Létezik visegrádi identitás
Létezik visegrádi identitás, a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia alkotta V4-es együttműködés nem csak az illegális migráció elutasításában ért egyet – hangzott el a Nézőpont Intézet és a Nemzetközi Visegrádi Alap kutatásának eredményét ismertető tanácskozáson szerdán, Budapesten.
A Visegrádi identitás – Vízió vagy valóság? című eseményen Lajtai Márk, a Central European Perspectives (CEPER) Zrt. vezető elemzője a négy visegrádi államban, országonként ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatás eredményét ismertetve közölte: a V4-es országok népességének kétharmada szerint vannak közös jellemzői az együttműködésben részt vevő államoknak.
A visegrádi országok keresztény identitásúak, a térségben kétszer annyian vallják magukat jobboldalinak (47 százalék), mint baloldalinak (24 százalék), 29 százalék pedig centristaként határozta meg magát – tette hozzá.
Lajtai Márk elmondta, hogy a leginkább jobboldali állam Magyarország, amelyet e tekintetben Csehország és Szlovákia követ, míg „érdekes módon” Lengyelországban volt a legmagasabb a baloldaliak aránya. A magukat jobboldalinak vallók a legfiatalabb korosztályokban voltak a legnagyobb arányban – jegyezte meg.
Ismertetése szerint a V4-ek közvéleményének 51 százaléka elégedett kormányának családpolitikájával, közülük is leginkább a magyarok.
A gazdaságra kitérve Lajtai Márk kiemelte, hogy miközben az európai gazdaságok lassulnak, a V4-ek közvéleménye a gazdaság tekintetében óvatos optimizmussal tekint a következő öt év elé.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója Lajtai Márk utóbbi megállapításaihoz is kapcsolódva kifejtette: Nyugat- és Közép-Európában nemcsak a társadalmi értékrend, hanem a társadalmi jövőkép is különbözik.
A V4-es országok „társadalmilag is megalapozott, nagyon erős együttműködésének” eredménye egyebek mellett az Európai Bizottság jelenlegi összetétele – mondta Mráz Ágoston Sámuel, majd közölte: idén kiderül, hogy érvényesül-e a visegrádi befolyás az uniós keretköltségvetésről szóló tárgyalásokon.
Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténész kultúrtörténeti előzményeket is felelevenítő előadásában a többi között arról beszélt, a kommunista korszakban a térségről kialakult nyugati sztereotípiák nagyon mélyen belevésődtek az ottani közvéleménybe és a politikusokba is, és azok még a 21. század elején is hatnak.
Ezért a V4-es országok számára közösen megvalósítandó feladatnak nevezte a térség két totalitárius rendszert is megélt emlékezetének a nyugatival való „egyenjogúsítását”, és az emlékezetpolitikán túl az energiapolitika és energiabiztonság összehangolását.
Az eseményen Karel Sál cseh politikai elemző, Jacek Karnowski lengyel újságíró és Tokár Géza szlovákiai politológus „villámelőadásban” kifejtette országának a visegrádi együttműködéshez való viszonyát.
Az eseményen külföldi előadók és Mráz Ágoston Sámuel részvételével mintegy félórás kerekasztal-beszélgetést is rendeztek. Ezen a Nézőpont Intézet igazgatója megállapította, hogy csakis szuverén államok képesek egymással érdemben együttműködni. Jacek Karnowski felvetette egy visegrádi fejlesztési bank létrehozásának ötletét, Karel Sál pedig azt mondta, a V4-es államok fővárosainak – magukat liberálisnak valló – polgármesterei is értékesnek találják a visegrádi együttműködést. Tokár Géza a szlovák belpolitikai folyamatokat is ismertetve az együttműködés feltételeiről, és a „jó kompromisszumokról” szólt.
