Lázár János: Aki nem megy el a jobboldalra szavazni, az a baloldalra szavaz

Február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, amely rányomja a bélyegét a mindennapjainkra. Miként alakult át a magyarok gondolkodása az elmúlt 5 hétben, mennyire érzik biztonságban magukat, amikor Nyugat-Ukrajnára is bombák, rakéták hullanak?

A választókerület településeit járva azt tapasztalom, hogy alaposan megrendült az emberek biztonságérzete. Tudják, hogy a szomszédunkban zajló háború fenyegetést jelent a békénkre és a biztonságunkra. Ha győz az ellenzék, egykettőre Magyarország hivatalos politikájává válhat az a fajta háborús populizmus, amely nem azt nézi, hogy mi a nemzeti érdeke, inkább azt, hogy mi a liberális média elvárása. Ez szorongást kelt az emberekben. Nekünk, a nemzeti oldal képviselőinek most az a dolgunk, hogy megnyugtassuk őket: nem kell félni a jövőtől, a békénk és a biztonságunk megvédhető, de ehhez kiszámíthatóság, tapasztalt és nyugodt erő kell a kormányzásban, nem pedig önjelölt messiások, akik reggelente elhatárolódnak attól, amit előző este nyilatkoztak.

A baloldali politikusok többször is azt követelték, fegyverszállítással, katonák küldésével stb. támogassuk Ukrajnát, és nemzetközi kritikák is érték hazánkat, hogy nem vállal aktívabb oroszellenes szerepet. Mit gondol erről? Hogy látja, mennyire lehet és érdemes Oroszországot totálisan elszigetelni a világban?

A személyes tapasztalatom az, hogy a szankciók, pláne a kulturális és a sportéletet érintő embargók csak ritkán vezetnek arra az eredményre, amit vártak tőlük. Elkötelezett EU- és NATO-párti politikusként azonban azt tartom helyesnek, hogy Magyarország minden közös szankciót elfogadjon és támogasson. Ez pedig így is történik. Az ellenzék híresztelésével ellentétben ugyanis Magyarország nem bomlasztja, hanem erősíti az európai egységet az orosz agresszióval szemben. Egyedül a fegyverek és a katonák küldése vonatkozásában ragaszkodunk a saját álláspontunkhoz, erre pedig 150 ezer határon túli és 10 millió határon inneni jó okunk van. A nemzeti érdekkel ugyanis alapvetően ellentétes az, hogy hadtápvonallá tegyük Kárpátalját, kockáztatva ezzel az ott élő vagy oda visszatérni akaró magyarok életét és biztonságát. És ellentétes vele az is, hogy Magyarország, amely ma menedékország, egyszer csak frontvonallá változzon. Az álláspontunk ezért világos és következetes: humanitárius segítség, gazdasági és politikai szankciók igen, fegyverek és katonák azonban nem.

Orbán Viktor szerint Magyarország Magyarország mellett van. Mennyire lehet egy ilyen háborúban semlegesnek maradni, és mennyire szabad engedni, hogy gazdasági érdekek befolyásolják ezt az álláspontot (gáz, olaj stb.)?

Megfordítanám a dolgot! Mit várunk el egy szankciótól, kit büntessen: az agresszort vagy a háborúban ártatlan, a konfliktuson kívül álló országokat? Amikor ugyanis az ellenzék azt sürgeti, hogy a szankciókat terjesszük ki az energiaszektorra, az orosz gázra és kőolajra is, akkor valójában még csak nem is azt mondja, hogy „Kedves, magyar polgárok és vállalkozások, beláthatatlan ideig vállaljatok nagyjából 30-50 százalékkal magasabb rezsiszámlákat!”, hanem egyenesen azt, hogy az orosz-ukrán háború miatt állítsuk le a teljes magyar gazdaságot, zárjunk be gyárakat, bocsássunk el milliós nagyságrendben embereket, és viseljük el sok-sok télen át azt, hogy nincs se fűtésünk, se melegvizünk, a benzin ára pedig az egekben van, ami persze a kenyértől a gyümölcsig minden termék árába beépül… Magyarország azonban nincs egyedül az európai közösségben, amikor amellett érvel, hogy a szankciókat nem szabad automatikusan kiterjeszteni az energiaszektorra is. Az Oroszország felől érkező olaj- és gázvezetékek elzárása nekünk jobban fájna, mint Oroszországnak. Egy ilyen szankció sem erkölcsileg, sem gazdaságilag nem igazolható. Bevallom, nehéz eldönteni, hogy amikor az ellenzék ennek ellenére az orosz gázcsapok elzárását sürgeti, akkor azt azért teszi, mert tényleg ennyire nincs tisztában a gazdaság működésével, vagy ennyire nem bízik abban, hogy kormányra kerülhet, így a „kibicnek semmi sem drága” alapon szándékosan megvalósíthatatlan dolgokat követel az ország vezetésétől?

(…)

Ellenfele, Márki-Zay Péter átláthatóságot hirdet, de az 5 milliós keret helyett több száz milliót költött plakátkampányra, Facebookra. Ez a kicsik forradalma vagy valami más? Mit szól ehhez, és hogyan akarja elszámoltatni?

Előbb győzni kell, az elszámoltatás csak utána jöhet, de mezei képviselőként szerencsére az nem az én dolgom lesz, hanem a független hatóságoké. Ilyen egyenlőtlen feltételek mellett persze nem könnyű megszerezni a szavazatok többségét, hiszen olyan erők mozdultak meg ellenünk Csongrád-Csanád 4-es számú választókerületében, amilyeneket az elmúlt 30 évben sosem tapasztaltunk. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének külföldről támogatott kampánygépezete menetel velünk szemben. Ez hatalmas túlerő, aminek a hatását nem szabad alábecsülni. Övék az országos média, a rengeteg fizetett aktivista, az óriásplakátok és ami a legfélelmetesebb, őket segítik a Gyurcsány-Bajnai korszak titokminiszterének a cége által szervezett féllegális vagy talán teljesen illegális manipulációs kampány is a közösségi médiában. Persze facebookozom én is, kampánykiadványt is dobok a postaládákba, de ez nem mérhető össze azzal a nagyságrenddel, ami az ellenfelem kampányát jellemzi. Márki úr egyetlen hét alatt 24 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, miközben egy jelölt 50 nap alatt legföljebb 5 milliót költhetne… Mit lehet tenni ezzel szemben? Kimenni a terepre. Igyekszem minél több dél-alföldi polgárral személyesen beszélni. Egyetlen nagy előnyöm van ugyanis a túlerővel szemben, az, hogy én nem négyévente, kampányszerűen fordulok elő a választókerület településein, hanem rendszeresen találkozom az itt élőkkel. Tudom, mik a problémáik és a terveik, ezek megoldásában pedig igyekszem segíteni. A választók támogatásáért cserében én nem egy politikai celebet kínálok, akiért rajonghatnak, hanem egy kijáró embert, akire mindig számíthatnak és aki sosem áll le addig, amíg meg nem szerzi a támogatást az útra, a járdára, a csatornára, az egészségház felújítására, a piac vagy épp a tornacsarnok építésére. Hasznos igyekszem lenni, nem körberajongott.

Az imént az amerikai hátterű DatAdat nevű cégre utalt, amely a hírek szerint titokban és a választók beleegyezése nélkül gyűjtötte, s külföldön elemzi a magyar emberek személyes adatait. Úgy hírlik, a választás előtti utolsó napokban komoly beavatkozásra készülnek, s titkos módszerekkel manipulálni akarják a választókat. Mit gondol erről, és mit tanácsol az embereknek?

Régen az volt a Fidesz szlogenje, hogy hallgass a szívedre, most inkább az lehetne, hogy hallgass az eszedre! Észérvek ugyanis nem szólnak az ellenzék mellett, legföljebb indulatok, amiket mesterségesen korbácsoltak föl az elmúlt években. Természetesen 12 év kormányzás alatt voltak hibák a mi oldalunkon is, talán még bűnök is. Hozzáteszem, nálunk az ilyesminek mindig meg is lett a következménye, míg a baloldalnál, úgy látom, egyáltalán nem veszélyezteti senki politikai karrierjét egy-egy nyomozás vagy korrupciós ügy alapos gyanúja…

A teljes interjút IDE kattintva olvashatják el a promenad24.hu oldalán.