Lázár János reméli, hogy 2022-től a vidéké lesz a főszerep

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos szavai szerint a mezőhegyesi technikum újjászületése „fordulatot, új korszakot jelenthet a magyar vidék számára”.

Lázár János kitért arra, hogy Mezőhegyes az ország egyik leghátrányosabb térsége, és „kutya kötelesség” esélyt adni az itt élőknek, aminek egyik legfontosabb eszköze az oktatás újjászervezése.

A politikus elmondta: a kormány a következő tíz évben ötezer milliárd forintot, a beruházások felét biztosítja a vidékfejlesztés számára. A 21. század csatáit szerinte az édesvízzel és a termőfölddel lehet megnyerni, „amiben mi, magyarok vagyunk a leggazdagabbak”. „Pénz tehát van, erőforrás van, tudás kell még” – mondta.

Lázár János úgy fogalmazott, „az országnak, a magyar gazdaságnak, a mezőgazdaságnak vannak erős emberei”, akik közül Csányi Sándor „a legerősebb, a legönállóbb és a legkarakteresebb”, és akinek szerinte „a vidék újjáépítésének az élére kell állnia”.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (MATE) elnöke úgy vélte, a mezőgazdaság kettős szorításban van: miközben egyre növekvő népességet kell ellátnia, aközben azt egyre környezetbarátabb módon kell tennie. Van piaci tér, szavai szerint a főleg Ázsiában növekvő népesség számára mi termelhetjük meg az élelmiszert, hiszen nagy előnyünk az édesvíz és a jó minőségű termőföld. „Ezzel élni kell, de nem élünk megfelelően” – mondta, hozzátéve: miközben az öntözés fontosságáról beszélünk, 20 év alatt csökkent az öntözött terület nagysága Magyarországon.

Csányi Sándor szerint nagybirtokok nélkül nem lehet hatékonyan működtetni a kis- és középbirtokokat, csak közösen tudnak versenyképesen termelni. A biztonság, az önellátás a legfontosabb. „Ha ehhez kellenek a magánszereplők is, azt az állam támogassa” – jelentette ki.

A keszthelyi, kaposvári, gödöllői és gyöngyösi egyetemből és 17 kutatóintézetből létrejött MATE-ról szólva kifejtette: az alapítvány augusztus 15-e óta gyakorolja az alapítói jogokat is. A béreket rendezték, megszüntettek több mint 60, nem piacképes szakot, a karokat intézetekké alakították át. A jelentkezők száma idén az országban a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal nőtt.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fenntartásában működő Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban 1,2 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések. Megújult az iskola központi épülete, korszerűsítették a bútorzatot és az informatikai eszközöket – mondta Tarkó Gábor iskolaigazgató. Az iskolában szeptembertől 68 településről csaknem 300-an kezdik meg tanulmányaikat.

Az igazgató jelezte, hogy elkezdődött a kollégium felújítása és 250 férőhelyessé történő bővítése is. Az épületet napelemes rendszerrel szerelik fel és talajszondás hőszivattyúval hűtik-fűtik majd. A tervek szerint az épület kereskedelmi szálláshelyként is funkcionál majd.

Hozzátette, várhatóan szeptemberben indul a könyvtárnak, nyelvi labornak és informatikai központnak helyet adó úgynevezett tanműhely felújítása. Az iskolát sportcsarnokkal is bővítik bruttó 3 milliárd forintból, amely a település sport infrastruktúráját is erősíteni fogja, a távolabbi tervek között pedig egy 33 méteres tanuszoda építése is szerepel.

A mezőhegyesi Ménesbirtokot 1784-ben alapították. A 2004-ben privatizált birtokot az állam 2016-ban vásárolta vissza.

Mezőhegyesen ma Európa egyik legmodernebb, teljesen robotizált szarvasmarhatelepe működik, a szántóföldi növénytermesztésben pedig a teljes területen (8 300 hektáron) precíziós gazdálkodásra tértek át. A cég öt év alatt mind gépesítettségét, mind eredményességét tekintve a legjobb öt hazai mezőgazdasági vállalat körébe jutott.