A Pálinkás József által kezdeményezett kiválósági program nagy visszhangot váltott ki: nemcsak idehaza övezi egyöntetű elismerés, hanem külföldön is példaértékűnek és követendőnek tartják – olyan modellnek, amely a legkiválóbb kutatókért folytatott versenyben képes hosszú távon is eredményesen működni. A Lendület program keretében a fiatal kiválóságok elsősorban olyan felfedező (alap)kutatásokat végeznek, amelyek új elméletek kidolgozásához, a korábbihoz képest korszerűbb szemlélet megteremtéséhez vagy egy-egy probléma jobb megértéséhez járulnak hozzá. Így az emberek életminőségét javító, biológiai, orvosi, élelmiszer-ipari és energetikai fejlesztések valósulhatnak meg.

A Lendület program nyertesei a támogatásból ígéretes kutatási programok megvalósítására új kutatócsoportokat hoztak létre az Akadémia kutatóintézeteiben. A saját kutatócsoport mellett mindez önálló munkalehetőséget, jól felszerelt laboratóriumot és méltányos fizetést jelent a hazaköltöző vagy itthon maradó tehetségeknek. A támogatási források megteremtését és növelését célzó akadémiai erőfeszítésnek köszönhetően 2009-ben öt, 2010-ben hét, 2011-ben pedig már 16 kutató alakíthatott önálló kutatócsoportot.

Így immár 28 kiemelkedő fiatal tudós folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat a 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztett Lendület programból elnyert, összesen 1,1 milliárd forintból. Az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport-vezető határozatlan idejű alkalmazásáról. Az Akadémia kezdeményezését megkülönböztetett figyelem övezi: a kutatói közösség és a társadalom méltán várja a kitűzött célok megvalósítását.

Miként tudták a legkiemelkedőbb fiatal magyar tudósok megkezdeni világszínvonalú hazai kutatásaikat a Lendület program keretében? Milyen tudományos sikereket és társadalmi hasznot ígérnek az első eredmények? – többek között ezekre a kérdésekre válaszoltak a tavalyi nyertesek az eddigi munkájukat és tapasztalataikat összegző, csütörtökön, az MTA Dísztermében megtartott sajtónyilvános bemutatón.

Búcsú a mérgező fémektől

Hatékony, gazdaságos, ugyanakkor környezetkímélő megoldások megtalálása, a fenntarthatóság szem előtt tartása mellett a jelenleg használt, gyakran mérgező hatású, átmenetifém-katalizátorokat kiváltani képes alternatív katalitikus módszerek kidolgozása Soós Tibor vegyész célja. Az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet osztályvezetője és társai által folytatott kutatások egy vadonatúj katalitikus koncepciónak, a frusztrált Lewis-pároknak a kiaknázására irányulnak, amelyek révén a gyógyszeripar és az élelmiszeripar kulcsfontosságú eljárásaiban jelenleg használt fémkatalizátorok újfajta, környezetkímélő katalizátorokkal helyettesíthetők. Soós Tibor és munkatársai eredményességét bizonyítja, hogy a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie az általuk leírt katalizátor-fejlesztési elvet kiemelt, vagyis „Hot papers” minősítéssel fogadta el.

Érdekek és megoldások

Az együttműködésben rejlő konfliktusok vizsgálatával a csődbe ment háztartások, vállalatok vagy akár országok problémáinak biztosabb és igazságosabb megoldásához járulhat hozzá kutatásaival Kóczy Á. László. A kooperatív játékelmélet kutatója a Lendület program keretében az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében hozta létre saját csoportját, amely az elmúlt évben főleg olyan helyzeteket vizsgált, amelyekben az érintettek egyéni érdekeinek sérülése nélkül kell társadalmilag igazságos megoldást találni. Az alapvetően elméleti kutatásokat folytató Kóczy Á. Lászlónak és munkatársainak eredményei nem csupán az üzleti életben alkalmazhatók, hanem összetett gazdasági-politikai és velük összefüggő társadalmi problémák megértéséhez is közelebb vihetnek.

„Mikrobák városa”

A bakteriális fertőző betegségek elleni küzdelmet segíthetik Galajda Péter kutatásai. A Lendület program keretében az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Kutatóintézetében alakított kutatócsoportot, amely a mikroba-, illetve baktériumközösségek biológiai és biofizikai vizsgálatához szükséges kísérleti feltételek megteremtése után megkezdte a tudományos munkát. A kutatók első lépésként a mikro- és nanotechnológia segítségével elkészített mikroszkopikus élőhelyeken elemezték a baktériumok mozgását, csoportos viselkedését és egymáshoz való viszonyát. Galajda Péter izgalmas tudományos eredményekkel kecsegtető munkája hosszabb távon további biológiai és orvosi kutatások ösztönzője lehet.

A rák leküzdésétől a hatékonyabb napelemekig – a nanorészecskék hasznosításának új lehetőségei

Súlyos betegségek, például a rák kifejlődésének nyomon követésére, illetve célzott kezelésére alkalmas nanorészecskék létrehozása az egyik célja az eredeti szakmáját tekintve villamosmérnök, majd fizikából doktoráló Gali Ádámnak és kutatócsoportjának. Az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében megkezdett munka egyik első eredményeként olyan új eljárást dolgoztak ki a szervezet számára ártalmatlan nanorészecskék előállítására, amellyel rákos elváltozásokat lehet hatékonyan kimutatni. Gali Ádám a biológiai észlelőrendszerek mellett a harmadik generációs napelemek hatékonyságát növelő, újszerű megoldásokat is vizsgálja, kutatási eredményeivel új típusú napelemek kifejlesztéséhez járulhat hozzá. Csoportjával sikerült módszertani áttörést elérnie az említett napelemek hatékonyságának kiszámításában, ami megkönnyítheti az előállításukat.

Három- és négydimenziós terek nyomában

A természet- és egyes társadalomtudományok módszertani megújítását ígérik Stipsicz András matematikus eredményei. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében megszervezett csoportjával a Lendület program első évében a három- és négydimenziós sokaságok jellemző tulajdonságait vizsgálják. A kutatócsoport tagjai a matematika klasszikus fejezeteihez is visszanyúlva, a tudományág világszerte nagy érdeklődést kiváltó területével, a legfeljebb négydimenziós terek jellemzőit kutató, úgynevezett alacsony dimenziós topológiával foglalkoznak. A háromdimenziós tér vizsgálata azért is tarthat számot nagy érdeklődésre, mert a részét képező csomók elméletének egyes biológiai kutatásokra is jelentős hatása lehet.

Szemléletváltás a daganatos betegségek gyógyításában

A daganatellenes szerek új generációjának és a személyre szabott terápiát szolgáló új eljárásoknak a kifejlesztésén dolgozik az MTA Enzimológiai Intézetében Szakács Gergely. A korszerű daganatellenes terápia jelentős sikerei ellenére a kemoterápiával szembeni rezisztencia (multidrog-rezisztencia, MDR) továbbra is megoldásra váró klinikai kihívás. A fiatal rákkutató a daganatos betegségek gyógyításának újfajta megközelítésén munkálkodik. Módszerének lényege a kezelések során rendre megjelenő rezisztens tumorsejtek szelektív elpusztítása. A kutatóorvos munkájának sikerességét mutatja, hogy tavaly ősszel nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat című rendezvényén, valamint a Starting Grants pályázaton elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) tudományos tanácsának támogatását.

Az idegrendszer szerepe az elhízás elleni harcban

Újszerű módon közelíti meg kutatásaiban az elhízás terápiáját az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében dolgozó Fekete Csaba. A Lendület program támogatásával a fiatal kutató a táplálkozást szabályozó neuropeptideket és receptorokat kíván azonosítani. Kutatócsoportjához az elmúlt esztendőben négy kutató csatlakozott. Első lépésükként a jóllakottságot szabályozó idegi folyamatokat kezdték vizsgálni, és sikerült egy olyan új idegpályát leírniuk, amelynek szerepe van a jóllakottság érzésének kialakulásában.