Hepatitisjárvány tört ki Nyírmihálydiban a cigányok életvitele miatt

Hepatitis A-járvány tört ki Nyírmihálydiban a cigányok között a higiénia hiánya miatt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kötelező védőoltást rendelt el a húsz év alatti fiatalok és gyermekek körében. A polgármester rendet szeretne, a cigányok pedig fenyegetik a település elöljáróját, mert szerintük lejáratta őket azzal, hogy felhívta a figyelmet a tarthatatlan állapotra. Életvitelükön ugyanakkor nem akarnak változtatni.

Nyírmihálydi Debrecentől harminc kilométerre északkeletre található. A cívisvárostól Mátészalkára vezető úton Nyíradony után érjük el. A faluban körülbelül kétezren élnek, negyvenöt százalékuk cigány. A település általános iskolájában viszont már kilencvenkét százalék az arányuk. Elsöprő többségük tanulatlan, segélyekből élnek egyik napról a másikra. A higiéniát legtöbben hírből sem ismerik, szükségüket a szabad ég alatt végzik, így nem csoda, hogy augusztusban a hepatitis A-vírus járványt okozott.

– A hepatitis A-vírus tünetei a sokszor magas lázba is átcsapó hőemelkedés, hány­inger, hasmenés, gyenge közérzet. Hasonlít az influenzára, de a lappangási idő végén következik a jellegzetes sárgaság – mondja dr. Perneczky János, a falu körzeti orvosa.

Az első betegre július elején figyeltek fel, majd többen is elkapták a kórt. Ezek azonban még izolált eseteknek tűntek.

– Augusztus ötödike után aztán tömegesen jöttek. Legalább harminc megbetegedettről tudok, főleg gyermekek. Felnőtt­ko­r­ban ugyanis ritkán jelentkezik a betegségnek ez a típusa – avat be a szakmai részletekbe dr. Perneczky János.

A járvány kitörésekor rémhírek keltek lábra a cigányok között.

– Olyan híresztelések röppentek föl, hogy a szociális konyháról származó étel volt romlott. Hallottam olyasmit is, hogy a vezetékes ivóvízben volt a kórokozó. Ez egész egyszerűen nem igaz. Én is azt a vizet iszom, mégsem betegedtem meg. A hepatitis A-vírus a széklettel és a nyállal terjed – szögezi le a körzeti orvos.

A járvány Nyírmihálydi cigánytelepén tört ki, és nem is terjedt át a falu más részeire. Ennek oka nem véletlen.

– Tény, hogy csak ezekben az utcákban fordultak elő megbetegedések. Az is tény, hogy a nyári nagy hőség és az elégtelen higiéniás viszonyok kedveznek a hepatitis A-vírus terjedésének. Az emberek ezen a környéken elképesztő körülmények között élnek. Orvos vagyok, ismerem őket, jártam náluk. Kóbor kutyák, kidobott pelenkák, nulla higiénia. Sokan közülük nem tudnak írni-olvasni. Látom, amikor alá kell írjanak egy papírt, hogy két ikszet körmölnek oda. Olyan is akad köztük, aki nem tudja a saját gyereke nevét, és azt sem, hogy mikor született. Miért kapják akkor a segélyeket, ha abból nem a gyerekeiket segítik? – teszi föl a sokakban megfogalmazódó kérdést dr. Perneczky János.

A járvány miatt az Állami Né­pe­gész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kötelezően elrendelte a húszéves kor alatti fiatalok és gyerekek védőoltását az érintett településrészen. A dolog azonban nem ment simán.

– Amikor elrendelték az oltást, kitört a pánik. Augusztus 13-án idetódult vagy kétszáz cigány, ordítoztak, tolakodtak. Nehéz volt kezelni a helyzetet. A múlt héten két kollégám is segített, így végül sikerült beoltani nagyjából hatszáz embert – tájékoztat a doktor úr. Hozzáteszi, ráadásul riogatták is egymást azzal, hogy az oltástól lebénulnak a gyerekek.

Az oltás egyébként valójában két alkalomból áll. Először egy úgynevezett passzív védőoltást adnak be, éspedig gamma-globulint. Ez a véradók vérplazmájából készül, az emberi immunrendszer saját „terméke”, ami ellenanyagokat tartalmaz. Ezután jön az aktív védőoltás, ami specifikus hepatitis A-ellenes antitesteket termel a szervezetben. Ez legalább tízéves védettséget biztosít.

– Amit ez a járvány magával hozott, az tragédia. Amikor az ember megpróbál segítséget kérni és rendet teremteni, akkor az érintettek életveszélyes fenyegetésekkel, névtelen telefonokkal, agresszív viselkedéssel reagálnak. Azt állítják, hogy én lejáratom őket. Hát nem az a szégyellnivaló, ahogy élnek? Én vagyok a hibás, amiért felhívom erre a figyelmet? – teszi fel a kérdést indulatosan Nyisztor Ferenc, Nyírmihálydi polgármestere.

A település elöljárója hosszú ideje kongatja a vészharangot, s a járványt is megjósolta.

– A cigányok elsöprő többsége olyan körülmények között él, hogy a higiénia egyszerűen ismeretlen fogalom. Amikor a szocpolos házak felépültek, volt bennük vécé, fürdőkád. De kiszedték és eladták őket, és most jobb esetben a dudvába bújnak a szükségüket elvégezni, rosszabb esetben az udvaron intézik el – mondja Nyisztor Ferenc.

Ez a szokás mintegy négymillió forintjába került az adófizetőknek. Hogy miért?

– A hepatitis A-vírus az ürülékkel terjed. Ott van az udvaron az emberi és állati ürülék, valamelyik gyerek belenyúl, viszi tovább, és kész is a baj. Ezért kellett elrendelni a kötelező oltást, de így is vannak még, akiket nem vittek el a szüleik a doktor úrhoz. Pedig ingyen van a vakcina, ami egyébként hatezer-ötszáz forintba kerül az államnak. Ebből kettőt kell beadni a hatszáz érintettnek. Ki lehet számolni, ez közel négymillió forint – ismerteti a számadatokat Nyírmihálydi polgármestere.

Nyisztor Ferenc felháborodva meséli, hogy amikor kitört a járvány, és ő a kötelességét teljesítve intézkedett, súlyos támadások érték őt a cigányság részéről.

– Olyan kijelentések hangzottak el, hogy én lejáratom a cigányokat azzal, hogy felhívom a figyelmet erre a tarthatatlan helyzetre. Hát nem az a szégyen, ahogyan élnek, hanem az, hogy valaki megpróbál ez ellen tenni? – veti föl az elöljáró.

Megtudjuk, hogy fenyegetések is érték a polgármestert.

– Épp a minap kaptam egy névtelen telefont, hogy egy héten belül úgymond eltüntetnek engem. Eddig nem tartottam önvédelmi fegyvert, bár engedélyem van, megtehetném. Továbbra sem áll szándékomban fegyvert viselni, de azért elgondolkodtam rajta az elmúlt időszakban – mondja Nyisztor Ferenc. És így folytatja: – Magyarországon magyar embernek lenni ma szégyennek számít. Ami itt van, az nem demokrácia. Nekem kell félnem ott, ahol élek, és ahol az őseim is éltek? Félnem kell azon a településen, ahol polgármesterként dolgozom az ott lakók érdekében?

Szerencsére a képviselő-testület egységes abban, hogy rendet kell teremteni, mert szégyen, hogy ezekről a problémákról híresült el a település.

– Elnyertünk az idősek otthona fejlesztésére hetvenhárommillió-hatszázezer forint támogatást, amit a regionális tanács közgyűlési ülésén egy mozdulattal megvontak Nyírmihályditól egy másik település kormánypárti polgármestere kezdeményezésére – meséli Nyisztor Ferenc. Mint mondja, ilyen körülmények között nem lehet fejleszteni, előrelépni. Rendet kell tehát tenni.

– Augusztus huszadika kapcsán járt nálam Veres János pénzügyminiszter úr, a térség képviselője. Azzal váltunk el, hogy írjam le a szociális rendszert illető elképzeléseimet, és ő majd fölveti az Országgyűlésben. Abban bízom, hogy a hangos szó előbb-utóbb eljut a fülekbe. Bár már régóta kiabálok, nem túl nagy hatásfokkal – mondja Nyírmihálydi polgármestere.

Nyisztor Ferencnek határozott gondolatai vannak a segélyezési rendszerről.

– Vissza fogom tartani a lakásfenntartási támogatások kifizetését mindaddig, amíg minden lakáshoz nem tartozik legalább egy pottyantós vécé – szögezi le.

Nyírmihálydiban havonta huszonötmillió forint közpénz folyik el a cigányok támogatására. És ebben nincs benne a jövedelem-kiegészítő támogatás és a lakásfenntartási támogatás.

– Képzeljék el a következő helyzetet: van Sanyi bácsi és Mariska néni. Hetven­évesek. Negyven évet dolgoztak a társadalomnak. Ketten együtt kapnak kilencvenezer forint nyugdíjat. Innentől kezdve nem jogosultak a lakásfenntartási támogatásra. Ellenben jön a cigány, van hat gyereke, és meg kell állapítani részére kilencezer-nyolcszázötven forintot. Miközben a villanyt lopja, a gázszámlát nem fizeti, és a vízdíjat is csak nagy nehezen tudom behajtani rajta. Normális dolog ez? Ha ez normális dolog, akkor én vagyok a hülye. Mi következik ebből? Nem a békés együttélés, hanem a konfliktusok folyamata. Itt békesség addig nem lesz, amíg ez így megy – fogalmazza meg súlyos állításait a nyírmihálydi polgármester.

Úgy tűnik azonban, a támogatás visszatartása némi eredményt hozott. Néhány cigány családnál ugyanis ásót és lapátot fogtak és elkezdtek vécét ásni. A Budapesten működő Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete pedig húszfős brigádot szervezett azzal a céllal, hogy megássák Nyírmihálydiban a cigánytelepen az árnyékszékeket. Aba-Horváth István, az Országos Cigány Önkormányzat tagja pedig négyszázezer forintos éves tiszteletdíját ajánlotta föl a körülmények javítására.

Megjegyzendő egyébként, hogy Nyír­mi­hály­diban két településrészen is élnek cigányok. Az egyikben úgynevezett muzsikusok vagy romungrók, a másikban oláhcigányok. A problémát az utóbbi csoport életvitele jelenti. Ők azok, akik garázda, bűnöző életmódot folytatnak. Újabban csuklyát húznak a fejükre, s abban mennek lopni, hogy ne ismerjék fel őket. És miután egyetlen rendőre van a falunak, s ő is hét települést lát el, tulajdonképpen azt csinálnak, amit akarnak.

– Egyszer a saját szememmel láttam őket, fényes nappal. Utánuk is szaladtunk egy képviselőtársammal, de sikerült meglépniük – meséli a polgármester. És fölteszi a költői kérdést, ami sok, hasonló helyzetben lévő településen elhangzik: – Miért nincs baj a svábokkal, a tótokkal, a többi nemzetiséggel? Miért van az, hogy mindig csak a ci­gá­nyokkal alakul ki konfliktus?

Nagy József, a nyírmihálydi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke másképp látja a kérdést.

– Nem bántani, hanem segíteni kell azokat a családokat, akik nagyon szegények. Soha nem kaptak még élelmiszercsomagokat. Az önkormányzatnak segítséget kéne nyújtani. Mi igyekszünk együttműködni annak érdekében, hogy javuljanak a körülmények. Most is adtunk a költségvetésünkből százezer forintot az iskolának.

A kisebbségi önkormányzat elnöke szerint olyan helyzetet kell teremteni, hogy a cigányok lássák, van értelme küszködni. – Valamit valamiért! – véli Nagy József.

Ugyanakkor határozottan elveti, hogy a kisebbségi önkormányzat ösztökélje a település cigány lakosságát.

– Mi nem parancsolhatunk rájuk, nem pofozhatjuk meg őket. Nem azért választottak meg minket, hogy lesújtsunk rájuk, hanem hogy képviseljük őket! – mondja.

Pedig valakinek munkára és civilizált életvitelre kell szorítani a cigányokat, különben elpattanhat a húr. Egy biztos: ha akad olyan politikai erő, amely hatékony megoldást kínál erre az egyre égetőbb problémakörre, akkor tömegek állhatnak mellé.

Ágoston Balázs

Újra támad a kolera

Eddig csaknem száznegyven ember életét követelte és egyre többet betegít meg a Kelet-Indiában kitört kolerajárvány. A fertőző betegség megjelenését az okozta, hogy az elmaradott területeken élő szegény emberek poshadt vizet ittak és romlott húst ettek. Orisza állam egészségügyi minisztere mindenkit nyugtatni próbál, megtették a szükséges lépéseket a járvány elterjedésének megakadályozására. Eközben azonban Irakban is pusztítani kezdett a betegség, a kurdok ellenőrzése alatt álló területen nyolc ember esett áldozatul, és több tucat a fertőzött.

A kolera egy, a vékonybélben elszaporodó kórokozók által okozott betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal, szennyezett vízzel, valamint az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek elfogyasztásával terjed. Két fajtája az ázsiai (cholera asiatica) és az európai (cholera nostras) kolera, ami csak a nyár második felében fordul elő. Lappangási ideje általában néhány nap. A betegség erős hasmenéssel, hányással jár, amitől az ember hamar kiszáradhat. A kezeletlen kolerafertőzések hatvan százaléka halállal végződik, ám ez a járvány fajtájától függően változó arányú. Egészséges embereket csak más baktériumokkal társulva fertőz meg, mivel a gyomor savas tartalma nagy ellensége az efféle kórokozóknak. A kolera nem terjed közvetlenül emberről emberre, csak a beteg széklete és hányadéka fertőző, ezért leginkább a fejletlen, elmaradott területeken a nem megfelelő táplálkozási és tisztálkodási körülmények közepette jelenik meg. A betegség ellen létezik védőoltás, de védelme nem százszázalékos, betegek és várandós nők pedig nem kaphatják meg. A higiénikus táplálkozással és a megfelelő, alapos tisztálkodással megelőzhető és kezelhető is a kolera, ám a fertőzötteket szigorú karanténban kell tartani a gyógyulásig. A betegség Indiából ered, már időszámításunk előtt 400-ból is vannak feljegyzések létezéséről. Az 1820-as években terjedt át először Oroszországba, majd 1829-ben Európába és 1832-ben Amerikába. Magyarországon 1831-ben jelent meg először a kolera, a pestis után ez volt a legsúlyosabb fertőző világjárvány, ami hazánkat is elérte. Azokban az időkben a magyar lakosság nagy része szűretlen vizet ivott, az utcák koszosak voltak, korszerű csatornarendszer pedig nem volt, ezek a körülmények pedig a betegség melegágyai voltak. 1872. szeptember 14-én tört ki az utolsó magyarországi kolerajárvány, ami a legirtózatosabb pusztítást végezte. Meg­fé­ke­zé­se után hat év telt el, míg az ország lakossága elérte a járvány előtti lélekszámot.

A kutatók szerint a XXI. században minden eddiginél gyorsabban terjednek a járványok. Ennek rengeteg oka van, ám egy biztos: mindegyikért az ember felelős. A globális felmelegedés következtében olvadásnak indultak a sarkokon található jégtáblák, minek következtében rég eltűnt vírusok kelhetnek életre, hogy aztán újabb embermilliókat mészároljanak le.

Szencz Dóra