Lesz-e végre rend?

Amikor egy valóságshow-hőst vitézzé avatnak a XXI. századi Magyarországon, akkor a közvélemény azt hiheti, hogy a Horthy Miklós által alapított Vitézi Rendnek lett a tagja, merthogy abból csak egy van, amely ráadásul jogfolytonos az 1920-ban alapított szervezettel. Hát korántsem! A valóságban fél tucat rivális, önmagát vitézi rendnek tituláló egyesület és egy lovagrend működik Magyarországon, amelyek mind az eredeti jogutódjának tekintik magukat, és ahhoz hol erősebb, hol gyengébb szálakkal fűződnek. Név szerint: a legitim Vitézi Rend (vezetője Habsburg-Lotaringiai József Károly); a Vitézi Rend (vezetője Molnár-Gazsó János); a Vitézek Történelmi Rendje (Történelmi Vitézi Rend); a Kárpát-medencei Vitézi Rend; és végül az a bizonyos 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetség, amely „vitézzé avatta” Varga Viktor énekes-valóságshow-szereplőt.

A jórészt emigrációban működő vitézi rend a 90-es évek elején jelent meg ismét szervezett formában hazánkban, és politikai intrikák, puccsolások vezettek a kettészakadásához, majd a továbbosztódásához, mígnem eljutottunk a rend paródiájáig azok személyében, akik elkövették az álvitézavatást. Mivel a rend jogilag nem létező fogalom Magyarországon, a legitim Vitézi Renden kívül a többiek egyesületi formában működnek, és leginkább karitatív tevékenységet folytatnak, emlékünnepségeket szerveznek, a neobarokk világot idéző bálokat vagy vitézavató szertartásokat tartanak – magyarán úgy tevékenykednek, mint bármelyik másik civil szervezet. És természetesen mindegyik csoport önmagát tekinti az egyetlen legitim, jogfolytonos és igaz vitézi rendnek. E megosztottságról a Monty Python filmje, a Brian élete jut eszünkbe, azok a bizonyos egyszemélyes Róma-ellenes, a megtévesztésig hasonló nevű és egymással acsarkodó frontok. Ráadásul Monty Pythonék stílusához hűen avatta vitézzé Varga Viktort az „1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetség”, magyarán meglapogatták a vállát egy pallossal a templomban, de jogi értelemben annyi történt, hogy egyesületi taggá vált (ha holnap megalapítanánk a Magyar Szamurájok Lovagrendje Egyesületét, majd utóbbi címkét elhagynánk a nevünkből, kedvünkre bárkit szamurájjá üthetnénk). Az itt a kérdés, hogy mindez mire volt jó.

Raszta vitéz

Varga Viktor, a rasztahajú énekes az utóbbi időben talált rá magyarságára, vagy még inkább a nemzeti giccs bulvárképes műfajára. Újdonsült nemzeti érzését operettruhák felöltésével fejezi ki, jurtába költözött, és öko-természettudatos hipsztersámán életmódjáról gyakran beszámol a bulvárlapoknak. Mindez kissé gunyorosan hangozhat, és nem oktalanul, hisz ugyanez a Varga Viktor űzött gúnyt a Szent Koronából, amikor 2012-ben annak papírmásolatával jelent meg a fején egy kereskedelmi tévé műsorában, majd élő adásban letolta a nadrágját, és jókat röhögött „bátor” mutatványán stúdióban. Mindez azért pikáns, mert az őt vitézzé avató egyesület bemutatkozójában az szerepel, hogy feladatuknak tartják „a nemzeti gyökerek ápolását, beleértve a Szent Korona tiszteletét”.

Hogy mégis miért kellett nekik Varga Viktor meg ez a cirkusz? Az indoklás szerint azért, mert az énekes a „nemzeti érzésnek tanúbizonyságát adta”. Bizonyára olyasvalakit kerestek, aki áttöri a bulvármédia üvegplafonját, és különösebben nem tájékozott vitézi ügyekben. És sikerült, mert szinte az egész magyar sajtó beszámolt róla, hogy egy énekes, valóságshow-résztvevőt vitézzé avattak. Mivel a köztudatban egyetlen rend létezik, nem csoda, hogy a többi szervezet közleményben reagált a történtekre.

Hunyadi László, a Történelmi Vitézi Rend főkapitánya közleményben határolódott el Varga Viktor vitézzé avatástól, és szerinte az nem számít, hogy a „meggondolatlan felvétel” nem a saját rendjüknél történt: a hatása őket is súlyosan érinti, mert a megosztottság okát nem ismerő polgárok nem tesznek különbséget a vitézi csoportok között: „Szomorúan és döbbenten látjuk, hogy bizonyos személyek a vitézi eszme jelszavait hangoztatva a vitézség lejáratásán munkálkodnak. Ilyen mértékű, a legnagyobb nyilvánosság előtti presztízsveszteséget utoljára 2012-ben szenvedtek el a magyarországi vitézek” – írta a közleményében. A 2012-es év felidézése Mága Zoltán vitézzé avatására utal, aki öt nap múlva kilépett a Vitézi Rendből, és azt nyilatkozta, hogy belépésekor nem döntött elég megfontoltan, valamint a szándékával „éppen ellentétes hatást” ért el. A valóságban azonban valószínű, hogy egy kereskedelmi tévécsatorna nyomására mondott le a „fasiszta” vitézi címéről. Molnár-Gazsó János, a Mága Zoltánt korábban vitézzé avató Vitézi Rend vezetője közleményében „álvitézt” kiáltott, és szerinte Varga Viktort félrevezették: „Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt Varga Viktor vitézavatásával kapcsolatban. Szeretnénk világossá tenni, hogy a Vitézi Rend nem fogadta őt soraiba, és nem avattuk vitézzé! A Vitézi Rend szellemiségével ellentétben áll a botrányos, nemzeti jelképeinket meggyalázó magatartás, így tagjaink közé csak kipróbált, arra méltó, s hazájukat becsülettel szolgáló személyek kerülhetnek. Sajnos az említett csaló közösség hosszú ideje Vitézi Rendként hivatkozik magára, s jelképük nagy mértékben hasonlít a valódi vitézi címerre. Teljes mértékben elhatárolódunk az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetség minden tevékenységétől, s felszólítjuk őket a jogellenes magatartás befejezésére!”

Abcúg!

Varga Viktor nemzeti érzéseit nem vonom kétségbe, mondta lapunknak Molnár-Gazsó János.

– De emlékszünk arra, amikor letolt nadrággal, fején a korona papírmásolatával viccelődött. Ez távol áll egy vitéztől. A Vitézi Rend tagja az lehet, akinek felmenői az első, vagy második világháborúban hősként harcoltak, majd a kormányzó vitézzé avatta őket. De a két világháború között a kormányzó úr olyan személyeket is vitézzé avatott, akik valami komoly dolgot tettek a magyar nemzet érdekében.

A Vitézi Rend vezetőjétől megkérdeztük, hogy utólag jó ötletnek tartja-e Mága Zoltán vitézzé avatását, amire azt válaszolta, hogy „a művész úr mindig büszke volt magyarságára”.

– Anno a felterjesztésében szerepelt a kiemelkedő karitatív tevékenysége, amit igen hosszú idő óta végzett, illetve végez ma is. Sajnos Mága Zoltán nem gondolta végig, hogy a történelemhamisításból fakadóan támadások érik majd rendi tagságával kapcsolatban.

A hírességekre sokan pályáznak, ugyanis Mágán kívül számos neves személyt avattak vitézzé, például Tolcsvay Béla gitárost, Kaszás Géza színészt, Farkas Bertalan űrhajóst vagy Jónyer István világbajnok magyar asztalteniszezőt. Az is megtudtuk, hogy a többi vitézi renddel nem ápolnak kapcsolatot, mert „Vitézi Rend csak egy van”. Molnár-Gazsó János véleménye szerint a kormányzó anno nemcsak jutalmazás céljából alapította a Vitézi Rendet, hanem azért is, hogy a magyar nemzetet szolgálja.

– Ennek szellemében 2011 után létrehoztam öt munkacsoportot. A hagyományőrző törzskapitányság állami, városi és rendi eseményeken díszeleg, de meghívások alapján óvodákban, iskolákban is tartanak rendhagyó történelemórákat. Az ukrán–orosz háború kitörése után, német bajtársaink segítségével alig két hét alatt 40 tonna adományt vittünk a határra, a Vitézi Rend Katasztrófavédelmi Százada pedig az országos katasztrófavédelmet segítve végzi munkáját, saját tűzoltóautónkkal állnak vitézeink készenlétben. És mindenhol ott vannak, ahová a katasztrófavédelem hívja őket – mondta Molnár-Gazsó János, megjegyezve, hogy tevékenységeiket önerőből folytatják.

Ex lex

Szomorú, hogy a nyilvánosság előtt nincs tisztázva a „vitézi rendek” valóságos helyzete, mondta kérdésünkre Bánó Attila író, a Vitézi Rend historicus székkapitánya.

– Egyetlenegy olyan Vitézi Rend van ugyanis, amelyet a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága ezen a néven elismer, mégpedig a miénk, amelyet vitéz Habsburg-Lotaringiai József Ágost (József nádor egyenes ági leszármazottja) vezetett Horthy Miklós főkapitánysága után, és amelynek élén most a leszármazottja, József Károly áll.

Mint említettük, a rend jogilag nem létező fogalom Magyarországon, emiatt „riválisaik” csak egyesületként működhetnek, ám erről azok – szerinte – nem tájékoztatják megfelelően a nyilvánosságot. Korábban szigorú elvárásoknak kellett megfelelnie annak, aki vitézi címre vágyott, a szabályok szerint csak a vitézi címet kapott férfi egyenes ági fiú leszármazottja lehetett várományos vitéz.

– Azóta megváltoztak az idők, most már a kérvényezés joga – indokolt esetben – kiterjeszthető az oldalági leszármazottakra is, valamint nők is lehetnek a vitézi rend tagjai. Azt pedig fontos vívmánynak tartom, hogy azokat is vitézzé avathatják, akiknek a munkássága, magatartása, gondolkodása közel áll a rend eszményéhez, és megegyezik azzal, amit a rend képvisel, amiért küzd, tehát lehet úgy rendtag valaki, hogy azt személyes tevékenységével érdemli ki – mondta Bánó Attila.

Így lett többek között a vitézi rend tagja Horváth Szilárd műsorvezető, Pálffy-Orbán István, a Duna Médiaszolgáltató Rt. igazgatója, Kovács Attila Zoltán, az Erdélyi Szalon Kiadó vezetője, Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő, spirituális székkapitány, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Ám rajtuk kívül VI. Mwami Yuhit, Ruanda címzetes királyát is vitézzé avatták. Az Európában élő, de trónjától megfosztott király a Ruandai Törzskapitányság vezetőjeként tevékenykedik.

A legitim Vitézi Rend tagjai több százan vannak – csupán tavaly száz főt avattak −, és Bánó Attila szerint törzskapitányságaik Nyugat-Európában, illetve Kárpát-medence szerte működnek – hadisírgondozással, hagyományőrzéssel, évfordulók megünneplésével és karitatív tevékenységgel foglalkoznak. Legénden – a rend tagjainak adakozásából – két éve felavatták a Vitézi Rend első, obeliszkes emlékművét.

Az olvasóban jogosan felmerülhet a kérdés, hogy ebben a „vitézi káoszban” miért nem teremt rendet a magyar állam. Fontos tudni, hogy ma még mindig hatályos a rend II. világháború utáni feloszlatását kimondó rendelet, ám az Országos Vitézi Széket – ezáltal a vitézi rendet – Magyarország kormányzója, tehát egy magyar közjogi méltóság hozta létre, ezért a mostani ex lex állapotot is rendezhetné a magyar állam. Egy neve elhallgatását kérő forrásunk szerint több félben is van rá jogalkotói szándék, hogy a vitézek helyzetét rendezzék és a szervezet méltóságát helyreállítsák.