Láng István: Feladat van, meg kell védeni az országot

Láng István a beszélgetésben úgy fogalmazott: nagy az árvíz és nehéz a védekezés. Elmondta, hogy a Duna átlagos vízszintje ugyan mintegy ötven centivel elmarad a 2013-as áradás vízszintjétől, de védvonalak terhelése így is igen jelentős.

Az országos vízügyi főigazgató tájékoztatása szerint jelenleg tetőzésközeli állapotban van a Duna Nagybajcsnál, de péntektől már várhatóan elindul az apadás a folyó északi szakaszán.

Rámutatott: a védekezés ideje hosszabb lesz, mint ahogy azt korábban tervezték, mert a vártnál lassabb az apadás. Ennek oka, hogy a Boris ciklon kitörését követően Németországban jelentős eső esett, így az árhullám „kétpúpú” volt – tette hozzá a szakember.

„Ez egy nagyon nagy árvíz, nagy terhelést fog okozni”

– jelentette ki Láng István, aki a felkészültségre vonatkozó kérdésre azt is kiemelte, hogy Magyarországon a gátak nagyon jó állapotban vannak. Azt mondta: nagyon jó védvonalrendszer épült ki az országban.

Arra a kérdésre, hogy fel vagyunk-e készülve még nagyobb árvízre, a főigazgató hangsúlyozta: arra méretezik a védekezést, „ami száz évben egyszer fordul elő.” Hozzátette: a 2013-as árvíz után felülvizsgálták és megemelték a „mértékadó árvízi hozamot”. A korábbi, másodpercenkénti 10500 köbméterről 11200-ra méretezték át a hozamot, és azóta ennek megfelelően építik ki a védvonalakat – magyarázta.

„A 2013-as árvíz tapasztalata picit beégett a fejünkbe, most már tudjuk, hol vannak a kritikus pontok. Azt érzem, és azt látom, hogy sokkal jobban fel tudtunk készülni erre az árvízre”

– fogalmazott Láng István.

A beszélgetésben szóba került, hogy Kisoroszi közúton megközelíthetetlen az árvíz miatt. Ezzel kapcsolatban a vízügyi főigazgató jelezte: várhatóan jövő hét kedd-szerda magasságában „szabadul fel” a település.

Láng István kitért arra is, hogy Budapesttől délre nem kell aggódni az áradás miatt, mert az 1956-os „katasztrofális” árvizet követően nagyon erőteljes fejlesztés indult meg, aminek következtében a töltések magasabbak és erősebbek Budapest alatt.

Góra Zoltán országos katasztrófavédelmi főigazgató a beszélgetésben példátlannak nevezte az összefogást, és elmondta, hogy nagyon sok önkéntes segíti a védekezést.

„Feladat van, meg kell védeni az országot”

– jelentette ki, jelezve: a katasztrófavédelem felkészült az árvizi védekezésre. A hivatásos és az önkéntes munkatársak is kapnak felkészítést árvízi mentésre – mondta.

Közlése szerint a katasztrófavédelem feladata az, hogy a vízügyi szakemberek koordinálásával végrehajtsák a védvonalak kiépítését. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) biztosítja a védekezéshez az eszközöket és a humán erőforrást, a védekezésben részt vesznek hivatásos tűzoltók, rendőrök, katonák, a büntetésvégrehajtás munkatársai, önkéntes tűzoltók, mentős szervezetek, polgárőrök és nagyon sok civil is segíti a munkát – sorolta.

Góra Zoltán kiemelte: a katasztrófavédelemnek jelentős készletei vannak, mivel komoly fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban, például mentőhajókat adtak át és drónokat szereztek be.

Az OKF vezetője emlékeztetett arra is, hogy a Boris ciklon már múlt pénteken éreztette hatását Magyarországon, akkor közel ezer kárhelyszínen kellett beavatkozniuk. Vasárnap reggelre több mint 18 ezer fogyasztási helyen szünetelt az áramszolgáltatás, amit egy nap alatt sikerült helyreállítani – fűzte hozzá.

„Mindenki kitartó, megfeszített munkával dolgozik azon, hogy a védművek mindenhol időre elkészüljenek”

– húzta alá, külön kiemelve a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület által Kisorosziban nyújtott segítséget.

Góra Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a lezárt területeken nézelődő, fényképezkedő turisták sok helyen akadályozzák a védekezést, ráadásul saját testi épségüket is veszélybe sodorhatják.

Láng István ennek kapcsán megjegyezte: a katasztrófaturisták tönkretehetik a gátat, zavarják a közlekedést, illetve az ártérből menekülő vadakat is.