatásaitól eltekintve – több munka és növekvő fizetések várták őket itthon – tudatta.
Lukács bírálta azt is, hogy Magyarország állampolgárságot kínál a magyar nemzetiségűeknek a lakhelyüktől függetlenül pusztán azért, mert ők is a nemzet részei. Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán rámutatott, hogy magyar gyökerű izraeliek is nagy számban vették fel a magyar állampolgárságot.
Jehuda Lukács az egyedülálló magyar nyelv és a sajátos történelem nyomán a magyar lelkületen és társadalmon ejtett mély sebekről beszélt, amelyek szerinte az egyik leginkább befelé forduló társadalommá tette a magyarokat Európában. Kovács Zoltán szerint viszont éppen az Orbán-kormány által prioritássá nyilvánított, egyedülálló magyar nyelv segített megőrizni a kulturális és nemzeti identitást.
„Fontos különbséget tenni idegengyűlölet és a hagyományok, illetve a kultúra iránt érzett büszkeség között. Nem fogunk bocsánatot kérni azért, mert megőrizzük és megerősítjük azt, ami a miénk – valószínűleg ez az oka annak, hogy oly sok magyar szereti a miniszterelnökünket” – zárta sorait a Háárec című izraeli lapban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
