Különleges kötet jelent meg a fővárosról

A BP Városfejlesztési Műhely szakmai közreműködésével létrejött, mintegy 300 fotót és leírásokat tartalmazó Budapest – Amire büszkék vagyunk című kiadvány bemutatóján Kőrösi Koppány, a BP Városfejlesztési Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója kiemelte: a szocializmus évtizedeiben, majd a rendszerváltást követő időszakban Budapest egy szürke, lehangoló nagyváros volt, ahol „lehajtott fejű és valami jobbra vágyó hétköznapjaink voltak”. Ez a várakozás sokáig tartott – tette hozzá.

Kőrösi Koppány hangsúlyozta: Budapest – melyet évente ma már nagyjából hatmillió turista keres fel – az 1870-es évek és az 1940-es évek között „lett kész”, a második világháborút követő időszakban viszont a városfejlesztés szakértői nem jutottak szóhoz, a beruházások parancsra történtek. Szerinte Budapesten 2010 után volt „kilenc, olyan Istentől áldott évünk, amikor fel tudtuk emelni a fejünket, friss levegővel lett tele a város” és megindult újra a fejlődés.

„A kiadvány azt a várost mutatja meg, melyet mi tudunk teremteni akkor, ha a döntéseket meghozhatjuk annak érdekében, hogy ez a fejlődés organikus legyen és mindannyiunkat szolgáljon” – fogalmazott az igazgató.

A kiadványt ismertető pódiumbeszélgetésen Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa felidézte, hogy a lengyelek a második világháború során elpusztult városaik és műemlékeik újjáépítését azzal magyarázták, hogy a történelmüket nem vehetik el tőlük.

Ez a kijelentés Budapestre nézve is érvényes – magyarázta a miniszteri biztos, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Liget Projekt kezdetekor ugyan számos ellenzője volt a programnak, azonban a kritikus hangok mára elhaltak és mindenki élvezheti a megújult Liget nyújtotta lehetőségeket.

Baán László kiemelt célként jelölte meg, hogy a Liget Projekt részeként tervezett Új Nemzeti Galéria mielőbb felépülhessen a Városligetben.

Finta Sándor építész arról beszélt, hogy amikor elkezdődött Budapesten a Várban az elpusztult történelmi épületek helyreállítása, akkor számos kritika érte a beruházásokat – többek között az UNESCO részéről is – azonban mára a rekonstrukció Európa-szerte elismerést vált ki.

A Városliget megújulását követően a világ egyik legszebb kulturális központjává vált, melyet rengeteg magyar, valamint külföldi turista keres fel folyamatosan – emelte ki Sal Endre, a kötet szerkesztője, aki példaértékűnek nevezte a Várban található Szent István-terem rekonstrukcióját is.

Balázs János zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője kiemelte, hogy az olyan kulturális beruházások, mint például a Zeneakadémia teljes megújulása, ahhoz is hozzájárulnak, hogy a jövő nemzedékei kevésbé tapasztalják meg a nagyvilágban teret nyerő agressziót, ugyanis az a kulturálatlanságból következik. „A kultúrával emberré kell nevelni a társadalmat” – fogalmazott.

A BP Városfejlesztési Műhely által küldött írásos összegzés szerint a kormány budapesti fejlesztéseinek és beruházásainak két fontos eleme a helyreállítás és a megújítás. A főváros épületeinek régi pompájukban történt megújítását, vagy épp modern újragondolásukat szemlélteti a csütörtökön bemutatott kiadvány.

A tájékoztatás szerint a fotóalbum – melynek szerzői Hegedűs Zoltán, Petri Lukács Ádám és Sal Endre – csütörtöktől előrendelhető a Hitel Kiadó, a Libri és a Bookline felületein, a Libri könyvesbolt üzleteiben pedig december 13-tól megvásárolható. A kiadványban szereplő fotókat Földházi Árpád, a Mandiner és a Magyar Krónika főmunkatársa készítette.

Kiemelték: a BP Városfejlesztési Műhely egy független, szakmai alapokon működő kutató- és elemzőműhely, melynek célja, hogy hosszú távú, adatvezérelt és szakértő tudásra épülő javaslatokkal támogassa Budapest fejlődését.

Mint írták, a szervezet küldetése, hogy helyreállítsa a szakma, a döntéshozók és a gazdasági szereplők együttműködését, és elősegítse a nagyváros működését javító, megvalósítható fejlesztések előkészítését.