Lassult a szlovákiai magyarok fogyásának üteme

A népszámlálás első adatai szerint az országban tavaly 422 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek (az összlakosság 7,75 százaléka), ez a 2011-es adathoz képest 36 ezer fős – mintegy háromnegyed százalékpontos – létszámfogyatkozást jelent. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy lassult a Szlovákiában élő magyarok fogyásának üteme az elmúlt tíz évben az azt megelőző évtizedhez képest. 2001 és 2011 között ugyanis a Szlovákiában élő magyar népesség több mint 60 ezerrel csökkent, ami az összlakossághoz viszonyítva 1,2 százalékpontos létszámfogyatkozást jelentett.

„Jó hír, hogy a magyar közösség továbbra is életképes, életerős, és itt van mint a legnagyobb lélekszámú nemzeti közösség. A rossz hír, hogy ismét csökkent a magyarság száma, bár a létszámfogyatkozás üteme lassult és nem volt olyan drámai, mint korábban” – mutatott rá Forró Krisztián, megjegyezve: a népszámlálás adatainak részletekbe menő elemzése még hátravan, s annak alapján lehet majd további következtetéseket levonni.

A pártelnök az MTI kérdésére elmondta: soha korábban annyi segítséget nem kaptak a külhoni magyar közösségek a magyar kormány részéről, mint az elmúlt tíz évben, ami óriási segítség volt a megmaradás szempontjából. „Az, hogy a létszámfogyatkozás kisebb lett most, mint az előző időszakokban, biztos vagyok benne, hogy ennek is köszönhető” – jelentette ki.

A 2021-es és 2011-es szlovák népszámlálásokon magukat magyarnak vallók arányainak összehasonlítása nem feltétlenül ad pontos képet a nemzetiségi arányok alakulásáról, tekintve, hogy a két népszámláláson különböző metodikát használtak. A 2021-es népszámláláson résztvevők először adhattak meg vegyes identitást, azaz úgynevezett „második nemzetiséget” is. A második nemzetiségként a magyart megadók száma 2021-ben meghaladta a 34 ezret, vagyis csaknem annyi volt, mint amennyivel számszerűen csökkent a magukat elsődlegesen és kizárólag magyar nemzetiségűnek vallók száma.

Ezzel összefüggésben a Szövetség elnöke kiemelte: minden eszközzel élni fognak annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a szlovák kormány számára azt, hogy kumuláltan, vagyis egybe számolják mindazokat, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat, és azokat, akik második nemzetiségként jelölték meg a magyart – ettől függ ugyanis, hogy milyen mértékű támogatásokat kap majd a magyar közösség.

Solymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke rendkívül fontosnak és „reménykeltőnek” nevezte az aktuális népszámlálási adatokat, amelyekkel kapcsolatban annak a nézetének adott hangot, hogy azok „bizonyították a második nemzetiség, a vegyes identitás megvallásának létjogosultságát”. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy a létszámfogyatkozás nem volt olyan mértékű, mint korábban, az is hozzájárulhatott, hogy a szlovák politikában a magyarellenes jelszavak ma már nem annyira meghatározóak, mint korábban.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának frakcióvezetője a Szövetségen belül, a népszámlálási adatokkal összefüggésben egy másik jelenségre világított rá, arra, hogy Szlovákiában az elmúlt tíz évben nagyon nagy mértékben és a korábbi évtizedénél jóval gyorsabb ütemben csökkent a magukat kereszténynek vallók száma. Berényi úgy fogalmazott: bár európai trendről van szó, „nagyon komoly kérdéseket vet fel a jövővel kapcsolatban” az, hogy az öt és fél milliós országban körülbelül 600 ezerrel kevesebben vallották magukat a katolikus egyházhoz tartozónak, és a reformátusok esetében is csökkenés volt megfigyelhető.