Külpolitikánk sarokköve a külhoni magyarok melletti kiállás
A magyar külpolitika egyik legfontosabb sarokköve a külhoni magyarok melletti kiállás, jogaik és érdekeik védelme, illetve képviselete – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kedden Budapesten.Menczer Tamás az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének nyitórendezvényén kiemelte: meggyőződésük, hogy „mindenképpen jobb” a határon túli magyar közösségnek, ha a magyar kabinet jó viszonyt ápol a környező országok kormányaival.
Szólt arról is, hogy a kormány folyamatos kapcsolatot tart és párbeszédet folytat az ottani nemzeti közösséggel. A megmaradás és boldogulás legfontosabb feltételének az anyanyelv használatát és a magyar nyelvű oktatás meglétét nevezte az államtitkár.
Menczer Tamás a szomszédos országokhoz fűződő viszony és a külhoni magyar közösségek jelenlegi helyzetét taglalva emlékeztetett arra: Magyarországnak elfogadhatatlan az ukrán nyelvtörvény, amely elveszi a kárpátaljai magyarság szerzett jogait, hozzátéve, a jogszabály egyúttal nemzetközi megállapodásokat is sért.
Ugyanakkor – mint kifejtette – az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megválasztása után „egészen óvatos” optimizmus jellemzi a magyar álláspontot azzal kapcsolatban, hogy ismét sikerül „a kölcsönös tisztelet talajára” helyezni a kétoldalú kapcsolatokat.
Az úzvölgyi katonatemető ügyét említve Menczer Tamás arra is rámutatott: a Romániával kialakult konfliktusokat úgy kell rendezni, hogy a közép-európai együttműködést „ne nehezítsék el”. Szlovákiát stratégiai szövetségesként és fontos gazdasági partnerként jellemezte az államtitkár. Értékelése szerint talán még soha nem volt olyan jó a viszony Szerbiával, mint jelenleg. „Modellértékűnek gondoljuk az ottani kisebbségpolitikát” – hangoztatta.
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek a nyári egyetem résztvevőihez szóló üdvözletét Lőrinczi Zoltán, az Emmi Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára tolmácsolta. Történelmi példákat is említve a magyar nyelvű oktatásnak a nemzet megmaradásban játszott szerepét hangsúlyozta.
Borhy László, az ELTE rektora közölte: a huszonnegyedik nyári egyetemet kimagasló létszámmal, 188 résztvevővel tartják meg, azon az egyetem minden kara külön szakmai programmal képviselteti magát, kilenc szekcióban. A rendezvény kiemelt célja, hogy a résztvevők anyanyelvükön szerezzenek új ismereteket „hasonlóan elkötelezett” nyári egyetemisták társaságában.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a diákokat köszöntve azt hangoztatta, hogy Budapest nemcsak a Magyarország, hanem az egész magyar nemzet fővárosa. Emlékeztetett arra: a Budapest 2030 hosszú távú fejlesztési terv egyik legfontosabb célja, hogy a magyar főváros Közép-Európa egyik fontos innovációs központja legyen. A nyári egyetemnek ebben nagyon fontos szerep jut – tette hozzá.