Lázár János: Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye
Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje és befolyása a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtökön este Nagyváradon az RMDSZ partiumi kampányhajráján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a nagyváradi vár nyári színházában tartotta kampányrendezvényét, melyen Bihar, Szatmár, Arad, Temes, Kolozs, Krassó-Szörény, Hunyad, Szilágy, Fehér, Máramaros megye önkormányzati vezetői, jelöltjei vettek részt.
Lázár János hangsúlyozta, amikor az erdélyi magyarok ügyéről van szó, azt muszáj az erdélyi magyarságnak az asztalra tennie. „Az erdélyi magyarok ügyét Brüsszelben az erdélyi magyarok tudják legjobban képviselni” – mondta.
„Ezt leginkább ti értitek, ti tudjátok, és leginkább rólatok szól. Az anyaországi képviselők a legjobb jóindulattal és a legtöbb tudással sem tudják az erdélyi magyar képviselőket helyettesíteni” – húzta alá. Hozzátette: az anyaországi kormány ahogy eddig, segíti és támogatja az erdélyi magyarságot, de a képviseletet nem szabad másra bízni, „nektek kell képviselnetek saját magatokat” – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is tolmácsolta, és azon reményét, hogy június 9-én a magyarok együtt győznek Erdélyben és Magyarországon. Megköszönte a partiumi magyarok támogatását, a magyar kormány támogatásáról biztosította őket. Arról is szólt, hogy a magyar kormány büszke az RMDSZ-re, mert 34 éve sikerrel képviseli, támogatja és védi az erdélyi magyarság érdekeit.
Kiemelte: 2024 sorsdöntő év, amikor eldől, hány magyar polgármester lesz Erdélyben, és változás várható Brüsszelben, ami a magyar szavazatokon is múlik. „Mi azért dolgozunk, hogy a mostani brüsszeli főnököket elzavarjuk a fenébe, mert szerintünk rossz az irány és rossz döntések születnek” – mondta.
Emlékeztetett: Románia és Magyarország kormányai az elmúlt 30 évben számos jogkörről mondtak le, sok feladatot, felelősséget ruháztak át Brüsszelre. „Onnan jönnek a szabályozások: hozzátok sok, hozzánk még több, és jön onnan pénz is, hozzátok sok, hozzánk pedig éppen semmi” – fogalmazott. Úgy vélte, „Brüsszel szívatja” Romániát és Magyarországot is„, egyiket a schengeni csatlakozással, másikat az uniós támogatásokkal, ezért nem mindegy, hogy a magyarság kiket küld Brüsszelbe.
Az erdélyi magyar választókat kérte, ”minél nagyobb számban, a saját jól felfogott érdekükben„ vegyenek részt a június 9-i választásokon, ”bátran támogassák az RMDSZ-t, mert az erdélyi magyarok ügyét csak ők képviselik„.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében rámutatott: a Partiumban még él ”a varratok Európája„, a cél, hogy megszűnjön a határ, és Románia csatlakozzon a schengeni övezethez. ”Hisz akkor minden olyan kis út, átjáró, melyet 110 évvel ezelőtt lezártak, megnyílik„ – fogalmazott.
Felidézte a jelenlévő partiumi és erdélyi városok közös múltját és jelenét, és hangsúlyozta: a közös jövőt is együtt kell építeni. Az erdélyi magyar közösség képes alakítani a sorsát és a jövőben is ezt akarja tenni.
”Mi felelősséget vállalunk minden magyar emberért„ – hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy tömbvidéken vagy szórványban él. Hozzátette: a szövetség a románokért, romákért, svábokért és a többi romániai kisebbségért is felelősséget vállal, az RMDSZ jelöltjei minden emberért akarnak dolgozni. ”Nekünk ott kell lennünk minden egyes önkormányzatban, ahol magyarok élnek„ – tűzte ki a célt.
Kelemen Hunor a szélsőséges román pártok, elsősorban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyről szólva kijelentette: ”épeszű magyar ember az AUR-ra nem szavazhat, az AUR-hoz nem közeledhet. Felidézte: Szatmár megyében az AUR szövetkezett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), amire a román politikában nem volt példa. „Ez felháborító, érthetetlen” – mondta. Hozzátette: a magyarellenesség legyőzéséhez a legjobb módszer a sok magyar szavazat.
Az EP-választás tétjéről szólva aláhúzta: az erdélyi magyarság változást akar, azt akarja, hogy szabályozva legyen az őshonos nemzeti kisebbségek ügye, ne legyen kettős mérce, az legyen Erdélyben is, ami Dél-Tirolban. Hangsúlyozta: az EU-nak meg kell tartani a versenyképességét, erejét.
Cseke Attila Bihar megyei tanácselnökjelölt házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, és elmondta: a tíz megyébe fejlesztési minisztersége idején 5 milliárd eurónyi beruházás érkezett, a fejlődéshez továbbra is kellenek az uniós támogatások.
Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök aláhúzta: az eredmények őket igazolják, de folytatni kell a munkát. A schengeni csatlakozásra utalva közölte: a szatmáriak „átjárható határokat akarnak”, nem akarnak az EU másodrendű polgárai lenni.
