– Hogyan juthatnak francia állampolgárok, és hogyan külföldiek ezekhez az elismerésekhez? Ön mindkét területen otthon van, hiszen mint francia állampolgár kapta meg a francia Becsületrend tiszti keresztjét, és mint a hazai tagszövetség elnöke, maga is javasolhat magyarokat a kitüntetésre.

– A francia állampolgárok körülbelül 25 év munka, szolgálati idő után kaphatják meg a rendet, tehát általában 50 éves korukban. Ezután mindenkinek végig kell menni a fokozatokon: lovag, tiszt, parancsnok, főtiszt, végül nagykereszt. Közöttük meghatározott időnek kell eltelnie. Gyakorlatilag tíz év szükséges ahhoz, hogy az újabb és újabb szintet elérje a rendtag. Nagyon nehéz tehát eljutni a magasabb rangokig. A Nemzeti Érdemrend esetében ugyanez a helyzet. A külföldieknek nem kell végigmenniük ezeken a fokozatokon, nincs ilyen megkötöttség. Különbség az is, hogy Franciaországban egy évben háromszor adományozzák ezeket a rendeket, míg külföldieknek csak egyszer, minden év márciusában. A protokolláris utazások kivételt jelentenek, ezek keretében az államfők gyakran kicserélik a kitüntetéseket.

– Hány tagja van a szövetségnek?

– A két rendnek saját szervezete nincsen. Több mint hatvan országban, így Magyarországon is működnek tagozatok, amelyek a tagokat maguk köré gyűjtve képviselik őket külföldön. Segítjük egymást és ápoljuk a francia–magyar kapcsolatokat. A magyar tagozat 2003-ban alakult meg, és tavaly, a világon elsőként, létrejött a két érdemrend tagjainak hazai, együttes szövetsége. Egyedül nálunk van tehát együtt a két tagozat, a nagykancellár kérésére alapítottuk meg az önálló magyar szövetséget. Magyarországon 65 személy rendelkezik Becsületrenddel, 95-en pedig Nemzeti Érdemrenddel. Az előbbiek ötven, utóbbiak mintegy harminc százaléka lépett be a szövetségbe. Zászlónk is csak nekünk van, piros-fehér-zöld színű, a Becsületrenddel a közepén.

– Kik vezetik a szövetséget?

– Az elnök én vagyok, a hattagú vezetőség még egy alelnökből és két-két igazgatósági tagból áll, a Becsületrend és a Nemzeti Érdemrend részéről. Személyük nem publikus.

– Mi alapján dől el, hogy kiknek adományozzák a rendeket?

– Franciaországban a minisztériumokból és a civil szférából is érkezhet a kezdeményezés, és ki kell kérni az illető lakóhelyén tevékenykedő megyei vezető, prefektus véleményét is. A javaslatok az egyes szakminisztériumokhoz kerülnek, esetükben meg van határozva, hogy az egyes fokozatokban mennyi kitüntetést terjeszthetnek fel a rendhez, ahol egy héttagú bizottság elbírálja, hogy ki kaphatja meg, és ki nem. A döntés végül a köztársasági elnökhöz kerül aláírásra, aki a Becsületrend és a Nemzeti Érdemrend nagymestere is egyben. Külföldiek esetében, nálunk Franciaország magyarországi nagykövete tölti be a felterjesztő szerepét. Az itt tevékenykedő francia vállalatok, a mi szövetségünk és más szervezetek is javasolhatnak személyeket, de ő maga is felterjeszthet valakit legjobb tudása és belátása szerint. Nekünk van egy huszonöt fős listánk, akik tiszteletbeli tagok, közülük kerülnek ki azok, akiket a közeljövőben javasolni fogunk. A nagykövet után a következő lépés a francia külügyminisztérium, amely elosztja a listán szereplő személyeket: ha katonáról van szó, a honvédelemhez, ha tudósról, művészről, az illetékes minisztériumhoz kerül, ha politikusról, akkor a külügynél marad. Végül az egyes minisztériumok továbbítják a javasolt személyek nevét a rendhez.

– Első ránézésre nem feltétlenül látni logikát a Becsületrenddel kitüntetett magyarok sorában. Medgyessy Pétert kétszer is kitüntették, Szili Katalin, Martonyi János, Koncz Zsuzsa, Gergényi Péter neve is szerepel a listán.

– Medgyessy Péter először még mint bankár, pénzügyi szakember kapta meg 2000-ben a Becsületrend lovagi fokozatát. Majd miniszterelnökként, protokolláris okból emelték fölfelé a kitüntetést. Szili Katalint én terjesztettem fel, az én kérésemre kapta meg, és a nagykancellárral együtt adtuk át neki. Azért érdemelte ki, mert a kezdetektől támogatta a tagozatunkat, majd a szövetségünket. Gergényi Pétert a nagykövet terjesztette fel, én is hozzájárultam, 2005-ben kapta meg. Mint Budapest rendőrfőkapitánya nagyon sokat segített francia ügyekben. Koncz Zsuzsa sok és fontos francia kapcsolattal rendelkezik. Martonyi János protokolláris okból kapta meg mint államtitkár, majd külügyminiszter. Valójában nagyon könnyű megkapni annak, aki protokolláris vonalon dolgozik, azaz diplomata, politikus. Göncz Árpád, Mádl Ferenc is így kapta meg. Egy francia esetében az odaítélésnek valódi, elvégzett munka alapján kell történnie. Dávid Ibolyát én tüntettem ki.

– Dávid Ibolya mit tett a francia–magyar kapcsolatokért?

– A Magyar Demokrata Fórumnak 1990 óta, az Antall-kormánytól kezdve kiváló kapcsolatai voltak a franciákkal. Őt nem én terjesztettem fel, hanem a nagykövet, de csak akkor vette át a kitüntetést, amikor megalakult a magyar tagozat, 2003-ban. Dávid Ibolya azt mondta, hogy ő nem protokolláris alapon akarja átvenni.

– Orbán Viktor miért kapott Nemzeti Érdemrendet?

– Őt a Nemzeti Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki mint miniszterelnököt. A kormányfők általában a Nemzeti Érdemrend, az államfők a Becsületrend nagykeresztjét kapják meg. Én nem terjesztettem fel és nem is terjeszthettem fel Orbánt, mert nem feladatom az, hogy belefolyjak a magyar politikai életbe. Azt, hogy a francia Becsületrendet megkapja-e, a francia hatóságoknak kell eldönteniük.

– Gyurcsány Ferenc is megkaphatja a Becsületrendet?

– Természetesen. Bárki megkaphatja, aki a magyar–francia kapcsolatokat ápolja, és hozzájárul az erősödésükhöz. De szeretném felhívni a figyelmet, hogy én nem foglalkozom politikával. Nem azért voltam 1990 után Szabó Iván és Latorcai János minisztereknek a személyes tanácsadója, majd később az Orbán-kormány főtanácsadója, mert MDF-es vagy fideszes lennék, és nem azért segítem a jelenlegi kormányt, mert MSZP-s lennék. Nem vagyok egy pártnak sem a tagja, mindig azzal működöm együtt, aki éppen akkor az országban vezető tisztségben van.

– Van-e köze a kitüntetettek kiválasztásának és az adományozások időzítésének a francia belpolitikához?

– Ehhez nem tudok hozzászólni, és nem is kívánok. Mi nem foglalkozunk politikával, párton kívüli szervezetek vagyunk, az országok közötti kapcsolatok fejlesztésén fáradozunk.

– Milyen presztízzsel bír a Becsületrend?

– Amikor gyerekek voltunk Magyarországon, olvastuk a légionista könyveket, olvastuk, hogyan harcoltak a franciák az arabok ellen a sivatagban, és hősiességükért hogyan kapták meg a francia Becsületrendet. Gyerekkorunkban belénk oltották, hogy ez a hősiesség talán legnagyobb elismerése. Arról, hogy az amerikaiak, az angolok vagy a németek mit adnak, gyerekkorunkban sohasem hallottunk. Nem vonok párhuzamot, hogy melyik a legjobb, melyik a legkisebb kitüntetés, de az ismertsége és az elismertsége alapján a Becsületrend egyike a legnagyobbaknak.

Monostori Tibor

verbói Lentulay György

Érdemtelenül keveset tud a hazai közvélemény verbói Lentulay Györgyről, amit részben magyaráz, hogy Franciaországban, Párizs melletti birtokán él, és havonta egyszer látogat Magyarországra. Legutóbb az október eleji, Budapesten megrendezésre kerülő Európai Kutyakiállítás fővédnökeként lehetett találkozni a nevével, amely a magyar és francia gazdasági és kereskedelmi körökben, a diplomácia világában sokkal ismerősebben cseng.

Életútja egy a különleges karriert befutó magyar emigránsokéi közül, mégis több annál. 1956-ban a Vác környéki nemzetőrök parancsnokaként a forradalom egyik vezetője volt, döntő szerepet játszott Mindszenty József bíboros kiszabadításában. Érdemeit a magyar állam és a honvédség elismerésekkel és előléptetésekkel ismerte el a rendszerváltozás után.

A jelenleg ezredesi fokozattal bíró verbói Lentulay Franciaországba érkezése után mindent elért, amit egy külföldi elérhet. Hő- és atomerőművi szakmérnökként francia nagyvállalatoknál töltött be vezető pozíciót, majd saját cégénél folytatott európai szintű tevékenységet. 2002-ben a Római Tudományos, Művészeti és Irodalmi Akadémia tagjává választották. A Nemzeti Érdemrend elnyerése után 1995-ban a francia Becsületrend lovagkeresztjét, 2006-ban a tiszti keresztjét kapta meg a francia–magyar kapcsolatok ápolásáért és elmélyítéséért. Utóbbiak terén az 1990 óta eltelt két évtized egyik legfáradhatatlanabb harcosa: miniszteri tanácsadóként, miniszterelnöki főtanácsadóként vett részt ipari, kereskedelmi, energiapolitikai törvények előkészítésében, számos francia nagyvállalat magyarországi megtelepedésében.

A Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara története éppúgy magán viseli a keze nyomát, mint sok testvérvárosi kapcsolat és több megyei önkormányzat francia külkapcsolatai. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Igazi, egy több mint 600 éves múltra visszatekintő családból származó nemesember, aki a modern világban is megtalálta a számítását, gyarapította ősei eszmei és anyagi örökségét, és munkájával kivívta kortársai elismerését. Büszkén sorolja azokat a rendeket (a nagy hírű Máltai Érdemrend mellett többek között a Constantini Szent György Rend, a Szent Móric és Szent Lázár Rend), melyeknek tagja. Ezek a ma emberének talán keveset mondanak, de abban a világban, amelyben ő mozog, különleges értékkel bírnak.

Verbói Lentulay György nem politizál, az államközi kapcsolatokat előbbre valónak tartja. Konzervatív-polgári kormányokat segített tanácsaival, szocialista-liberális kormányok tüntették ki érdemeiért. Nem titkolja véleményét, amikor Horn Gyula volt kormányfő pufajkás múltjára terelődik a szó, de büszkén mutatja nekünk Gyurcsány Ferenc tavaly novemberi levelét, amelyben a miniszterelnök megköszöni a munkáját és folytatásra buzdítja. Lapunknak a Francia Becsületrend és Nemzeti Érdemrend Magyar Tagjai Szövetségének ülése után adott interjút.

Érdem és protokoll

A piros színű francia Becsületrendet Napóleon alapította meg 1802-ben, 1804-ben adták át először. Olyan francia vagy külföldi katonai és polgári személyek nyerhetik el, akik különleges teljesítményt, kiemelkedő szolgálatot tettek Franciaország érdekében. Többek között Dwight Eisenhowert, II. Erzsébet királynőt, Clint Eastwoodot is díjazták. Magyarországon a II. világháború előtt megkapta többek között Eötvös Loránd, Babits Mihály és Bartók Béla. A kék színű Nemzeti Érdemrendet Charles de Gaulle tábornok alapította 1963-ban, a Franciaországnak nyújtott kiemelkedő érdemek fejében adományozzák. Erről hivatalos magyar lista nem áll rendelkezésre. A Becsületrend 2006-ban mintegy százezer, a Nemzeti Érdemrend kétszázezer kitüntetett személyt számlált. A presztízséről, éppen azért, mert protokolláris alapon és valós érdemek alapján is el lehet nyerni, megoszlanak a vélemények. Martonyi János lapunknak elmondta, hogy nagyra értékeli a kapott elismerést, ami alapvetően Magyarországnak, elsősorban a magyar külpolitikán ak szólt. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány ellenben a kitüntetést „hihetetlen nagy megtiszteltetésnek” nevezte, melyet úgy élt meg, mint „a pályája csúcsát”.