Latorcai János: A pesti ifjak vérüket, életüket adták a szabadságért

Hőseink a szabadság addig soha meg nem élt dicsőséges 13 napját hozták el hazánknak, majd november 4-e után halálukkal, áldozatukkal szentesítették és tették azt el nem feledhetővé, és végül legyőzve is diadalmaskodtak, győzedelmeskedtek – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.

„Gloria Victis, azaz dicsőség a legyőzötteknek, akik nélkül számunkra nem adatott volna meg, hogy szabadon éljünk” – hangoztatta.

Latorcai János kiemelte, a kommunisták évtizedeken keresztül el akarták törölni a történtek emlékét: a forradalmat ellenforradalomnak nevezték, a hősöket hazaárulóknak, köztörvényes bűnözőknek tekintették.

Közölte, nagy veszélyt jelentenek azok a politikusok és magukat szakértőknek vallók, akik a történelem oktatására fordított idő csökkentésére, szélsőséges esetekben annak teljes eltörlésére, vagy a történelem átírására törekednek. A történelem a gondolatok és eszmék csatája is, ezek végül egy-egy nemzet önérzetében, identitásában sűrűsödnek össze – magyarázta.

Beszélt a Rákóczi-szabadságharcról is, amely ugyan elbukott, de szellemét és emlékezetét – mondta – már nem volt lehetőség kitiltani a magyarság szívéből.

„Benne láthatjuk a nemzeti önbizalom, a nemzeti áldozatkészség és cselekvőerő, valamint az építő nemzeti akarat megtestesülését, ami nélkül nem lehet jövőnk a Kárpát-medencében” – hangoztatta, hozzátéve: ezek az erők voltak azok, amelyek 1956. október 23-án magyarok tízezreit vitték az utcára.

„Ma rájuk: áldozatukra és cselekvésükre emlékezünk” – emelte ki.

Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: a Rákóczi Szövetség történelmi versenye ráirányította a figyelmet elődeink áldozatvállalására, a haza iránti elkötelezettségükre, felelősségvállalásukra, valamint a magyar történelem mélyebb összefüggéseire. Az idei téma a 800 éves Aranybulla és a magyar rendi alkotmány volt.

Latorcai János beszélt arról is, hogy az Aranybulla és kora tanulmányozásakor fontos megérteni, egykor mi vezette az embereket, de még fontosabb, hogy „felismerjük azt a történelmi sorszerűséget, ami hazánk sorsát formálta az elmúlt évezredekben”. Azt kérte, tanuljunk a saját történelmünkből.

Közölte, Magyarország szabadságért és önrendelkezésért vívott harca nem ért véget, ma is hasonló kihívásokkal nézünk szembe, ezért újra és újra meg kell védeni a szabadságot. 1956-os hőseink bátorsága és szabadságszeretete minderre például szolgálhat nekünk – mutatott rá.

Csáky Csongor, a versenyt szervező Rákóczi Szövetség elnöke azt mondta, hogy Kárpátaljáról is érkeztek diákok az idei megmérettetésre, amelynek az Országház adott otthont. A verseny első három helyezett csapata a felkészítő tanárokkal együtt pár napos római utazásban részesül – tette hozzá.

A Gloria Victis középiskolai történelmi vetélkedőn 60 iskola 180 diákja szállt versenybe. Az első helyezett a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium csapata lett, Csősz Róbert tanár vezetésével, a második helyen a miskolci Hermann Ottó Gimnázium csapata végezett Hornyák Péter tanár vezetésével. Harmadik helyezést ért el a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egy másik csapata, amelyet szintén Csősz Róbert készített fel.

Az ünnepségen több különdíjat is kiosztottak. A területfejlesztési miniszter nevében a különdíjat Rácz Zsófia miniszteri biztos adta át. A döntőbe jutott tíz csapat a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkársága részéről kapott különdíjat, de a Múltkor történelmi magazin is kiosztott különdíjakat.

A verseny első három helyezettje megkapta a Magyarország Barátai Alapítvány Aranybulláról szóló új kötetét is.