Légió a határon
Megnyílt a kibővített Azaum Római Tábor Almásfüzitőn. Az idegenforgalmi látványosság most 600 millió forint uniós, illetve határon átnyúló projekteket támogató pályázati pénzből gyarapodott, többek között egy római stílusjegyeket felvonultató épülettel. A benne működő interaktív élménytárnak hála immáron az év 270 napján fogadhatják az érdeklődőket.
Brigetio volt annak a római határerődítmények a neve, amely a mai Szőny és Komárom helyén állt. A fő erőd mellett egy polgári település is létrejött, illetve kisebb erődöket is alapítottak, többek között a mai Almásfüzitő helyén, amely az Azaum nevet kapta. Mindezek ellenére a helység itthon sokáig csak a timföldgyáráról volt ismert; az üzem egészen 1997-es bezárásáig tisztes megélhetést nyújtott több száz embernek. A községnek ezután újra meg kellett találnia a módját, hogyan vétesse észre magát. Végül a kultúrházat vezető Bekéné Magyar Melinda állt elő az ötlettel, hogy az egykori római erőd emlékére és vélt mintájára hozzanak létre egy, a turisták számára is vonzó attrakciót. Némi uniós pályázati forrás segítségével 2012-ben kezdtek neki a tábor alapjai megépítésének: rámpák, tornyok nőttek ki a földből, a jellegzetes U formát az egykori római építészet szabványai alapján alakították ki. Nem az eredeti almásfüzitői erőd rekonstruálására törekedtek, inkább valamiféle absztrakció volt a cél; az építmények, műhelyek, a hetekben átadott barbár kunyhók és a római villa azóta egyaránt elnyerte a történészek, régészek elismerését. A modern építőanyagok és az apróbb eltérések valóban nem vonnak le semmit a hitelességből, e szempontból ugyanis az építkezési stílus, elv és logika a meghatározó. A komplexum játszóteret, fűzfalabirintust és látványkonyhát is magában foglal.
– Senki nem tudja, milyen volt az itteni erőd, de amit felépítettünk a falu határában, arról a szakemberek is megerősítették, hogy hitelesen adja vissza a római erődök világát – mondja Beró László, Almásfüzitő polgármestere, nem mellesleg történész, aki mindkét minőségében nagyon ügyelt a szakmai szempontokra. A műhelyekbe is a lehető legelhivatottabb szakembereket gyűjtötték össze, akik nemcsak egy-egy területen vannak otthon, hanem jól értenek a gyerekek nyelvén is.
Ilyen például Kaba, aki az Egyesült Államokban jött világra magyar szülők gyermekeként, és előbb biológusként végzett, majd megjárta az amerikai hadsereget, végül Magyarországon telepedett le. Mivel mindig vonzotta a nomád törzsek – különösen a hunok – világa, így az Azaumban egy szarmata nő szerepébe bújt. A hunrajongó, küzdősportok iránt is érdeklődő hölgy bőr-, textil-, fűvel-fával foglalkozó, illetve ötvösműhelyt vezet a tábor területén: nemezelnek, fűszőnyeget szőnek, bőrerszényeket készítenek – ezek régen ház körüli teendőknek számítottak, nem igényeltek külön helyiséget.
Orot István, Pista bácsi Király Zsiga-díjas csipkekészítő népi iparművész fafaragást oktat, a foglalkozásokon ugyan csak az alapok elsajátítására jut idő, mégsem távozik senki sikerélmény nélkül: mindenkinek módja van készíteni egy apró emléket, sőt az ügyesebbek külön feladatot is kapnak. Pista bácsi természetes megjelenése és öltözete alapján olyan, mint egy idősödő, de még mindig jó karban levő római harcos, aki a gyerektáboroztatás kedvéért hagyta ott a gladiátorképzőt vagy a légiót. A véletlen játéka, de eredetileg valóban katonai végzettsége van, ám hamar leszerelt, majd többek közt a Máltai Szeretetszolgálatnál és a családsegítőknél is dolgozott. Immáron nyugdíjasként az Azaumban tölti szinte minden szabad idejét.
Az egykori római kultúra minél hitelesebb bemutatását szolgálják az itt lebonyolított jellegzetes római nyilvános ünnepek, a tavasz-, a tűz-, a szőlő- és a borünnep is. A táborral együttműködésben szervez programokat a Legio Brigetio nevű amatőr hagyományőrző egyesület: a lelkes civilekből álló csapatnak ez a terület ma már szinte az otthona, ahol gyakorolhatnak, összegyűlhetnek és nem utolsósorban rendszeresen felléphetnek közönség előtt. A tagok ruháikat, páncélzatukat és a fegyvereket is saját kezükkel és költségükön készítették, tökéletesen korhű módon. Az almásfüzitői légiónak remek itáliai kapcsolatai vannak, de német és osztrák légiókkal is szoros viszonyt ápolnak. A Magyarországon gyakran vendégeskedő külföldi csapatokkal szintén szerveznek nyilvános programokat.
– Nagy szerencsénk van ezzel a légiós csapattal, hiszen jelenlétük és fellépéseik nagyban hozzájárulnak az eredeti hangulat megidézéséhez. Harcjeleneteket mutatnak be, csatákat vívnak újra, az élethű ütésváltások miatt egyáltalán nem ritka, hogy valaki tényleg könnyebben megsebesüljön – magyarázza a polgármester. Céges rendezvényeket is vállalnak az Azeumban, az ilyen eseményekhez lehet kérni kulturális programokat, vezetett római játékokat, ilyenkor például íjazhatnak a résztvevők, magukra ölthetik a római öltözeteket, sőt, még autentikus római ételeket is megkóstolhatnak. Mivel a Római Birodalom időszaka a világtörténelem igen jól dokumentált fejezete, az eredeti forrásokból merítve az itteni konyha a legfinomabb ünnepi és hétköznapi fogásokat kínálja.
Persze az Azeum fő profilja a már említett gyermekfoglalkozások, -táboroztatás szervezése és az oktatás. Beró László elmondása szerint az idei nyártól az év 270 napján nyitva lesznek, rendszeres és egyre bővülő program- és szolgáltatáskínálattal. Legfontosabb feladatuk most az, hogy az „ott alvós” gyermektáborok lebonyolításhoz megteremtsék a feltételeket: kempinget vagy fedett alvóhelyeket szeretnének építeni, ehhez várják a megfelelő pályázati lehetőséget. Hogy nagy igény volna minderre, mutatja, az Azeum műhelyes foglalkozásaira is szinte azonnal betelik minden hely.
Mindemellett szeretnének szorosabban együttműködni a tatai Kuny Domokos Múzeummal, amely tele van értékesebbnél értékesebb római kori leletekkel. Ezek egy jelentős hányada viszont sajnos raktárakban porosodik, mert a tárlatok nem bírnak el több tárgyat. Beró Lászlóék ezért részben már megállapodtunk a tataiakkal, hogy az Azaumban kiállítják a leletek egy részét. Ennek persze megvannak a maguk biztonsági feltételei.
Az almásfüzitői római tábor kulturális kínálata így egyre gazdagabbá válik. A polgármester azonban már eddig is szeretett volna túllépni a hagyományos múzeumi szemléleten, ennek jegyében digitális technikákkal tették a XXI. század embere számára is élvezhetővé az itteni kiállítást. A látogatók érintőképernyős eszközökön különböző feladatokat kapnak, illetve VR (Virtual Reality) és AR (Augmented Reality) technológia segítségével járhatják végig a római kori labirintust, és építhetik fel az Arkhé római tábort. A tárlat részei a Római Birodalommal kapcsolatos rövid videók is, a virtuális világból kilépve pedig a műhelyekben kézműves termékek készíthetők, haza is vihetik őket a látogatók.
Ahogyan a természet látványát is a fejükben, szívükben. Mi magunk is meggyőződtünk róla, hogy valóban Almásfüzitő büszkélkedhet az egyik legszebb Duna-parttal Magyarországon, bár a Dunakanyar térségének települései is erősen versenyben vannak. Beró László elmondása szerint jól működik a dunai települések közötti együttműködés, Almásfüzitő lakossága például a szemben lévő, felvidéki Izsa lakóival kötött életre szóló barátságot, a falunapok mellett számos közös rendezvényt tartanak. Együtt pályáznak uniós forrásokra is, az így megvalósuló eredmények pedig kiegészítik egymást. Almásfüzitő polgármestere nem véletlenül számít arra, hogy amennyiben az EuroVelo 6-os út kerékpárút eléri a községet, tömegesen jönnek majd a turisták Németországból, Ausztriából, Hollandiából és Szlovákiából hozzájuk. A Duna környéki turizmusfejlesztésére amúgy is jelentős forrásokat szán az új európai költségvetés, így nem megalapozatlanok a szép remények.
