A kormány döntése alapján csütörtök délután büntetőfeljelentést tesz Lázár János a 4-es metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján. Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Elmondta, a 452,5 milliárd forintos uniós forrásból megvalósult beruházás ügyében az európai számvevőszék tett bejelentést az OLAF-nál, amely tavaly zárta le vizsgálatát több bűncselekmény valószínűsítése mellett.

Közölte, a feljelentés tartalmazni fogja az OLAF észrevételeit, állításait. Kifejtette, azon számlák összege, amelyek esetében csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés, visszaélés, szabálytalanság, lopás történt, megközelíti a 170 milliárd forintot.

A miniszter szerint „nemzetközi baloldali bűncselekményről” van szó, mivel Dániában, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában folyik nyomozás.

Elmondta, az OLAF jelentéséből kiderül, hogy szinte minden nagy közbeszerzési elemnél megsértették a közbeszerzési törvényt és nyilvánvaló csalással kötötték meg a kiviteli szerződéseket.

Lázár János szerint volt olyan projektmenedzser, akinek az volt a feladata, hogy a főváros érdekében lebonyolítsa a pályázatokat, de emellett megbízásokat fogadott el a pályázótól.

Hozzátette: az OLAF szerint 58 szerződésnél történt bűncselekmény. Bár ez volt az országban az egyik legnagyobb beruházás, mégsem volt generálkivitelezője, ez az Európai Bizottság szerint 65 milliárd forintos kárt okozott Budapestnek és az EU-nak – mondta.

Közölte, Magyarországnak várhatóan 76,5 milliárd forintos bírságot kell fizetnie, ennyibe fog kerülni az, amit „a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén”.

Lázár János azt mondta, úgy gondolja, hogy az OLAF – az uniós eljárási szabályainak megfelelően – majd nyilvánosságra hozza a jelentést. Nem a kormány volt a beruházó, nem a kormány folytatta a vizsgálatot, a kormányt tájékoztatták – válaszolt a jelentés nyilvánosságra hozatalát szorgalmazó kérdésekre.

Arra a kérdésre, hogy a feljelentésben miért nem nevezi meg a beruházás fő arcait, a miniszter közölte, az OLAF-jelentés szerződésekről beszél és az esetek többségében a szerződést aláírók monogramját tartalmazza. Egy másik kérdésre, miszerint a felelősségi rangsorban hol állhat Demszky Gábor volt főpolgármester és korábbi helyettesei, Horváth Csaba, Atkári János vagy éppen Hagyó Miklós, a politikus azt mondta, „első, második és harmadik helyen”.

A számonkéréssel kapcsolatban jelezte, hogy az OLAF jelentése sok cég nevét tartalmazza, például „a Siemens élen jár”.

A 3-as metróról szólva – utalva az MSZP péntekre meghirdetett demonstrációjára – úgy fogalmazott: azok tüntetnek a 3-as metró felújításáért, akik „szétlopták Budapestet”. „Éhes az MSZP, és úgy gondolja, hogy ugyanolyan lopásra nyílik lehetősége, mint amilyen történt 2002-2010 között a fővárosban a 4-es metró kapcsán?” – kérdezte.

A miniszter közölte: a 3-as metró rekonstrukcióját illetően a főváros élvezi a kormány támogatását, amely EU-s forrásból mintegy 138 milliárd forintot kész biztosítani a megvalósításhoz. Egyetértve Tarlós István főpolgármesterrel úgy látja, nyáron elkezdődhet a felújítás.

Azzal kapcsolatban, hogy Botka László, Szeged polgármestere az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a miniszter azt mondta, az ellenzéki oldalon megindult a lökdösődés a hatalom megszerzése érdekében, a kormány távoltartja magát az ellenzéki pártok között zajló csatáktól, az ország ügyeit intézik. Megerősítette: január 30-án a szegedi városházán találkozik Orbán Viktor kormányfő Botka Lászlóval, hogy megvitassák a városfejlesztési terveket.

Hangsúlyozta, nem azért mennek, mert az MSZP leendő miniszterelnök-jelöltjével akarnak beszélni, hanem a szegedieket képviselő polgármesterrel akarnak beszélni.

Egy másik kérdésre Lázár János azt is mondta: ő a szomszédos Hódmezővásárhelyen volt polgármester, és bár nem egy „politikai gyékényen” árulnak, de szeretné a korrekt viszonyt megőrizni.

Egy szerb focicsapat hárommilliárd forintos magyar állami támogatásáról Lázár János közölte, tavaly évvégén 27 milliárd forint értékben határon túli szervezeteket is támogattak; elindítottak 9 milliárd forintból egy kárpát-medencei óvodaprogramot és határon túli, eszéki, dunaszerdahelyi, csíkszeredai és délvidéki sportegyesületeknek is adott a magyar kormány támogatást.

A miniszter arról is biztosított, elegendő az ország földgáztartaléka, és visszautasította a földgázkészletezéssel kapcsolatos ellenzéki kritikákat.

A Momentum Mozgalom nevű civil szervezetnek a budapesti olimpiát ellenző helyi népszavazási kezdeményezését firtató kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: a kormány csak akkor foglalkozik ezzel, ha összegyűlt a kellő számú aláírás.

A minisztert kérdezték a Professzorok Batthyány Körének az ország állapotáról készített elemzéséről, amelyről azt mondta: Orbán Viktor a Fidesz elnökeként válaszol a jelentésre, ezt a napokban elküldik a szervezetnek, és a kormányfő személyesen is áll a kör rendelkezésére. A korrupcióval kapcsolatos állításokat Lázár János úgy kommentálta: ha intézményesített korrupció lenne Magyarországon, akkor nem lenne tele az államkassza.

Szintén kérdésre tudatta: februárban várható kormánydöntés arról, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése után az állami cégeknél a többi dolgozó kap-e, és ha igen, milyen mértékű béremelést.

Az éttermi áfa csökkentésével kapcsolatos tapasztalatokat márciusban tekintik át – közölte, majd cáfolta a közétkeztető cégek államosításáról szóló sajtóhírt.

Márciusban lesz a 2018-as költségvetési tervezet első egyeztetési köre a minisztériumok között; a kormány célja, hogy a tavalyinál hamarabb kerüljön az Országgyűlés elé – mondta.

MTI