Liberális támadás az olimpia ellen
A 2015-ben alakult Momentum Mozgalom (MoMo) a budapesti olimpiai pályázat megfúrásával akarja megbuktatni a kormányt.A 2015-ben alakult Momentum Mozgalom (MoMo) a budapesti olimpiai pályázat megfúrásával akarja megbuktatni a kormányt, majd leváltani a rendszerváltás utáni „hamis ideológiák” mentén létrejött politikai berendezkedést. A szervezet mögött azonban felsejlenek a levitézlett balliberális politikusok és a már jól ismert, rájuk jellemző hazugságokkal operáló nyilatkozatok.
Újabb mozgalom indult Orbán Viktor miniszterelnök leváltására. Tulajdonképpen semmi különös nem történik, amit ne láthattunk volna már ezerszer a Millával, a Hallgatói Hálózattal vagy a Tanítanék Mozgalommal: a civil gúnyába bújtatott szervezet nyíltan politizál és fennen hirdeti, hogy a társadalom többségének véleményét képviseli.
A Momentum Mozgalom vezetője, Fekete-Győr András tavaly december elején népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Választási Irodánál a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” Miután a kérdést a Fővárosi Választási Bizottság hitelesítette, a múlt héten elindulhatott az aláírásgyűjtés. A szervezetnek 30 nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Az íveket csak fővárosi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők írhatják alá. Arra kérik a fővárosiakat, segítsenek megállítani a kormány budapesti olimpiai pályázatát, „mielőtt további milliárdok tűnnének el olyasvalamire, amit Magyarországnál sokkal gazdagabb országok sem engednek meg maguknak.” Fekete-Győr András szerint azzal, hogy „a kormány félt kiírni népszavazást a kérdésben, gyakorlatilag azt mondta, hogy ez nem az emberek olimpiája, hanem a kormány olimpiája.” A Momentum szerint az egészségügy, az oktatás, a megélhetés, a lakhatás és az országos infrastruktúra sokkal fontosabb ügyek egy budapesti olimpiánál. Szerintük Magyarországon a „fejlesztések annyira koncentráltak, hogy úgy tűnik, mintha Budapesten kívül csak Felcsút létezne.”
Melegek igen, olimpia nem
A melano.hu arról ír, hogy a szervezet vezetője, Fekete-Győr András dr. Hans-Peter Friedrich parlamenti asszisztenseként dolgozik a Bundestagban. Friedrich a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselője, ugyanakkor 2014 februárjáig Németország mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere volt, ám akkor le kellett mondania posztjáról. Fekete-Győr András egy interjúban elmondta, Marine Le Pent szélsőségesnek tartja, Guy Verhofstadtról – aki igen szavazatra buzdította a magyarokat a migrációs kvóta elleni népszavazásban – pedig ezt mondta: „számomra szimpatikus, közel áll hozzám az ő attitűdje és az Európai Unióhoz való hozzáállása”. A MoMo kukába dobná a rendszerváltás után kialakult politikai berendezkedést, szerintük az összes politikai párt és politikus leszerepelt a 27 év alatt.
Egyet kivéve. Orosz Anna vezetőségi tag egy interjúban úgy fogalmazott, az utóbbi időszakból egyedül „Göncz Árpád munkásságára lehet példaként tekinteni”, majd arra a kérdésre, hogy engedélyezné-e a melegházasságot, így válaszolt: „A jogegyenlőség mindenek felett áll, és azt gondoljuk, hogy ez a kiindulópont, az origo.”
Orosz Anna annak a Budapest Intézetnek (teljes neve: Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft.) a munkatársa, amelynek 10 millió forint feletti megrendelői között szerepel a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. Nem mellékes, hogy a Budapest Intézet alapítói a Medgyessy-, a Gyurcsány– és a Bajnai-kormányokban az államigazgatásban dolgoztak. Reszkető Petra a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztályának helyettes vezetője (2006–2008), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium miniszteri tanácsadója (2004–2005), az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkárának gazdasági tanácsadója (2002–2004) volt. Tanulmányainak legmagasabb fokozatát a George Soros által alapított Közép-európai Egyetemen végezte politikai gazdaságtan témakörben. Scharle Ágota a Pénzügyminisztérium Közgazdasági Kutató Osztályának vezetője volt (2005–2008), Váradi Balázs pedig a Miniszterelnöki Hivatalban volt Gyurcsány Ferenc tanácsadója az egészségügy, az oktatáspolitika, a fejlesztéspolitika és egyéb gazdaságpolitikai területeken.
Ballib öregek
A Magyar Idők információi szerint a háttérben olyan bukott balliberális politikusok mozgatják a szálakat, mint például Szabó Pál és Haris Éva. Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztere, 2002-től 2008-ig a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója volt. Mint ismert, ekkor történt a Postapalota eladása. Haris Éva – Haris György SZDSZ-es kötődésű üzletember felesége – 2012-ig az MSZP választmányának elnökhelyettese volt, majd alapító tagja lett a Bajnai Gordon által fémjelzett Haza és Haladás Alapítványnak, utána pedig az Együtt nevű pártnak. Sajtóértesülések szerint az ő ötlete volt, hogy az ellenzék Falus Ferencet indítsa főpolgármester-jelöltnek. Haris Éva neve utoljára 2015-ben, a Kontroll Csoport nevű szervezet megalakulásakor bukkant fel a médiában. A szervezet – amelynek tagjai Haris Éva mellett Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere, Kincses Gyula, a Gyurcsány-kabinet volt egészségügyi államtitkára, Bitó László, balliberális író – azért alakult meg, hogy „szakpolitikai alternatívákat” mutasson fel Orbán Viktor megbuktatására.
A Pesti Srácok nevű internetes portálnak nyilatkozott egy aktivista, aki azért hagyta ott a MoMo-t, mert az szerinte balliberális politikusok befolyása alá került: „Egy ponton viszont elment a kedvem az egésztől. Ez a pont akkor jött el, amikor a Momentum vezetői sokszorosan leszerepelt ballib öregek befolyása alá kerültek. Nem tudom, mennyire tudatos döntés ez a részükről, és mennyire naivitás. Mindenesetre egyik sem ígér sok jót egy olyan szervezettől, amely az elmúlt 25 évvel szemben határozza meg magát, és a választásokon akar indulni. Az volt a félelmem, hogy az önmagát túlélt szocialista és liberális régi elit trójai falova lesz az egész, ebben pedig semmilyen formában nem akartam részt venni.” A volt MoMo-tag beszélt Haris Éva szerepéről is, aki „koordinálja a vidéki szervezetépítést, persze csak egy pszichiáterhez illően finoman és óvatos manipulációkkal.”
A mozgalom külkapcsolati koordinátora Radnóti András, Radnóti Sándor SZDSZ-es filozófus fia, aki meglepő módon önéletrajzában büszkén vállalja, hogy a londoni olimpián önkénteskedett. A Momentum elnökségi tagja az SZDSZ-es Mécs Imre fia, Mécs János, aki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetben „Tanszabadság program munkatárs” volt. Mécs János néhány éve kifejtette, miért nem szereti a vidékieket. Mindenki eldöntheti, hogy a szerző csak szándékosan provokált (humorizált), vagy a tolerancia jegyében ő egész egyszerűen így gondolkodik a pesti Nagykörúton kívüli világról:
„Istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni. Ahogy jönnek a csütörtök tíztől megtartott szemináriumra és már messziről lehet hallani ahogy a gurulós bőröndjük kereke ugrál a járólapok illesztésénél, én már ilyenkor tudom, hogy ez a nap is el van baszva, jönnek a vidékiek, hömpölyögnek be a terembe, hujjongatva, az ember már a saját gondolatát se hallja. (…) itt el is érkeztünk a vidékiek legidegesítőbb tulajdonságához, mégpedig ahhoz, hogy folyton versenyeznek egymással, hogy melyikük otthonnak csúfolt porfészkében laknak többen. Na de ennek mi értelme van? Meg egyáltalán, ki a faszt érdekel? (…) A másik meg, hogy kinél van nagyobb templom, kinél van magasabb ház, melyik a legrégebbi épület. Szörnyű, tényleg, ilyenkor mindig magamat sajnálom a legjobban, ja meg igen, hogy van-e mozgólépcső! mozgólépcső! parasztok.”
Legyen lélegeztetőgép
A balliberális pártok kivétel nélkül támogatják a budapesti olimpiát megbuktató kezdeményezést. Az Együtt és az LMP az aláírásgyűjtésben is segítséget nyújt. Csárdi Antal, a Fővárosi Közgyűlés LMP-s képviselője a Demokratának elmondta, pártja azért nem támogat egy esetleges budapesti olimpiai rendezést, mert az veszteséges lenne, Magyarország nem profitálna belőle semmit.
– Az LMP volt az első politikai közösség, amelyik következetesen kiállt amellett, hogy Budapestnek nem érdeke olimpiát rendezni, ezért igyekszünk minden támogatást megadni azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a budapesti olimpia ellen kampányolnak.
Csárdi Antal elmondta, az LMP segítséget fog nyújtani a Momentum Mozgalomnak az aláírásgyűjtésben, továbbá a párt politikusai kampányolni is fognak, amelynek elsődleges üzenete az lesz, hogy az olimpiára szánt 3 ezer milliárd forintot másra kellene költeni.
– Az olimpiai pályázattal a kormány deklarálta azt a tényt, hogy rendelkezik azzal a háromezermilliárd forinttal, amelybe az olimpia megrendezése kerül. Itt a lehetőség, hogy az emberek népszavazással döntsenek arról, mire költenék ezt a pénzt – mondta Csárdi Antal.
Szerinte a budapesti olimpiára szánt összegből „több mint húsz éve magunkkal cipelt problémákat lehetne megoldani”. Hozzátette, a PwC által készített megvalósíthatósági tanulmány számításai megalapozatlanok, példaként említette, hogy a biztonsági kiadásokat figyelmen kívül hagyta, holott ez már az athéni olimpia esetén is „súlyos százmilliárdokba került.”
– Addig nem lehet olimpiát rendezni, amíg egy metróvonalat nem tudunk gond nélkül felújítani, vagy amíg dolgozó családok százezreinek okoz gondot a megélhetés a hónap utolsó napjaiban. Csak akkor költhetünk egy kéthetes luxusrendezvényre, ha legalább az egészségügyünk és oktatásunk rendben van – állítja.
A DK szintén ellenzi a magyarországi játékokat, Gyurcsány Ferenc szerint az olimpia „államcsőddel fenyegetne”. Ehhez képest másfél évvel ezelőtt a fővárosi közgyűlés 25 igennel, 1 tartózkodással (Gy. Németh Erzsébet, DK), és 1 ellenszavazattal (Csárdi Antal, LMP) támogatta a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az MSZP tehát megszavazta a budapesti olimpiát, sőt Horváth Csaba akkor a következőket mondta: „Álmodjunk közösen, ahogy eddig!”
A budapesti olimpiát ma már rémálomnak tartó szocialisták szerveztek is a múlt héten egy sajtótájékoztatót, ahol Molnár Gyula pártelnök – talán a közös álmodás jegyében – az olimpiát támogatókat is felszólította, hogy írják alá az íveket. Horváth Csaba arról beszélt, hogy egy négytagú családnak kétmillió forintjába kerülne az olimpia, amit a kormány adók formájában fog elvonni. Súlyos tájékozatlanságáról tett bizonyságot, amikor azt mondta, akkor sincs garancia a rendezésre, ha nyer a budapesti pályázat, mert 2024-ig több választás is lesz még Magyarországon. A MoMo kezdeményezéséhez azonnal csatlakozott a Kétfarkú Kutyapárt is, amely már össze is gyűjtött néhány milliót óriásplakátokra.
A Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint egyébként tavaly májushoz képest jelentősen megugrott a budapesti olimpiát támogatók aránya. A december elején készült felmérés szerint az emberek csaknem 63 százaléka támogatja a magyar pályázatot. A legnagyobb mértékben a fővárosiak és a fiatalok körében nőtt meg az olimpia támogatottsága. A budapestiek esetében ez az arány még mindig az országos átlag alatti, de így is 55 százalékos.
A balliberálisok budapesti olimpiát megakadályozó akciója emlékeztet az MSZP 2002-es kampányára, amikor a lélegeztetőgépeket mindennél előbbre valónak tartották, valamint ugyanarra a félelemre és gyűlöletre épít, amivel a magyarigazolványokkal szemben kampányoltak, illetve a kettős állampolgárság megadásáról szóló népszavazás előtt riogattak. Ez utóbbi jócskán ráégett a balliberális oldalra, de úgy tűnik, nem tanultak belőle.
Lass Gábor