Lendületben a Magyar falu program

–  2018-tól a Miniszterelnökséghez tartozó Modern városok program, valamint az újonnan indult Magyar falu program kormánybiztosa lett. Hogy áll az előbbi projekt?

–  Összesen 3950 milliárd forint a Modern városok program összköltségvetése, ebbe 269 projekt tartozik. Ennek a zöme az adott városban megvalósuló lokális fejlesztés, körülbelül 50 pedig nagy közlekedési beruházás. A finanszírozás kétharmad részben hazai, egyharmadban uniós forrás. Jól haladunk, a beruházások közül 75 már megvalósult vagy nagyrészt megvalósult, a többi pedig folyik, vagy megkezdtük az előkészítését.

–  Pedig az ellenzéki híresztelések szerint a program nem igazán pörgött fel elődje, Kósa Lajos alatt. Sokan vádolták a minisztert azzal, hogy nem jelenítette meg jól a programot a nyilvánosságban, amelynek elemei lényegében ismeretlenek maradtak az emberek előtt.

–  Nem tudom, honnan vannak ezek a híresztelések, Kósa Lajos kiválóan végezte a munkáját, az emberek pedig érzékelik a változást. Soha nem látott léptékű eredményekről számolhatok be mára: kórházfejlesztések, egészségügyi beruházások zajlottak és zajlanak, oktatási, egyetemi, középiskolai, szakképzésre vonatkozó projektek valósultak meg, kulturális célú fejlesztések folynak, és szinte minden városnak lesz ipari parkja, ahol megtelepedhet több beruházó is, munkahelyet teremtve a környéken. Emellett számos gyorsforgalmi utat építettünk, a középtávú autópálya-építési program keretében pedig vállaltuk, hogy az összes megyei jogú várost bekötjük az ország vérkeringésébe. Ott pedig, ahol a megyei jogú város mögött határátkelő is van, egészen a határig elkészül az autópálya. És számos sportcélú fejlesztés is zajlik éppen.

–  Stadionépítésekre gondol?

–  Személy szerint egyetértek a stadionok építésével, futballszerető ember vagyok, stadionjaink többsége multifunkciós, nem csak futballmeccsekre alkalmas. A szülővárosom, Szombathely stadionja például legalább öt sportágnak is otthont ad a focin kívül. De a Modern városok programon belül egyetlen stadion sem épül, a megyei jogú városokban megvalósuló sportfejlesztések a tömegsportot célozzák, ráadásul ezek mindenki által régóta várt dolgok. A nagy uszodafejlesztések, sportcsarnoképítések vagy éppen egy jégcsarnok mind kiszolgálják a szabadidő- és tömegsportot. És kulturális fejlesztések is akadnak bőven; színházak újulnak meg például Veszprémben, Kaposváron és Debrecenben. Emellett jelentős összegeket költünk a tömegközlekedés fejlesztésére.

–  A programban, úgy tudni, Szeged kapta a legtöbb forrást. Mit szólt ehhez Botka László?

–  Azt nem tudom, de hozzá kell tegyem, a szegedi polgármester volt az, aki az elmúlt években a legtöbbet gyalázta a Modern városok programot. Ehhez képest uszoda, atlétikai centrum és egy új sportcsarnok is épül Szegeden.

–  Érdekes. Már csak azért is, mert Botka egészen a közelmúltig annak a pártnak volt a tagja, amelyik 2010-ben egy tragikus gazdasági helyzetben lévő országot hagyott örökül az utókornak.

–  Lényegében csődben voltunk. Akkoriban az első feladat az volt, hogy konszolidáljuk a költségvetést, elzavarjuk az IMF-t, talpra állítsuk a gazdaságot. Aztán 2014-től elindult a kormány nagy településfejlesztési programja, ami nemcsak vidéken, hanem Budapesten is éreztette a hatását. Aki emlékszik arra, miként néztek ki a közterületek a fővárosban tíz évvel ezelőtt, ha ma körülnéz, óriási változást tapasztalhat. Ugyanez látható a turisztikai adatokból. Budapest ma az egyik leginkább látogatott főváros egész Európában.

–  Csakhogy a vidékkel is kellett kezdeni valamit.

–  Igen, mert a megyei jogú városok a gazdaság motorjai. A cél az volt, hogy ezen települések gazdasági erőcentrum szerepét megerősítsük, többek között infrastrukturális, közúti, vasúti fejlesztésekkel, energetikai beruházásokkal. De ha úgy gondolunk a megyei jogú városokra, mint nagy gazdasági erőcentrumokra, akkor fontos, hogy azok megfelelő életminőséget is kínáljanak. Ha odajárnak az emberek dolgozni, tudjanak ott kikapcsolódni is. Erről szól ez a filozófia.

–  A fejlesztéseket tekintve kézenfekvő, hogy a megyei jogú városok után a kisvárosok következzenek. Ehelyett elindult a Magyar falu program. Miért ugrottak át egy fokot?

–  Mert a nagyobb baj a falvaknál van, pontosabban az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeknél. Ebből a településtípusból 2900 van ma Magyarországon, közülük 2500-ban folyamatosan csökken a népesség. A 2003 és 2018 között időszakot vizsgálva azt láttuk, hogy akadt olyan falu, amelynek lakossága több mint hetven százalékkal esett vissza. Ilyen típusú települések sokasága veszítette el lakossága ötödét-harmadát az elmúlt 15 évben. A Magyar falu program célja ennek a népességcsökkenésnek a megakadályozása.

–  Mit lehet tenni ennek érdekében?

–  2018 decemberében fogadta el a kormány az idevonatkozó előterjesztésünket. A program három pilléren áll. Az első a falusi csok, amely a 2500 fogyatkozó népességű települést érinti. Lényege, hogy ha valaki itt használt házat vásárol és újít fel, valamint gyermeket vállal, akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphat. Ha viszont már megvan az otthona, de szeretné bővíteni vagy felújítani, arra ötmillió forint támogatást lehet igényelni. A program második pillére a közlekedésfejlesztés. Elindítottuk a Falusi útalapot, amelynek keretében tavaly 50 milliárd forintból 430 kilométernyi útszakaszt újítottunk fel. A harmadik pillér az intézményhálózat fejlesztése. Itt többek között óvodák, orvosi rendelők, kultúrházak újultak meg mintegy 65 milliárd forint értékben. Ez a leglátványosabb programelem, amelynek népszerűségét jól mutatja, hogy összesen 11 069 pályázatot kezeltek a kollégáim.

–  Ha már pályázatok. Általános kritika a településvezetők részéről, hogy hiába nyernek egy-egy projekten, mire átutalják nekik az összeget, annyira megdrágul a tervezett beruházás, hogy önerőt kell beletennie a településnek. Erre pedig sokan képtelenek…

–  A faluprogramunkat épp ezért másképpen építettük fel. Minden pályázat beadási határidejétől számított maximum hatvan napon belül döntünk a nyertesekről. Száz százalékban előfinanszírozzuk a fejlesztéseket. Döntés után azonnal kibocsátjuk a támogatói okiratot, ettől számítva az ötödik napon a települések megkapják a pénzt.

–  És megkapják valóban?

–  Ezt eddig mind az 5307 nyertes pályázatnál tartani tudtuk.

–  A falusi csok kapcsán tavaly július elején lépett hatályba a jogszabály. A rövid idő ellenére vannak-e már kézzelfogható eredmények?

–  Október 30-ával 19 milliárd forint értékben, 3500 kérelmet fogadtak be a pénzintézetek. Ez komoly eredmény.

–  Csakhogy az ellenzéki sajtó ezt is kevesli.

–  A programot az indulása óta eltelt időhöz képest mindenképp eredményesként könyvelném el, de nem ez a lényeg, hanem hogy a településvezetők, az érintettek is ugyanígy gondolják. Fontos azt látni, hogy egy többgyerekes család helyben tartása egy faluban megmentheti az intézményeket, bölcsődéket, óvodákat. Ha több család lesz, az a falvak túlélését jelentheti.

–  Mit szól azokhoz a véleményekhez, hogy a falusi csok valójában nem a kistelepülések fejlődését segíti, hanem a gazdagabbakat azzal, hogy sokan a Dunakanyarban vagy éppen a Balaton partján vásárolnak magunknak ingatlant?

–  Ez egyszerűen nem igaz. Egyrészt pont ezekben a térségekben nem jellemző a lélekszámcsökkenés. A falusi csokot ráadásul az ilyen típusú településeken nem is lehet igénybe venni. Másrészt a számok sem ezt mutatják. A legtöbb igénylő a szegényebb régiónak számító Északkelet-Magyarország négy megyéjében lakik. Ennek az oka nyilvánvalóan az is, hogy a tízmillió forint jóval többet ér Magyarország keleti részén, mint nyugaton. Azt látjuk tehát, hogy a program ott teljesül igazán, ahol leginkább szükség van rá. A Magyar falu program egy év alatt nem tudja pótolni hosszú évtizedek hiányosságait, de évről évre egyre látványosabb eredményeket könyvelhet el. Az első év, a tavalyi mindenképpen visszaigazolta, hogy jó úton járunk, ezért az idén is folytatjuk a programot.