Latorcai Csaba: A kereszt nem csupán szimbólum, hanem igazodási pont

Latorcai Csaba a település határában álló kereszt felújítás utáni megszentelése alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta, Magyarország ma is kitart és nemcsak őrzi a keresztény értékeket, de az egyik legfőbb letéteményese azok továbbvitelének.

Az a cél, hogy „identitásában kikezdhetetlen, erős, gyarapodó országot teremtsünk, ahol a polgárok békében, harmóniában élnek szűkebb és tágabb környezetükkel, megőrizhetik hitüket, magyarságukat” – fogalmazott az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt Fogadj örökbe egy keresztet! elnevezésű kezdeményezése a legnehezebb gazdasági időszakban indult és zajlik; szép számmal vállalják magánszemélyek, KDNP-szervezetek önkormányzatokkal, civil szervezetekkel közösen keresztek felújítását.

Olyan időszakban, amikor a történelem helytállást kíván tőlünk, a járvány, a háború és az elhibázott szankciós politika támasztotta kihívások mellett – mondta.

Latorcai Csaba úgy vélekedett: nap mint nap tapasztalható hogy „az európai szélsőbal és annak hazai kiszolgálói, a magyar dollárbaloldal milyen dühödten és cinikus módon támadja az európai és magyar kultúránk fundamentumát”, a kereszténységet. Nem hagyhatjuk, hogy „a fékevesztett gyűlölet félelmet keltsen és megbénítsa azokat, akik hisznek a szeretet és a béke erejében” – mondta.

A teremtett világ és az európai keresztény kultúra „ostrom alatt áll, egy magát progresszívnek nevező, ideológiai totális háború zajlik a szemünk előtt”. Ez „a normalitás értékei, az erős és egészséges nemzeti identitás, a férfi és nő élethosszig tartó kapcsolatán alapuló szeretetcsaládok, a szellemi és lelki értelemben is egészséges gyermekek, a keresztény kultúra megőrzése és átadása, a hit védelme ellen vívott háborút jelenti” – mondta a politikus.

Hozzátette, hogy a kormány azonban e „veszélyes időkben” is megvédi a nemzeti szuverenitást, legyen szó pénzügyi, gazdasági, kulturális vagy éppen politikai önállóságról. Ennek része, hogy megvédi a rezsicsökkentést, megtartja a családok támogatását – tette hozzá.

Az EU-ban Magyarországon kell a legalacsonyabb rezsit fizetni, és ez így lesz a jövőben is. Továbbra is 3300 milliárd forintot fordít a kormány családtámogatásokra, megmaradnak a családi adókedvezmények, meghirdették a csok pluszt, és megerősítették a falusi csok-ot, segítve a családalapítást és a családok otthonhoz jutását – sorolta Latorcai Csaba.

Kiemelte: olyan európai értékközöségben vagyunk érdekeltek, amelyben nem kell feláldoznia senkinek a múltját, jelenét vagy jövőjét egy olyan európai egyesült államok oltárán, „amelyben az illegális migránsoknak több joga van, mint az őshonos polgároknak”.

Ezért védjük szigorúan a saját és az EU külső határait és utasítunk el minden elosztási mechanizmust, mert a bajokat ott kell megoldani, ahol azok keletkeztek – mondta.

Szászfalvi László, a térség parlamenti képviselője (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a kereszt elsősorban Jézus Krisztusra emlékeztet, aki példát adott és hozott az embereknek. Emlékeztet az áldozatvállalásra, amely a mai modern, „békétlen világunkban” is aktuális, mert azzal szemben hirdeti a másokért vállalt szeretetet, áldozatot – mondta.

Arra is kitért, hogy a kereszt a múltunkat, hagyományainkat is szimbolizálja, amelyeket ápolni, őrizni kell, de élni is vele, továbbvinni szüleink, nagyszüleink örökségét. A keresztek örökbefogadása, felújítása révén pedig „megújul a hitünk, a szívünk és a reménységünk” is – közölte.

Kelei Zita polgármester (független) beszédében megemlítette: 1850 és 1930 között állítottak Magyarországon kereszteket magánszemélyek, családok vagy települések fogadalomból vagy védelemből. Az őrtilosi Szentmihály-hegy lábánál felújított kőkeresztet a közelben egykor élt, de mára kihalt Sipos család állíttatta ebben az időszakban – mondta.