Lantos Csaba: ellátásbiztonság van Magyarországon

A miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) e témában rendezett kerekasztal-beszélgetésén igennel felelt arra a kérdésre, hogy Magyarország energiaellátása biztosított-e.

Kifejtette: az elmúlt 12-13 évben kiépült a nagyfeszültségű áramvezeték-rendszer, az energiaellátás folyamatosan garantált. Kitért arra, hogy vannak olyan időszakok, amikor már a napelemek el tudják látni Magyarországot elektromos árammal, és vannak órák, amikor már teljesen karbonmentesek vagyunk.

A gázellátással összefüggésben kiemelte: stabil és robosztus gázhálózata van az országnak, és Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összekötik Magyarországot kétirányú kompresszorok és csővezetékek, amelyek az importra és exportra egyaránt lehetőséget biztosítanak.

A gázfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, a pandémia előtt 11,5 milliárd köbméter volt a fogyasztás, idén 9 milliárd alatt leszünk.

A legszűkebb keresztmetszetet a kőolajnál látta, két vezeték jön az országba, az egyik Ukrajnán keresztül vezet, és a háború ellenére működik. Problémának nevezte, hogy 2024 végén az orosz-ukrán tranzitszerződés lejár, és nem tudni, mi lesz a jövője.

Jelezte: azon dolgoznak, hogy a többi energiaforrás – napenergia, geotermikus energia, biomassza, biogáz – aránya egyaránt növekedjen a jövőben. Megjegyezte: a magyar cégek visszaszerzése kulcselem volt az energiabiztonság szempontjából.

Kitért arra is: azért támadják a magyar rezsicsökkentést, mert jól sikerült „a termék”. Megvalósult a hosszú távú áramvásárlási szerződés és az „ársimítás”, amivel nem tudnak Brüsszelben mit kezdeni, „ezt sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják” – fejtette ki.

Paks2-ről elmondta: sikerült módosítani a szerződést, Brüsszel ezt jóváhagyta, ez alapján újraindult és folyik az építkezés. Remélik, innentől felgyorsulhat a folyamat és tartani tudják a határidőt. A jövőre nézve az áramfogyasztás növekedésével és a fosszilis hordozók visszaszorulásával számolnak – jelezte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: az energia nem ideológiai kérdés. Az energia valóságos kérdés, vagy van, vagy nincs, szép gondolatokkal nem lehet befűteni otthon – fogalmazott.

Elsődlegesnek nevezte, hogy legyen energia – így áram és gáz -, és ezt lehetőleg a legolcsóbban tudják beszerezni.

Az ellenzék állításával szemben mindent megtettek és megtesznek a jövőben is azért, hogy a lehető legtöbb forrásból vásárolhassanak energiát. Akkor lehet az ár alacsonyabb, ha több helyről tudják beszerezni az energiát – fejtette ki.

Az ellátásbiztonságot tartják szem előtt, ez a magyar érdek – rögzítette.

„Itt nem babra megy a játék, orosz olaj és gáz nélkül iszonyú nehéz helyzetben lennének” – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az Orbán-kormány alatt a külpolitika is teljesen megváltozott, amit a baloldal nem ért. Azt állítják, hogy ilyen-olyan barát külpolitikát folytat a kormány. Ha így kell meghatározni, magyarbarát külpolitikát folytatnak, és ezt azért nem érti a baloldal, mert sosem csinálta – mondta.

A rezsicsökkentést azért tudják megőrizni – folytatta -, mert politikai stabilitás van Magyarországon, ami az emberek döntésének köszönhető.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés politikája folytatódik, ennek biztosítását, a családok védelmét az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte. Amíg kormányon vannak, ez sarokpont, a támogatási rendszert biztosítják, kerül, amibe kerül – jelentette ki. A rezsicsökkentés egész Európában egyedülálló – húzta alá, hozzátéve: a gáz és villamos energia ára Európában Magyarországon a legalacsonyabb a mai napig. Ez, bármilyen erős politikai mozgás van, bármilyen téma kerül az asztalra, az emberek politikához való viszonyát meghatározza, nem véletlenül van kétharmados többsége a kormánypártoknak, immár negyedszer – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy nagyon magas átlagfogyasztási értéket határoztak meg a támogatott árnál. Ennek köszönhetően a gáz esetében a háztartások 80, a villamos energia esetében a háztartások 65 százalékánál nem változott egy fillérrel sem a rezsiköltség. Ugyanakkor a rezsicsökkentés „fúrása” nem csupán az árakról szól, ennek nemcsak szociális dimenziója van, hanem szuverenitási kérdés is – tette hozzá, hangsúlyozva: elsődleges, hogy „ezt mi határozzuk meg”.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője azt mondta: komplex energiaválsággal állnak szemben. A gázárak magukkal húzzák a villamos energia árát, de nőnek például a szén-dioxid-költségek is. Az szinte példátlan, hogy egy közösség egy országot egy olyan termékre vonatkozóan szankcionált, amiben függ tőle – mutatott rá, megjegyezve: borítékolható volt, hogy a szankciókat ki fogják játszani.

Értékelése szerint a rezsicsökkentési program hatékonyan szolgálta a kormány szuverenitási törekvéseit.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója némileg vitatta az előtte elhangzottakat, szerinte a 70-es évek olajválsága volt az első szög a kommunizmus koporsójában. A 2014-15-től zajló események egy történet különböző lapjai, ami nem szól másról, mint Európa gyengítéséről, a nemzetállamok felbomlasztásáról, egy vazallus állam létrehozásáról az Európai Unió keretein belül. Az unió Kína elleni szankciós terveiről azt mondta, ez destabilizációhoz vezethet, ami rendkívül jelentős gazdasági leépüléssel, politikai káosszal, külső támadásokkal jár majd.