Látványos áttörés a magyar–amerikai kapcsolatokban

Látványos áttörés tapasztalható a magyar–amerikai kapcsolatokban – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek Washingtonból telefonon adott interjújában.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A politikus, aki kilencnapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, kiemelte, hogy „az Obama-kormányzat lekezelő narratíváját felváltotta a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd”. Mint mondta, ez a párbeszéd a törvényhozás szintjén is megvalósul.

Németh Zsolt, akinek kíséretében van Csenger-Zalán Zsolt, a külügyi bizottság alelnöke is, az amerikai fővárosban kormányzati tisztségviselőkkel, köztük Phillip Reekerrel, a külügyminisztérium európai és ázsiai ügyekért felelős megbízott államtitkárával, a nemzetbiztonsági tanács munkatársaival és parlamenti politikusokkal, valamint Kurt Volker ukrajnai különmegbízottal tárgyalt. Előadást tartott a konzervatív Heritage Alapítványnál és találkozott befolyásos kutatóintézetek vezetőivel is.

Tárgyalásairól szólva a külügyi bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd hosszabb építkezés eredménye. Fontosnak mondta a kétoldalú katonai-védelmi megállapodás (DCA) véglegesítéséről folytatott eszmecseréit, és leszögezte, hogy a megállapodást a közeljövőben aláírják.

Németh Zsolt fontosnak minősítette az amerikai szerepvállalást Magyarország és a közép-európai térség energiabiztonsága megteremtésében, és utalt arra, hogy az amerikai képviselőház kedden jóváhagyta azt az európai energiabiztonsági törvényt, amely egymilliárd dollárt irányoz elő a közép-európai térség energiabiztonságára. Ezzel összefüggésben utalt az amerikai érdekeltségre a fekete-tengeri gázkitermelésben, illetve a gázvezeték megvalósításában.

Ukrajnával kapcsolatban Németh Zsolt leszögezte: a kisebbségek helyzetét nem lehet egyszerűen csak a kétoldalú viszony egyik kérdéseként kezelni. „Ez értékek és az értékalapú politika kérdése. Mi nem valaki ellen, hanem az értékek védelmében lépünk fel, márpedig amikor Ukrajna lábbal tiporja a kisebbségek jogait, akkor az értékközösséget ássa alá” – fogalmazott az MTI-nek a külügyi bizottság vezetője, hozzátéve, hogy Magyarország a NATO értékközösségét is védelmezi. Egyúttal köszönetét fogalmazta meg az Egyesült Államoknak azért, hogy eddig közvetítő szerepet játszott Magyarország és Ukrajna között.

Németh Zsolt kifejtette: Magyarország számára fontos az emlékezetpolitika, ezért a washingtoni Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvánnyal együttműködve támogatja azt a kezdeményezést, hogy az Egyesült Államokban szülessék törvény a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról.

A politikus a hét elején New Yorkban is tárgyalt, és Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettesnél szorgalmazta, hogy globális emléknapjuk is legyen a kommunizmus áldozatainak. A világszervezet főtitkárhelyettesével tartott megbeszéléseken emellett globális kérdésekről, a nyugat-balkáni helyzetről, kisebbségvédelemről és Povl Bang-Jensen dán diplomata emlékének ápolásáról esett szó. Bang-Jensen az 1956-os magyar forradalom után az ENSZ-ben létrehozott, úgynevezett Ötös Bizottság tagjaként nem volt hajlandó kiadni a tanúskodó magyarok nevét, hogy így óvja meg a Magyarországon maradt családtagokat a meghurcoltatástól. A bizottság az 1956-os magyar forradalom eseményeit, a szovjet katonai beavatkozást, Kádár János kormánya hatalomra kerülésének körülményeit és ténykedését vizsgálta.

A külügyi bizottság küldöttsége Washingtonból csütörtökön Los Angelesbe utazik, ahol a magyar diaszpóra tagjaival és a zsidó közösség vezetőivel találkozik.