Küzdelem a városokban

A 2018-as választás során a Fidesz–KDNP listája 49,2, majd az EP-választásokon 52,5 százalékot kapott, ami 3 százalékos növekedés. A megyei jogú városok tekintetében elmondható, hogy a 23 település mindegyikében nőtt a Fidesz–KDNP százalékos támogatottsága. Átlag alatti növekedés (1 százalék) csak Hódmezővásárhelyen volt, Szegeden, Békéscsabán és Szombathelyen az átlaggal megegyező, a többi 19 településen átlag feletti a kormánypártok támogatottságának javulása. Leginkább Miskolcon és Kaposváron (7 százalék) nőtt a Fidesz támogatottsága, és szembetűnő Zalaegerszeg, Debrecen, Szekszárd és Tatabánya esetében a 6 százalékos növekedés.

Békéscsaba

A 2014-es önkormányzati választáson a független Szarvas Péter (41,9 százalék) legyőzte Hanó Miklóst, a Fidesz–KDNP jelöltjét (34,6). A baloldali összefogás öt éve csúfos vereséget szenvedett a városban, ugyanis az Együtt–MSZP–DK–MLP–PM által indított jelölt 20 százalékkal csak a harmadik helyen végzett. Márki-Zay Péter hevesen kampányolt a Viharsarokban azért, hogy a teljes ellenzék álljon be a jelenlegi polgármester, Szarvas Péter mögé, de az ellenzéki polgármesterjelölt személyéről még nem született döntés. Júniusban Hanó Miklóst választották a Fidesz békéscsabai elnökévé, de a kormánypárt még nem nevezte meg polgármesterjelöltjét.

Debrecen

A cívisvárosban az ellenzék egyelőre egymást marja. Június végén jelentették be a Momentum, a Jobbik és az LMP összefogását, amelyhez az MSZP és a DK még nem csatlakozott. A DK a Jobbikot és a Momentumot okolja, amiért nem jött létre szélesebb összefogás; a Jobbik szerint a DK ki akarta szorítani őket a megállapodásból. „A Jobbik, a Momentum, az LMP a nagy honvédő ribilliójukban éppen a debreceni baloldal kinyírására készül” – írta közösségi oldalán Varga Zoltán, a DK önkormányzati képviselője. A 2014-es önkormányzati választásokat Papp László 56,4 százalékkal nyerte, a Fidesz pedig 53 százalékkal vitte az EP-választást, tehát nem úgy tűnik, mintha számítana, összefog-e az ellenzék, vagy sem. Ráadásul a Civil Fórum Debrecen Egyesület is bejelentette, hogy minden választókerületben állítanak képviselőjelöltet, és saját polgármesterjelöltjük is lesz. A szervezet öt éve listáról egy mandátumot szerzett.

Dunaújváros

Dunaújvárosban öt ellenzéki párt – a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd – részvételével szivárványkoalíció alakult „Rajta, Újváros!” néven, amelyhez az MSZP eddig nem csatlakozott. Az ellenzék azt a jobbikos Pintér Tamást indítja, aki a tavalyi országgyűlési választásokon 43,5 százalékkal legyőzte dr. Galambos Dénest, a Fidesz–KDNP jelöltjét (39,5 százalék). Az EP-választásokon a Fidesz–KDNP listája a megyei jogú városok közül itt érte el a legrosszabb eredményt (40,5 százalék), a DK (24) és a Jobbik (11,4) pedig országos átlagánál jobban teljesített. A jelenlegi fideszes polgármester, Cserna Gábor 2014-ben 45,3 százalékkal nyerte meg a választásokat Pintér Attila, az MSZP–DK–Együtt jelöltje (33,3 százalék) előtt.

Eger

Eger volt az első megyeszékhely, ahol bejelentették az összes ellenzéki párt összefogását. A hevesi megyeszékhelyen Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője a közös ellenzéki polgármesterjelölt, aki mögé felsorakozott az MSZP, az LMP, a DK és a Momentum is. Mirkóczki Ádám azonban nem pártszínekben indul, hanem formálisan az Egységben a Városért Egyesület jelöltje. 2014-ben Habis László, a Fidesz polgármesterjelöltje győzött 38,3 százalékkal, Mirkóczki Ádám – akit akkor még csak a Jobbik támogatott – 26 százalékot ért el. A kormánypárt az EP-választáson 47,7 százalékot ért el, ami a teljes ellenzéki összefogás ellenére a várost 2006 óta irányító Habis László győzelmét valószínűsíti. Bár Heves megyét a Jobbik egyik erős bázisának tartják, a párt itt is bezuhant az EP-választásokon, és csak 7,8 százalékot gyűjtött. Mirkóczki Ádám már régóta udvarol Gyurcsány Ferencnek és híveinek; kérdés, hogy köpönyegforgatására mennyien lesznek vevők.

Érd

Érden is közös polgármesterjelöltet indítanak az ellenzéki pártok Csőzik László személyében. Az SZDSZ-ben korábban országos tisztséget is betöltött politikus a tavalyi országgyűlési választásokon az MSZP–Párbeszéd jelöltjeként indult a Pest megyei egyes választókerületben, és 35,3 százalékkal a második helyen végzett a fideszes Aradszki András (44 százalék) mögött. 2014-ben T. Mészáros András, a Fidesz–KDNP jelöltje magabiztos győzelemmel (46,7 százalék) lett újra polgármester, pedig a baloldal már akkor összefogott, és egyetlen jelöltet támogatott, akit függetlenként indítottak. Bár Csőzik László egyértelműen a balliberális oldalhoz kötődik, mégsem vállalja párthovatartozását. Az EP-választásokon a Fidesz listája 48 százalékot kapott, ami a 2006 óta regnáló polgármester győzelmét valószínűsíti.

Győr

2014-ben Borkai Zsolt fölényes győzelmet aratott, a szavazatok 61 százalékával lett polgármester, a második helyezett Szabó Sándor Józsefné (MSZP–Együtt) mindössze 13,6 százalékot kapott. Az országgyűlési választásokon a Fidesz–KDNP 48, majd az EP-választásokon 53 százalékot kapott. Borkai Zsolt 2006 óta irányítja Győrt, zsinórban a negyedik választást nyerheti. Győrben közösen indul az ellenzék, mind a 16 egyéni választókerületben. A közös polgármesterjelölt Glázer Tímea, akit a DK, az MSZP–P, a Momentum, a Jobbik és az LMP is támogat. Glázer Tímea az MSZP-ben kezdte politikai pályafutását, a szocialisták Győr-Moson-Sopron megyei pártigazgatója volt, majd a pártszakadáskor DK-s lett. Jelenleg győri önkormányzati képviselő, a DK regionális koordinátora.

Hódmezővásárhely

A város 2018-ig a Fidesz erős bástyája volt, az országgyűlési és a helyhatósági választásokat fölényesen nyerő jobboldali jelöltekkel, mígnem januárban az Almási István polgármester halála miatt kiírt időközi polgármester-választáson a helyi és az országos közéletet hiszterizáló Márki-Zay Pétert 57,5 százalékkal választották polgármesternek. Ellenfele, Hegedűs Zoltán, a Fidesz városi frakció­vezetője nemrég jelentette be lemondását és egyben a politikától való visszavonulását. Márki-Zay Péter nimbusza az EP-választások óta erősen megkopott. Első számú támogatói – Jobbik, MSZP – csúfosan leszerepeltek a városban az EP-választáson, az ellenzéki összefogást országosan koordináló szervezetét pedig egyre többen hagyják ott. A múlt héten Hadházy Ákos mondott le a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöki posztjáról, és hagyta faképnél az önjelölt ellenzéki vezért. Márki-Zaynak mostanában a gyermekfenyítéssel kapcsolatos kijelentései miatt is magyarázkodnia kell, már ha nem futamodik meg a nyilvános rendezvények elől, mint tette ezt a Kálmán Olgával közösen szervezett könyvbemutatója kapcsán. A helyi Fidesz Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető egykori minisztert, Hódmezővásárhely volt polgármesterét kérte fel polgármesterjelöltnek, ám ő nem vállalta. Szerinte nem rá, hanem egy olyan jelöltre van szükség, aki békét és újabb fellendülést hoz a településnek.

Kaposvár

Kaposváron a Kaposváriakért Egyesület az ellenzéki összefogás motorja, amelyet a DK, a Jobbik, az MSZP és a Momentum támogat. Bár a szervezet civilként aposztrofálja magát, egy helyi portál információi szerint az alapító tagok között a helyi ellenzéki pártok tisztségviselői vannak többségben (mint például a városi MSZP-elnök). A szervezet minden körzetben csak egy ellenzéki jelöltet szeretne állítani, ami nem biztos, hogy megvalósul, ugyanis az összefogásból kihagyták a Polgári Szabadság Platform Egyesületet, amely régebb óta aktívan van jelen a helyi közéletben. Jelöltjük egyelőre még nincs, de úgy tűnik, szinte mindegy, kit indítanak. Szita Károly 1994 óta fölényesen – kétharmadnál nagyobb mértékben vagy ahhoz közel – nyeri az önkormányzati választásokat, legutóbb 2014-ben aratott kiütéses győzelmet (65,6 százalék) a baloldal közös jelöltje felett, aki csak húsz százalékot ért el. Az EP-választáson kivívott 49 százalékos eredmény sem ígér sok jót a feltehetően álcivil ellenzékieknek.

Kecskemét

A hírös várost a rendszerváltás óta jobboldali vezetők irányítják. Öt éve Szemereyné Pataki Klaudia nyerte 59,3 százalékkal a választásokat, és minden esélye megvan az újrázásra. A már majdnem kész ellenzéki megegyezésbe alaposan bezavart az EP-választások helyi eredménye, a választások utáni közös sajtótájékoztatót el is halasztották. Valószínűleg Lejer Zoltán, a Jobbik regionális igazgatója lesz a kormánypárti polgármester kihívója, ha le tudják csillapítani a helyi DK megnőtt étvágyát. Az álcivil trükközés itt sem marad el: az ellenzéki jelöltek a Szövetség a Hírös Városért Egyesület színeiben indulnak.

Miskolc

2014-ben Kriza Ákos 42 százalékkal nyert, mögötte 33 százalékot kapott az MSZP-s és 20-at a jobbikos jelölt. Az ellenzéki pártok márciusban egyeztek meg a közös indulásról, de hogy kit támogatnak Kriza Ákos ellen, arról egyelőre nagy a ködösítés. Az országos sajtóban végigfutott a hír, miszerint a teljes ellenzék beáll Veres Pál, a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület jelöltje mögé, azonban ezt a helyi ellenzéki politikusok később tagadták. Veres Pál 22 éve igazgatója a helyi Földes Ferenc Gimnáziumnak, bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, nem a pártok, hanem az egyesület jelöltje. Az is elképzelhető, hogy az ellenzék másik aspiráns után néz. Egyelőre, fenntartva a függetlenség látszatát, Veres Pál és a helyi ellenzéki politikusok még azt is letagadják, hogy ismernék egymást. Kriza Ákos 2010 óta vezeti Miskolcot, országosan ismert politikus. Az EP-választások eredménye alapján ellenfelének minden ellenzéki szavazatra szüksége lenne, hogy legyőzze.

Nagykanizsa

Az ellenzéki pártok Nagykanizsán is létrehoztak egy ernyőszervezetet, az Éljen a VárosuNK! Egyesületet. Az MSZP dr. Hári Tibor ügyvédet javasolja a város élére, személyéről még nem született döntés. A Fidesz–KDNP 2006 óta adja a polgármestereket a városnak, a jelenlegi, Dénes Sándor 50 százalékkal tudott nyerni 2014-ben, mögötte a második helyezett jobbikos jelölt csupán 13 százalékot ért el. A Fidesz–KDNP-nek az EP-választásokon szerzett 49 százaléka alapján az ellenzéki szivárványkoalíciónak nincs sok esélye.

Nyíregyháza

Jeszenszki András, az MSZP nyíregyházi szervezetének elnöke, önkormányzati képviselője a közös ellenzéki polgármesterjelölt Nyíregyházán. Hivatalosan a Szövetségben Nyíregyházáért színeiben indul. Kovács Ferenc, a Fidesz–KDNP jelöltje 2014-ben a szavazatok 47 százalékával lett polgármester. Nyíregyháza sokáig baloldali fellegvár volt. 1994-től 2010-ig a szocialista Csabai Lászlóné irányította a várost, aki a 2018-as országgyűlési választásokon megkísérelte a közéletbe való visszatérést, de 32,2 százalékkal csak a második helyen végzett a kormánypárt jelöltje, Szabó Tünde (41,2 százalék) mögött. Az EP-választásokon az MSZP mindössze 8,6 százalékot ért el, így kérdéses, hogy a helyi szocialista elnök mennyire lesz vonzó a többi ellenzéki szavazónak. Ezért aztán el is rejtik majd a szavazólapon az MSZP pártlogóját.

Pécs

A pécsi ellenzék jelöltje, a független Péterffy Attila körül elég ingatag az ellenzéki összefogás, eleinte csak az MSZP, a DK és a Momentum támogatta. Tavasszal Mellár Tamás azt nyilatkozta, a Mindenki Pécsért Egyesület külön indul a választásokon. A független, de a Párbeszéd országgyűlési frakciójában helyet foglaló Mellár Tamás végül beállt Péterffy Attila mögé. Az LMP a múlt héten jelentette be, saját jelölteket indít ősszel, mert szerintük a DK helyi szervezete szétverte a korábban létrejött ellenzéki együttműködést. A 2018-as országgyűlési választáson a függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott Mellár Tamás úgy tudta legyőzni a fideszes Csizi Pétert, hogy indult jobbikos, LMP-s és momentumos jelölt is. A Fidesz nem indítja a 2009 óta regnáló Páva Zsolt polgármestert, a kormánypárt jelöltje Vári Attila olimpiai és világbajnok vízilabdázó lesz.

Salgótarján

A nógrádi megyeszékhely 1994 óta tartó szocialista uralmát a fideszes Székyné dr. Sztrémi Melindának sikerült 2006-ban megtörnie, akit 2010-ben is újraválasztottak. 2014-ben a MSZP-s Dóra Ottó vette át a város irányítását, akinek halála miatt 2016-ban időközi polgármester-választást kellett tartani. Ezen Fekete Zsolt, az addigi szocialista alpolgármester meggyőző fölénnyel (52 százalék) nyert a fideszes Simon Tibor (40 százalék) előtt. Ez az oka, hogy most a teljes ellenzék felsorakozik Fekete Zsolt mögé. A pártemblémákat itt is eldugják, a pártok jelöltjei a Salgótarján, Szeretem! Egyesület színeiben indulnak az egyes körzetekben. A Fidesz–KDNP teljesítménye az EP-választásokon 47 százalék, de figyelemre méltó, hogy az MSZP országos átlaga kétszeresét érte el, 12,7 százalékot. A kormánypártok jelöltje Szabó Csaba, a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselője.

Sopron

Sopronban szárnyal a kormánypárt támogatottsága, míg az ellenzék katasztrofális állapotban van. Vörös Viktor – aki 2014-ben a baloldal közös jelöltjeként jutott a soproni közgyűlésbe, egy éve pedig lemondott mandátumáról – közösségi oldalán a folyamatban lévő ellenzéki tárgyalásokat bukásra ítéltnek minősítette. 2014-ben már megvalósult a teljes összefogás, akkor az ellenzéki pártok a függetlenként induló Walter Dezső mögé álltak be, aki csak 4 százalékkal maradt le a kormánypárt polgármesterjelöltje, Fodor Tamás mögött. A csak névleg független Walter Dezső 2002–2006 között MSZP-s polgármesterként vezette a várost, tőle vette át Fodor Tamás a polgármesteri széket. 2018-ban a kormánypártok 50, míg az EP-választásokon 55 százalékot értek el. A még ismeretlen ellenzéki jelöltnek nem sok esélye van Farkas Cipriánnal, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltjével szemben.

Szeged

A szocialista Botka László 2002 óta irányítja a Tisza-parti várost, és nem valószínű, hogy uralma idén ősszel ér véget. A helyi Fidesz-szervezet ciklusok óta képtelen volt felépíteni olyan polgármesterjelöltet, aki eséllyel vehetné fel a küzdelmet Botka Lászlóval. Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a múlt héten jelentette be, hogy független jelöltként indul a polgármester-választáson. Elmondta, azért függetlenként, mert nem tartja elfogadhatónak azt a „politikai mocsarat”, amely ma Szegedet jellemzi. Teljesen új politikai kultúrát kíván meghonosítani a városban, ehhez keresi a partnereket, ezért tárgyalásokat folytat fideszes és szocialista politikusokkal. A polgármesterségért harcba száll még a maga kalandos életútjával a szocialisták köreiben sokat forgolódó, most éppen független Szabó Bálint is, aki Botka Lászlóval szembeni kiállásaival, illetve a Szeviép-károsultak képviseletével szerzett népszerűséget a városban. Szegeden az MSZP az EP-választásokon majdnem háromszor annyi szavazatot kapott, mint országosan.

Székesfehérvár

Székesfehérváron Márton Roland, a városi MSZP elnöke öt ellenzéki párt támogatását élvezi. Az EP-választásokon a Fidesz 50 százalékot ért el, néggyel többet, mint tavaly. 2014-ben Cser-Palkovics András a szavazatok majdnem kétharmadával (64 százalék) megsemmisítő vereséget mért Márton Rolandra (22 százalék), aki akkor az MSZP–Együtt színeiben indult. Bár a Jobbik és az LMP mellett egy független jelöltre is lehetett szavazni, a teljes ellenzéki összefogás és átszavazás sem eredményezett volna vezetőváltást, mint ahogy ez most is a csoda kategóriájába esne.

Szekszárd

Ács Rezső, a Fidesz–KDNP polgármestere 2014-ben 46,6 százalékkal tudott nyerni, ötöt verve az LMP-s Hadházy Ákosra, akit az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik nem támogatott. Most teljes körű ellenzéki összefogás körvonalazódik a városban, sajtóinformációk szerint egy pártmúlt nélküli jelölt mögé állnak be. A kormánypártoknak jó előjel lehet, hogy az EP-választásokon 51,6 százalékkal tudtak nyerni.

Szolnok

A fideszes Szalay Ferenc 2006 óta irányítja a várost, előtte 1998 és 2002 között is polgármester volt, így ötödik ciklusára készülhet. 2014-ben 53 százalékkal nyerte a polgármester-választást, az MSZP–DK–Szolidaritás–Együtt jelöltje csak 27 százalékot szedett össze. Négy év múlva az országgyűlési választásokon jóval gyengébben szerepelt a Fidesz–KDNP (39,1 százalék), az EP-választásokon viszont négy százalékot tudtak javítani. A Szolnoki Többség nevű ellenzéki szervezet azon munkálkodik, hogy idén a Jobbikot is be tudják vonni az összefogásba, de még nem sikerült megállapodásra jutniuk.

Szombathely

Miközben a Fidesz támogatottsága Vas megyében és Szombathelyen is nagy, a szombathelyi közgyűlésben a kormánypárt év elején elveszítette egymandátumos többségét, és az ellenzék átvette a képviselő-testület irányítását. A helyi Fidesz nem indítja újra a jelenlegi polgármestert, Puskás Tivadart, aki 2014-ben csak alig két százalékkal tudott nyerni a baloldal jelöltje előtt. A kormánypártok jelöltje Balázsy Péter megyei jegyző. Létrejött a teljes ellenzéki összefogás, a jelöltek az Éljen Szombathely Egyesület színeiben indulnak, polgármesterjelöltjük az MSZP-s Nemény András.

Tatabánya

A várost 2010 óta irányítja a fideszes Schmidt Csaba, akit öt éve 54,6 százalékkal választottak polgármesternek. Az ellenzéki civakodás még javában tart a városban. A Lokál információi szerint több független jelöltet is felkértek, hogy vezesse a szivárványkoalíciót, ám azok nemet mondtak, ezért valószínűleg az MSZP vagy a DK jelöl polgármestert – ezt a Jobbik nem biztos, hogy elfogadja. Az LMP már bejelentette külön indulását.

Veszprém

A veszprémi ellenzéki összefogás egyelőre a háttéralkuk foglya, összesen 12 kisebb-nagyobb párt, szervezet érdekeit kellene összehangolni. A kisebb pártok – Momentum, Kétfarkú Kutya és helyi szervezetek – májusban ellenzéki kerekasztalt alakítottak, amelyhez a parlamenti ellenzéki pártok egy hónapja csatlakoztak. Sajtóhírek szerint az ellenzéki kerekasztalnak már megvannak a jelöltjei, de még nem nevezték meg őket, mert a nagyobb pártok – MSZP, DK, Jobbik, LMP – jóváhagyására várnak. A 2015-ös időközi országgyűlési képviselő-választáson a független Kész Zoltán nyert, aki a 2018-as országgyűlési választáson már vereséget szenvedett (31,3) a fideszes Ovádi Pétertől (48,7). Öt éve a várost 2010 óta irányító fideszes Porga Gyula 53,9 százalékkal nyerte a polgármester-választást, most is ő az első számú esélyes.

Zalaegerszeg

A 2014-es önkormányzati választásokon a fideszes Balaicz Zoltán 63,5 százalékkal nyert, a város 12 egyéni választókerületének mindegyikében a Fidesz–KDNP jelöltjei győztek, így a teljes ellenzéki összefogással sincs esélyük leváltani a jelenlegi polgármestert. Zalaegerszegen az ellenzék még csak a közös memorandumnál tart, miszerint minden választókerületben egy-egy jelöltet indítanak, de a polgármester-jelöltjüket, akit nem pártszínekben indítanának, még nem nevezték meg.

2014-ben a 23 megyei jogú városban csak három nem fideszes polgármester nyert: Békéscsabán Szarvas Péter (független), Szegeden Botka László (MSZP), Salgótarjánban pedig Dóra Ottó (MSZP). Látható, hogy a legtöbb megyeszékhelyen akkor lenne ellenzéki siker, ha minden ellenzéki szavazó egy irányba szavazna. Ez a korábbi választásokon nem működött, így az ellenzéki pártok azzal trükköznek, hogy formálisan civil, az önkormányzati választásokra létrehozott alakulatok zászlói alá tömörülnek. A szavazólapon a legtöbb városban az ellenzéki jelöltek neve mellett a pártok logói helyett csak az egyesületek semmitmondó nevei szerepelnének, így terelve egy táborba mindenkit: a Gyurcsány-híveket, a Momentum-szimpatizánsokat és azokat az idealistákat, akiket meg lehet téveszteni azzal, hogy egy helyi pártelnök független lehet a pártpolitikától.