Latorcai Csaba: A magyarság újra önmagára talált március 15-én

Latorcai Csaba az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésén felidézte a történelmi eseményeket: akkor a szabadság, egyenlőség és a testvériség sajátos, magyar lélekkel ötvözött programjának megvalósítását, az ország szellemi, lelki és gazdasági felemelkedését tűzték ki célul.

A március 15-ei vértelen forradalom sikere, a 12 pont politikai programjának megvalósítása kézzelfogható közelségbe került. A bécsi udvar meghátrált, a magyarság újra önmagára talált és merész tervekkel tekintett a jövőbe – fogalmazott az államtitkár.

Kiemelte: a 2010 óta immáron negyedik alkalommal „elsöprő többséggel” megválasztott nemzeti kormány értékei és célkitűzései sokban megegyeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc célkitűzéseivel. „Ma is, mint egykoron, szükség van a nemzeti és gazdasági érdekek bátor és következetes képviseletére, még ha ez komoly konfliktusokkal is jár” – mondta Latorcai Csaba.

„Mi, magyarok azonban soha nem ijedtünk meg, és most sem ijedünk meg saját árnyékunktól. Inkább megpróbáljuk a lehetetlent, minthogy megadjuk magunkat a tehetetlenségnek. Ezt tették dicső elődeink is 1848-ban, és ezt tesszük ma mi is egy válságokkal, kihívásokkal teli világban” – fűzte hozzá az államtitkár.

Hozzátette, akkor is veszélyes idők voltak és most is veszélyes időket élünk. Akkor is szükség volt és most is szükség van az összefogásra és a határozott cselekvésre, hogy „megvédjünk békénket, szabadságunkat, függetlenségüket és hogy szuverén nemzetként dönthessünk jövőnkben.”

Csak a béke és a szabadság hozhat jólétet és biztonságot – hangsúlyozta, hozzátéve: egyszerre kell békére törekedni és erősnek leni, mert ez utóbbi szolgálja biztonságunkat, stabilitásunkat, egy olyan háború szomszédságában, amely már egy éve „keseríti a mi életünket is”, és csak a béke tudja megállítani az elszabadult élelmiszer- és energiaárakat, illetve az inflációt.

Latorcai Csaba elmondta, a kormány ezért szorgalmazza minden fórumon a béke szükségességét. Magyarország nem áll háborúban senkivel, „álláspontunk világos és egyértelmű: nem fogjuk hagyni, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba. Tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk. Minden lehetséges módon megvédjük a hagyományos család modelljét, gyermekeinket, idős honfitársainkat” – húzta alá az államtitkár.

A 48-as forradalom és szabadságharc hősei magasra tették a késői utókor számára a mércét. Ma a fegyvereket helyett elsősorban a szellem pallérozottságára, a kitartás erejére, a nyugalomra végtelenségére és a józanságra van szükség ahhoz, hogy a hazánkra nehezedő külső és belső nyomás ellenére megőrizzük szuverenitásunkat, szabadságunkat, függetlenségünket – figyelmeztetett a politikus.

Latorcai Csaba Széchenyi István 1848 márciusában papírra vetett gondolatával zárta ünnepi beszédét: „Mi lesz belőlünk magyarokkal? Ezt tudakolá tőlem néhány nappal ezelőtt bizonyos régi barátom; Mi lenne belőlünk egyéb – így válaszoltam derült lélekkel – mint dicső nemzet, mely hamvaiból kiemelkedve, mikor egész Európa bomladozik, az emberiség diszére úgy fog állni most a rend, béke és szabadság fölött őrt, valamint hajdanta a kereszténységnek volt védfala.”

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy amikor az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, akkor a magyar nemzet születésnapját ünnepeljük.

Hozzátette, a múltban nem az a legfontosabb, ami megtörtént, hanem amit gondolnak róla. „Minden alkalommal, amikor a múltra emlékezünk, mindig az épp időszerű jelen szemüvegén látjuk az eseményeket”. A forradalom és szabadságharc arra szolgált, hogy megmutassa, a nemzethez tartozás érzése micsoda értékeket teremtett és miként vált a fejlődés motorjává – zárta gondolatait a polgármester.