A visegrádi országok (V4) közötti együttműködés erősebb, mint valaha, de fontos, hogy a katonai, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokon túl lelki együttműködésüket is erősítsék – mondta a honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten, a V4-országok tábori lelkészi szolgálatainak konferenciáján.

Simicskó István szerint a mostani, kihívásokkal teli időszakban a V4 országainak „spirituális értelemben is” példát kell mutatniuk Európa nyugati felének.

Európának, a nyugati civilizációnak lelki és szellemi megújulásra van szüksége, ezért „egyfajta missziós tevékenységet kell elvégeznünk”, és ehhez a legfőbb segítséget a történelmi egyházak adhatják – fogalmazott a miniszter.

Kiemelte: a mai, zavaros világban veszély fenyegeti a nemzetállamokat és az európai civilizáció vallási közösségeit is, azt a zsidó-keresztény kultúrát, amelynek Európa a létét és a megmaradását köszönheti.

Simicskó István közölte: nap mint nap sokan dolgoznak azon, hogy felszámolják Európa zsidó-keresztény talapzatát. A saját szellemiségét, kultúráját feladó, felszámoló civilizáció azonban végképp kiszolgáltatottá válik más civilizációknak.

Ezzel párhuzamosan Brüsszel „versenyt hirdetett” a tagországoknak a bevándorlók korlátok nélküli befogadására, ezzel is önmaga feladását sürgetve – mondta.

Kitért arra is, hogy az egyre gyorsabban változó világ és a növekvő terrorizmus is új kihívások elé állítja a titkosszolgálatokat, a rendőrséget és a honvédséget. Átalakulnak a hadviselés formái, elmosódik a határ háború és béke között – tette hozzá a miniszter.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita arról beszélt, hogy a szíriai háború nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás, amely milliók életét követeli. Példaként említette, hogy a 2017 áprilisában elhíresztelt szíriai vegyi támadásnak semmiféle valós alapja nem volt, de ürügyet adott az amerikaiaknak a válaszcsapásra. Egy évvel később ugyanezt a forgatókönyvet ismétlik, amikor egy újabb vegyi támadást azelőtt torolnak meg, hogy annak ténye igazolódott volna.

Az érsek-metropolita szerint mindez azok céljait szolgálja, akik meg akarják akadályozni a fegyvernyugvást, a háborút fenntartók érdeke pedig egybeesik azokéval, akik a migránsok Európába áramlását segítik.

Mint mondta, a migráció pedig szintén szöges ellentétben áll nemcsak Európa, de Szíria érdekével is. Számos közel-keleti egyházi vezető kérte már, a nyugati világ ne abban segítsen, hogy az otthonukból elüldözöttek Európába költözzenek, hanem abban, hogy mielőbb hazatérhessenek.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kiemelte: a magyarországi egyházak, így a Mazsihisz és a magyar kormányt képviselő hadsereg közötti megegyezés a rendszerváltás után lehetővé tette a katonák számára a szabad vallásgyakorlást. Mint mondta, a honvédség lelkészei munkájukkal erősítik a közösséghez tartozást, és ez erős támaszt adhat nehéz helyzetekben.

Lackner Pál nyugalmazott protestáns tábori püspök hangsúlyozta, hogy az egyházi és a világi kormányzás egymástól független, de mindkettő Istentől kapja felhatalmazását és neki tartozik számadással. Ez nem két párhuzamos realitás, hanem két egymással kölcsönhatásban lévő, dialógust folytató kormányzás – mondta.

Kitért arra: az egyház felelőssége, hogy etikai kérdésekben tanácsot adjon a mindenkori világi hatalom gyakorlóinak, még ha ezt az útmutatást nem is fogadják mindig örömmel. A különböző nézőpontok komoly etikai konfliktusokhoz vezethetnek – közölte, példaként említve a nemzet biztonságát féltő honvédség szempontjait, szemben az ellenség vagy épp az illegális bevándorlók emberi méltóságát szem előtt tartó egyházi szemponttal.

Hozzátette, ennek az etikai tanácsadói szerepnek negyedszázada igyekszik megfelelni a tábori lelkészség, és örömtelinek nevezte, hogy időközben a büntetés-végrehajtásban is kiépült a lelkészi szervezet. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a katasztrófavédelemnek és a rendőrségnek még nincs intézményes lelkészi szolgálata. 

Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke szerint a nyugat-európai országok „nagy jólétükben” megfeledkeztek Istenről, az önfeladás szakadéka felé tartanak és Magyarországot is magukkal akarják rántani. Magyarország azonban – mondta – az április 8-i országgyűlési választáson megerősítette, hogy keresztény ország akar maradni. E választásával ugyanakkor kivívta egyes európai országok ellenszenvét, így még nagyobb szüksége van az együttműködésre a vele azonos nézeteket valló V4-országokkal.

A konferencián részt vett többek között Bíró László katolikus tábori püspök, Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi (Mazsihisz), Köves Slomó tábori főrabbi (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség), Jozef Michalov ezredes, a szlovák katolikus tábori püspökség püspöki helynöke, Vladimír Varga, a szlovák ortodox ökumenikus lelkipásztori szolgálat igazgatója, Jan Pacner, a Brnói Cseh Védelmi Egyetem katolikus tábori lelkésze, valamint Wladislaw Jasica és Wlodzimierz Skoczen lengyel katolikus tábori lelkész. 

MTI