A közép-európai együttműködésről szóló, a Kárpátok Európája szekcióban folytatott pódiumbeszélgetésen Hörcsik Richárd „érték és érdek alapúnak” nevezte a közép-európai együttműködést. Úgy látta: ennek folytatása ma „új történelmi kényszert” jelent, akár a visegrádi csoportban (V4), akár az ebből „kisebb testvérként kinőtt” Kárpátok Európája formátumban.

Hirdetés

A Hörcsik által elmlített, Kárpátok Európája elnevezésű, a közép- és kelet-európai országok gazdasági, politikai, kulturális és önkormányzati együttműködéséről szóló konferenciát 30 éve tartják a lengyel szejm szervezésében a nemzetközi gazdasági fórum fő, szeptember eleji rendezvényén, valamint – a fórum társrendezvényeként – a tavaszi időszakban is.

A visegrádi együttműködés eredményei közül Hörcsik a kötelező áttelepítési kvóta elutasítását emelte ki, valamint azt, hogy a V4 az utóbbi években az EU gazdasági motorjává vált. Megállapította továbbá: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy a közép-európai térségben „nemcsak önmagunkkal vagyunk képesek foglalkozni, hanem egymással is”.

A V4 jövőjéről Hörcsik elmondta: a közép-európai országok a lisszaboni szerződés őrei kell hogy legyenek. „Olyan Európát szeretnénk, amilyenbe beléptünk, ezt pedig a lisszaboni szerződés szavatolja” – hangsúlyozta. Úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament „játsziszerrel gondolnak” az alapszerződésben foglaltakra.

Korábban írtuk

Közös feladatnak nevezte a fellépést az EU-n belül alkalmazott kettős mérce ellen, valamint „a liberális, szélsőséges ideológiák ellen” is, amelyek – mint aláhúzta – hosszabb távon romboló hatással lesznek az EU-ra.

A Kárpátok Európája konferencia egy másik, Nyitott vagy zárkózott legyen-e a jövőbeli Európa című paneljében Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósításáért felelős kormánybiztos, korábbi EU-biztos elmondta: Európának nyitottnak kell maradnia, a nyitottság eredményeképp azonban a kontinens belső szerkezete egyre összetettebbé válik.

Az EU bővítése nyomán egyes területeken nem következne be jelentős változás, például Szerbia vagy Montenegró csatlakozása elkerülhetetlen, Ukrajna esetleges csatlakozása viszont megváltoztatná a szerkezeti egységet Európában – vélekedett Navracsics, aki szerint a keleti bővítés azon feladat megoldása elé állít bennünket, hogy milyen módon válhatunk valódi kulturális közösséggé.

Úgy látta: a bővítések sorozata fokozatosan növelte Európa kulturális értékét. Utalt az EU egyik alapítóatyja, Robert Schuman gondolatára, miszerint Európának, mielőtt katonai, politikai vagy gazdasági nagyhatalommá nőné ki magát, éppen kulturális közösséggé kell válnia.

Ma jelentős kulturális törésvonalakat kell áthidalni Európában kelet és nyugat, észak és dél között, ez pedig a legfontosabb kérdésekben is megbénítja a közösség cselekvőképességét – szögezte le a kormánybiztos. A problémákat viszont nem a dominancia, a más kultúrákra gyakorolt nyomás révén kell kezelni, hanem igazi kulturális közösséget kell megteremteni – tette hozzá.

Kívülről nyitottnak kell lennünk, belül viszont önmagunkra kell figyelnünk, törekedjünk a sokszínűségen alapuló európai kulturális közösség megteremtésére – összegezte hozzászólását Navracsics.

A „közép-európai Davosnak” is nevezett nemzetközi gazdasági fórumot idén 30. alkalommal rendezik. A kedden megkezdődött háromnapos, mintegy háromezer résztvevőt számláló fórum külföldi vendégei között lesz Janez Jansa szlovén és Denisz Smihal ukrán kormányfő. Részt vesz Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.

Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte kedden, részt vesz mások mellett Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház lelkészi zsinatának elnöke is.