A miniszter hangsúlyozta: Magyarország rendkívüli körülmények és kihívások között veszi át az EU soros elnökségét.

Hirdetés

Elmondta: 2024 az átmenet éve, a magyar elnökségnek biztosítania kell az Európai Tanács munkájának folytonosságát, hidat kell képeznie a korábbi és az újonnan alakult Európai Parlament között, együtt kell működnie a még hivatalban lévő és az új Európai Bizottsággal. Lantos Csaba fontos feladatnak nevezte azt is, hogy megkezdjék a következő 5 évre szóló stratégiai menetrend végrehajtását, ami meghatározza az EU jövőbeni munkájának hosszú távú irányvonalait.

Európa komoly kihívásokkal néz szembe a szomszédban zajló háborúk és az éghajlatváltozással összefüggő, egyre gyakrabban előforduló természeti katasztrófák miatt – hangsúlyozta. Példaként az erdőtüzeket és az áradásokat említette a miniszter.

Korábban írtuk

Európát a helyes úton kell tartani, így létfontosságú az unió és tagállamai versenyképességének javítása, a növekedés ösztönzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása minden tagállam és régió számára az igazságos átmenet biztosítása közben – fejtette ki.

A miniszter kiemelte: az uniós környezetvédelmi miniszterek informális ülése lehetőséget biztosít annak megvitatására, hogyan járulhat hozzá a versenyképes Európához a környezetvédelem és a hatékony hulladékgazdálkodási rendszer.

Kulcsfontosságúnak nevezte az EU vezető szerepének megőrzését nemzetközi szinten. Hozzátette: a résztvevőknek lehetőségük van arra is, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) soron következő elnökségével közösen kifejtsék a konferencián képviselendő uniós álláspontot.

Ebben a félévben az európai védelmi politika megerősítése, a következetes bővítési politika kidolgozása, az illegális migráció korlátozása, a kohéziós politika jövőjének alakítása, egy versenyképessé és válságálló, a mezőgazdasági termelőkre összpontosító agrárpolitika kialakítása, valamint a demográfiai kihívások kezelése lesznek a legfőbb prioritások – ismertette Lantos Csaba.