A Demokrata hasábjain néhány évvel ezelőtt hosszabb cikket közöltünk az úgynevezett digitális átállással, annak előnyeivel és technikai hátterével kapcsolatban. Jelenleg azok, akik nem rendelkeznek műholdvevővel vagy kábeltelevíziós előfizetéssel, három csatornát, az m1-et, az RTL Klubot és a TV2-t tudják nézni. A digitális technológia elterjedésének legnagyobb előnye, hogy ez a kínálat jelentősen nő.

Magyarország öt, úgynevezett multiplexet, vagyis digitális frekvenciát kapott. A digitális sugárzás esetében azonban egy frekvencián nem egy csatorna található, mint az analóg sugárzásnál, hanem több. Hogy pontosan mennyi, azt azért nem lehet tudni, mert ez függ attól, hogy az adókat HD-ben, vagyis nagy felbontásban, vagy a hagyományos SD-formátumban továbbítják. A mostani technikai feltételek mellett egy multiplexbe három HD, vagy nyolc-tíz SD-minőségű adó fér el.

Szakértők szerint a mostani három helyett vélhetően nagyjából 20-30 földfelszíni sugárzású adó lesz a teljes digitális átállás, vagyis 2012 után. Az öt multiplexből ugyanis egyet mobil-televíziós frekvenciának használnak. A három nagy közszolgálati adó, az m1, az m2 és a Duna TV HD-minőségben, nagy felbontásban lesz látható, így ezek önmagukban elfoglalnak egy másik teljes multiplexet. Amennyiben az RTL Klub és a TV2 is kiharcolja magának a jobb, HD-minőséget, akkor a négy televíziós multiplexből kettő lényegében foglalt. A másik két multiplexen további 16-20 SD-minőségű csatorna fér majd el. Mint látható, a csatornák száma még meglehetősen képlékeny, ám az bizonyos, hogy a jelenlegi három adónál jóval nagyobb lesz a kínálat. A technológia fejlődése ráadásul a multiplexek bővítésével is jár majd hosszabb távon.

De nem csupán a kínálat nő, hanem a technikai lehetőségek száma is. Jelenleg annyit tehetünk, hogy bekapcsoljuk a televíziót, amikor az általunk nézni kívánt műsor elkezdődik, aztán kikapcsoljuk, amikor véget ér. A digitális átállás után azonban az úgynevezett elektronikus programkalauz segítségével kereshetünk a már lejátszott műsorok között (például téma szerint), és utólag is megnézhetjük őket. Mindehhez pedig nem kell kábelelőfizetéssel vagy műholdvevővel rendelkezni: egy megfelelő tetőantenna és egy úgynevezett set-top-box, vagyis beltéri dekódoló egység elegendő, utóbbi ráadásul nem is szükséges, az új, lapos képernyős televíziók nagyobb részébe már beépítik a DVB-T MPEG-4 HD tunert, ami kiváltja a beltéri egységet.

Nálunk ez még a jövő, Európa számos országában, Hollandiától Németországig már a jelen. Bár az idő sürget, hiszen egy uniós megállapodás miatt 2012. január elsején le kell állítani a mostani analóg sugárzást, ám a hazai folyamat finoman fogalmazva nem halad zökkenőmentesen.

– Eddig felemás a földfelszíni digitális sugárzásra való átállás – mondta a Demokratának Szalai Annamária, az Országos Rádió- és Televízió Testület fideszes tagja. – A sugárzási jogra kiírt tavalyi pályázatot az Antenna Hungária nyerte, ám hiába működik a rendszer december elseje óta, lényegében nincs mit nézni. Nagyobb baj, hogy nem is igen látszik, mikor teljesülnek a törvényben előírt feltételek.

Ha minden a terveknek megfelelően alakult volna, elméletben akár tíz csatornát is láthatnának már most is, akik rendelkeznek az adás vételéhez szükséges eszközökkel: a Magyar Televízió két adóját, a Duna Televíziót és a Duna Autonómiát, négy általános tematikájú országos adót (ebből kettő az RTL Klub és a TV2 lenne), valamint két darab, négy évnél régebben működő hír- és közéleti tematikájú csatornát, ennek a feltételnek a HírTV és az ATV felel meg.

Mindebből kiderül, már első körben lenne hely új piaci szereplőknek, de a gyakorlatban ennek nyoma sincs. Az AH nem jutott dűlőre a két ismert kereskedelmi csatornával sem, sőt azok jogi útra is terelték az ügyet, így jelenleg az RTL és a TV2 sem található a digitális adók között. Ugyan „kísérleti adásként”egyelőre látható a Magyar Televízió két adója, de a köztévé eddig szintén nem tudott megállapodni az Antenna Hungáriával, így kérdéses, az m1 és az m2 meddig maradhat ideiglenes jelleggel a csomagban. Biztos pontként marad tehát a Duna TV két adója, valamint a HírTV és az ATV, csakhogy utóbbi kettő nem az ingyenes, úgynevezett MinDig TV-csomagban, hanem a Terra+ nevű fizetős csomagban…

De a rádióknál is vannak gondok. A Magyar Rádió vezetése a királyi tévéhez hasonlóan úgy látta, az Antenna Hungária által javasolt, tizenkét esztendőre szóló, felbonthatatlan szerződés rendkívül előnytelen számukra, így ők sem írták alá a megállapodást. A közmédiumok közül tehát egyedül a Duna TV vezetése egyezett meg az AH-val, amivel egyébként általános meglepetést okozott, hiszen többek között olyan anyagi kötelezettséget vállalt, amelyet kérdéses, hogy teljesíteni tud-e.

– Az első stratégiai hiba az volt, hogy privatizálták az Antenna Hungáriát, mert ezáltal nem csupán a műsorszolgáltatók, vagyis a csatornák nagyobb része, hanem a műsor terjesztője is külföldi tulajdonba került, így az államnak lényegében nincs eszköze arra, hogy befolyásolja a folyamatot – véli Szalai Annamária. – A piaci szereplők ráadásul nem érdekeltek a gyors átállásban. A kábeles, műholdas műsorterjesztőknek piacvesztéssel járna, ha gyorsan lezajlana ez a folyamat. Így számukra jobb, ha most van idejük fejleszteni, új előfizetőket szerezni, biztosabb pozícióba kerülni akkorra, amikorra a földfelszíni digitális sugárzás már olyan szolgáltatásokat nyújt, amivel komoly konkurenciává válik. Az Antenna Hungáriát sem sürgeti az idő, hiszen úgy tudja a legtöbb pénzt beszedni a műsorszolgáltatóktól, ha párhuzamosan van analóg és digitális sugárzás is. Nem is látom rajtuk az elszántságot, hogy próbálnák gyorsítani az átállást. A kereskedelmi televízióknak is az a jó, ha minél később terjed el a digitális sugárzás, hiszen most rendkívül kedvező a pozíciójuk azok között, akik nem rendelkeznek kábel-előfizetéssel vagy műholddal, míg a digitális sugárzás esetén jelentősen nő a kínálat, ami minden bizonnyal nézettségcsökkenéssel jár majd számukra – mondta lapunknak a médiapolitikus.

A Demokrata megkereste a legnagyobb hazai televíziókat, hogy mit várnak a digitális átállástól, de csak háromtól kaptunk választ. A piaci szereplők persze nem húzhatják a végtelenségig az időt, hiszen az uniós kötelezettség úgy szól, hogy 2011. december végén le kell állítani az analóg műsorszórást. Addigra tehát nemcsak papíron, illetve részben, hanem a valóságban is be kell indulnia a digitális sugárzásnak.

Ami a nézőket illeti, egyelőre őket sem ösztökéli semmi. Magyarországon nagyjából 750 ezer olyan háztartás van, ahol sem kábeltévével, sem műholdvevővel nem rendelkeznek. Ők többnyire kisebb pénzű emberek, így nincs új, lapos képernyős tévéjük, ezért minimum egy beltéri egységet venniük kellene, illetve többségüknek új tetőantennát is. Okuk azonban igazán nincs arra, hogy beruházzanak, hiszen ingyenesen csak a Duna két adóját nézhetnék, illetve bizonytalan ideig az m1-et és m2-t, külön előfizetésért pedig a HírTV-t, ATV-t.

Mindez rámutat egy másik problémára, nevezetesen arra, pillanatnyilag nem tisztázott, hogyan oldják meg, hogy a háztartások nagy részében legyen a digitális műsor vételére alkalmas készülék. Külföldön több helyen az állam segítséget nyújtott ehhez, Magyarországon erre nincs kiforrott elképzelés. Holott valószínű, sokan nem tehetik meg, hogy erre pénzt költsenek.

Jelen pillanatban az ország 60 százalékán lehetne nézni a digitális műsorokat, a lefedettség idén év végére 85-88 százalékosra nőhet. De hogy valójában hányan éltek eddig a lehetőséggel, arról nincs adat. Az Antenna Hungáriánál kérdésünkre annyit közöltek, a velük leszerződött együttműködő partnerek ezres nagyságrendben értékesítettek a szolgáltatás vételére alkalmas dekódereket 2008. negyedik negyedéve során.

– Ezenkívül számos egyéb gyártó és forgalmazó értékesíthetett DVB-T MPEG-4 HD tunerrel ellátott berendezést, de nekünk csak arról van tudomásunk, akik velünk szerződéses kapcsolatban állnak – közölte Tóth András, a cég kommunikációs vezetője.

Az AH egyelőre azt sem tudja, pontosan hány csatorna lesz három év múlva, a digitális átálláskor, sőt azt sem, a mostani kínálat mikor bővülhet újabb szereplőkkel. Tóth András szerint a TV2-vel és az RTL Klubbal folyó tárgyalásokat nehezíti, hogy világossá vált, az új médiatörvény hiánya miatt a társaságok működését illetően nincsen világos szabályozás a digitális korszakra vonatkozóan. A jelenlegi helyzet tehát meglehetősen zavaros, és reményt csak a szépnek látszó jövő adhat. Ám a következő három évben sokat kell tenni ahhoz, hogy 2012-re Magyarország minden vállalt kötelezettségét teljesíteni tudja.

Bándy Péter, Forró Lilla

RTL Klub: kivárnak

– Az RTL Klub a csatorna sugárzásának kezdetétől digitális műsorszolgáltatásra készül, a digitális technológiát használja. A digitális átállás valószínűleg negatív hatással lesz az RTL Klubra, hiszen azzal, hogy az összes csatorna bárki számára elérhetővé válik, nő a konkurencia – áll a kereskedelmi televízió nekünk küldött válaszában. – Emellett az 1996-os médiatörvény értelmében egy magyar műsorszolgáltató csak egy csatornát üzemeltethet, az RTL Klubnak azonban már több kész terve van új televíziók működtetésére, ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításához egy új sajtótörvényre lenne szükség. Az RTL Klub most erre vár.

HírTV: kevés változás

– A digitális átállás folyamata a televízió nézőire nem lesz hatással, a műszaki munkálatokból nem érzékelnek majd semmit – közölte megkeresésünkre a csatorna. – A műsorszolgáltatás változatlanul az adott kábelszolgáltatón keresztül, fizetős formában lesz elérhető, emellett pedig lehetőség nyílik digitális formában is fogni a televíziót az ország bármely területén, szintén egy bizonyos összeg ellenében.

Duna TV: előrelépés

– A Duna Televízió számára létfontosságú volt, hogy javuljon az országos lefedettség – mondta a Demokratának Pomezanski György, a Duna TV alelnöke. – Ezért is törekedtünk arra, hogy minél előbb megegyezésre jussunk az Antenna Hungáriával. Bár voltak olyanok, akik meglepődtek azon, hogy HD-minőségű, nagy felbontású sugárzásban állapodtunk meg, miközben a Duna TV technikai felszereltsége köztudottan nem a legmodernebb, úgy gondoltuk, fejleszteni mindenképpen kell. Akkor pedig az anyagilag is megfizethető, új technológiára van szükség, nem a régi, elavultra. Összességében úgy hiszem, számunkra jót hoz a digitális átállás.

Most dől el minden

Murányi László, a Nemzeti Újságíró Tanoda vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának sajtó- és médiajog-oktatója szerint az eddigi médiatörvény politikafüggő volt, kétharmados jogszabályként egyetlen párt vagy kormányhatalom sem tudott rajta egy betűt sem változtatni. Ez pedig jelentősen megnehezíti a jelenlegi helyzetet.

– A digitális adások bevezetése alapjaiban fogja befolyásolni a televíziózás jövőjét, mert aki most nem szerez hatalmat a szétosztásánál, partvonalon kívül reked legalább tizenöt évre. A televíziózás történetében most fog bekövetkezni az eredeti tőkefelhalmozás, és a tömegtájékoztatásban a digitalizációval válnak tökéletessé egyéni, illetve ismeretlen csoportérdekek. Ehhez azonban iszonyatosan nagy pénz kell – mondta lapunknak Murányi László.

Szakács Gábor