Csütörtök délután jött létre az az egyetértési nyilatkozat, amelyet Orbán Viktor „közös elszánásnak” nevezett, s ami szerinte túlmutat azon, hogy a májusi kongresszuson kit választanak a párt elnökévé. A 2002-es választások után lezajlott legfontosabb változásnak, amely az átalakulás szükségességét is felvetette, azt tartja, hogy a közgondolkodás – az egyes konkrét kérdésekről kialakítandó véleményt befolyásoló értékrendek mentén – két, világosan elkülöníthető részre szakadt, amely folyamat egyébként a nyugat-európai országokban már régen végbement, s amely egyértelműen két nagy néppárt kialakulása felé mutat. Elmondta: ezért fordult azzal a kéréssel a Fidesz-MPP felé, hogy próbáljanak együtt szembenézni ezzel a kihívással. Szerinte Magyarországon a pártok jelenleg választási pártokként működnek, hiszen teendőiket, saját maguk építését is választási szempontok alapján alakították ki, ebből következően egyértelműen médiaorientált pártokról beszélhetünk. Népszerűségüket azonban mára már sokkal inkább az határozza meg, mennyire képesek az általuk képviselt értékeket elérhetővé tenni, s saját kapcsolatrendszerükön keresztül ezeket eljuttatni a választópolgárokhoz. A legfontosabb kérdésnek azt nevezte, vajon megmarad-e a közéletnek az a szerkezete, hogy a közügyekkel lényegében csupán négyévente, az országgyűlési választások alkalmával foglalkozunk, avagy különböző társadalmi csoportok párton belüli részei rendszeresen folytatnak-e majd diskurzust a saját élethelyzetükről. Mindez természetesen felveti a parlamenti politizálás kizárólagosságának kérdését is, hiszen az utóbbi tizenkét évben még gyakran a média figyelmét is csupán azok a problémák keltették fel, melyeket az Országgyűlés is megvitatott.

Orbán szerint az egyetértési nyilatkozat a „pártból kifelé tekintve íródott”, ami azt jelzi, hogy a megyei elnökök és a választmány tagjai is szükségét látják az átalakításnak. Az előző választások óta eltelt időszakról szólva elmondta: ha a feladat kizárólag a Fidesz irányítása volna, az nem indokolná, hogy egy volt miniszterelnök – jól megérdemelt pihenéséből visszatérve – a párt élére álljon, hiszen a Fideszt, mai formájában jó néhány parlamenti képviselő képes lenne vezetni.

Új kihívás

– Az elnöki posztra való felkérés mindig megtiszteltetés, de amiért úgy láttam, hogy ebben a munkában van kihívás, az egy ilyenfajta, soha nem volt feladat. Mozgalmat már alapítottunk, félillegális ellenzéket már szerveztünk, 1990 után építettünk egy szervezetet, azt utána hozzáigazítottuk a változó politikai körülményekhez, majd a Fidesz megnyert egy választást, s a párt képes volt egy kormánykoalíciót létrehozni, majd nem hibátlanul, de sikeresen kormányoztunk négy éven át. Újdonságnak számít azonban Közép-Európában, hogy egy választási pártból, ráadásul az Európai Unióba való belépéssel egy időben, valódi néppártot építsünk – jelentette ki a volt és leendő miniszterelnök.

Az elkerülhetetlen személyi változásokkal kapcsolatban elmondta: új energiák és új emberek előtt kell teret nyitni. Ehhez a felállítandó tagozatok nagyban hozzájárulhatnak, hiszen a jelenlegi tervek szerint ezek vezetői az elnökség tagjai is lesznek, melynek következtében „rögtön előkerül talán tíznél is több olyan elnökségi tag, akik eddig nem ültek az elnökségben”. Mint kiderült, Faludy Sándor már szervezi a gazdatagozatot, Pálinkás Józseffel pedig a tudományos tagozatról folytat megbeszéléseket a volt kormányfő, ám megemlítette a nyugdíjas, illetve nőtagozatokat is. A jelenlegi elképzelések szerint az új elnökség az elnökből, két alelnökből, az országos választmány elnökéből, a frakcióvezetőből, illetve a tagozatok delegáltjaiból áll majd. Orbán szerint ez nem csupán azt jelenti, hogy nyolc-tíz új taggal bővül az elnökség, de a jelenlegi tagok közül jó néhányan ki is kerülnek onnan.

– Érdemes az elvágólag való elrendeződés helyett az életnek egy kicsivel nagyobb szabadságot adnunk, vagyis jó néhány tagozat esetében nem kell mást tennünk, mint egy eddig nem ismert formában el kell őket ismernünk, és súlyhoz kell őket juttatnunk – összegzett Orbán Viktor.

A Fideszen belül jelenleg is működő tagozatokon kívül együttműködési nyilatkozatot terveznek kötni párttól függetlenül létező szervezetekkel is; példaként említette a Fidelitast, amely a diáktagozatként szerepelhetne vagy az MKDSZ-t.

Lépjünk be!

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2003 végéig mindenképpen le kell zárniuk az átalakulási folyamatot, ekkorra az új pártstruktúrának ki kell alakulnia. Ennek fő oka a 2004-es európai parlamenti választás. A Fidesz megerősítésében azonban feltétlenül számít a polgári körök tagjaira is. Arra kéri az erre hajlandóságot érző polgári körös aktivistákat, hogy lépjenek be a Fideszbe, bár elmondta, tisztában van azzal, hogy a kommunizmus évtizedei után sokan el sem tudják képzelni, hogy bármilyen pártnak is tagjai legyenek, azonban ők azok, akik folytatni tudják a polgári körök fontos feladatait.

– A tagfelvételnek van alapszabályban rögzített rendje – szögezte le Orbán. – Két ajánlóra továbbra is szükség lesz a belépéshez. Olyan embert egyetlen párt sem lát szívesen a soraiban, aki már hat másik pártban is megfordult. Az, hogy mi mindenkivel szívesen elbeszélgetünk, nem jelenti azt, hogy a tagozatok vagy helyi csoportok mindenféle fenntartás nélkül bárkit felvennének magunk mellé. Éppen ezért a kereteket szétfeszítő, rendszertelen, kontrollálhatatlan beáramlás egyrészt nem várható, másrészt nem is szabad megtörténnie.

Támogatók és ellenzők

– Azzal a típusú propagandával, melyet a kormány folytat, s mely szerint az unióval mindenki jól jár, de lesz, aki még jobban, utoljára talán akkor találkoztunk, amikor a kommunizmust kellett népszerűsíteni – jelentette ki Orbán Viktor. – Ez a XX. század derekára való gondolkodás- és beszédmód.

Újságírói kérdésre hozzátette: valótlan az az állítás, mely szerint az Orbán-kormány ideje alatt nem esett szó a csatlakozás hátrányairól, s erről mindenki meggyőződhet, ha végigolvassa a Kossuth rádióban elhangzott, szerda reggeli interjúk szövegét. A nagy különbség az volt, hogy akkoriban amellett, hogy kimondták, mely társadalmi csoportok nézhetnek komoly kihívások elé a csatlakozás után, rögtön felvetettek néhány, ezen csoportok életét megkönnyítő megoldást; ilyen volt a gazdahitel rendszere vagy a Széchenyi Terv. Kiemelte, az Orbán-kormány idejében jóval magasabb támogatási összegekkel számoltak, mint amennyit Medgyessyék ki tudtak harcolni. Megemlítette azt az európai jelenséget is, mely azt mutatja: az EU-hoz való viszony lényegében derékba vágja a pártközönséget. Butaságnak nevezte azt a sugalmazást, amely szerint a jobboldali szavazók EU-ellenesek, míg a baloldaliak egységesen EU-pártiak. Kifejtette, minden párt hívei közt akadnak támogatók és ellenzők is.

Az unió kérdése felmerült másnap, a kistelepülési polgári körök találkozóján is. A zánkai küldött rákérdezett, neki mint háromgyermekes, nyugdíj előtt álló pedagógusnak milyen előnyei származnak majd hazánk uniós csatlakozásából.

– Szerintem önnek csak hátrányai lesznek – hangzott az őszinte válasz. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozásnak még az alapító országban is voltak vesztesei, s az ő megsegítésükben a legnagyobb szerepe a kormánynak van: tudomásul veszi-e a problémákat, és kidolgozza-e ezek megoldását.

– Nem vagyok hajlandó azt mondani, hogy önök szavazzanak igennel, csupán annyit, hogy én hogyan fogok szavazni – szólt a kistelepülések képviselőihez – Egyetlen embert sem akarok rávenni arra, hogy a saját érdekei ellen szavazzon. Nem tartom becsületes dolognak azt, hogy olyan döntésre vegyek rá bárkit is, amelyből neki, saját családján belül életnehézségei származnak. Hogy jövök ehhez, ha tudom, hogy az árak nőni fognak, s nem látom a kormányzati ellentételezési programokat?

Orbán Viktor példaként említette azt a néhány tehenet tartó gazdát, aki a tejet eladva tartja fenn családját, s akinek az uniós előírásoknak megfelelően a csatlakozás után egy gyors hűtőkészüléket kell beszerezni, azonban az ehhez szükséges összeg előteremtésére nincs fedezet.

– A csatlakozás tízmillió magyar állampolgár személyes ügye, és nem mond igazat az, aki azt állítja, mindenkit ugyanúgy érint majd – hangsúlyozta. Elárulta, a Fidesz hamarosan benyújt egy javaslatot, amely a nyugdíjak reálértéken tartására kidolgozott lehetőséget tartalmazza.

– Az igazság az, hogy az európai világ kicsit rosszabb állapotban van, mint mi – jelentette ki. – Nehogy azt higgyük, hogy belépünk és a készbe érkezünk. Azonban kiderül majd, hogy nem az utolsó csatlós, fasiszta, nacionalista, antiszemita, magyar úri közönség mániája ez a néhány kérdés, hanem Európában sok millió ember olyan, mint mi vagyunk. Látni fogjuk, hogy a miénk egy európai álláspont. Ha Európában azt mondjuk: „európai, keresztény álláspont”, az olyan, mintha azt mondanánk: „Jó reggelt kívánok!” – nyugtatta meg a jelenlévőket a volt és leendő kormányfő.