Lopakodó jogszolgáltatás

–  A börtönkártérítési perek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indulnak. Milyen jogszabályok alapján születnek a magyar államot elmarasztaló ítéletek?

–  Magyarország a második világháború után több olyan nemzetközi egyezményhez is csatlakozott, amelyek az ENSZ vagy az Európa Tanács égisze alatt jöttek létre, és amelyek kimondják: senkit sem lehet kínzásnak, embertelen bánásmódnak kitenni. Ez nemcsak a fogvatartottakra, hanem általánosságban minden emberre értendő. A probléma abból adódik, hogy ezeket az egyezményeket kiforgatták eredeti jelentéstartalmukból. Némely ajánlásnak nem volt kötelező tartalmi eleme, mégis az európai emberi jogi bírósági gyakorlat részévé vált, majd az egyes nemzetállamok jogrendszerébe is bekerült. Ezáltal a bírói gyakorlat alkotott jogot, ezt lopakodó jogalkotásnak nevezünk. Az eredeti elvek úgy eldeformálódtak, hogy egy államot akár már azért is elmarasztalnak, ha a börtöncellákba nem süt be kellőképpen a nap. Ez a lopakodó jogalkotás nem új keletű, hiszen láthattuk, hogyan alakult, illetve hogyan alakították és formálták át tudatosan Európában a menekült fogalmát, hogyan lettek így a gazdasági bevándorlókból is menekültek, és hogyan próbálják ezt minden erővel átültetni a bíróságok gyakorlatába. Ugyanaz a logika, ugyanaz az érvrendszer, ugyanazok részéről. A jórészt Soros György által finanszírozott szervezetek hátterében működő ügyvédek azon dolgoznak, hogy az ítélkezési gyakorlat megváltozzon, aminek következtében az államot kártérítésre kötelezik.

–  Dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a kártalanítás rendszerét az Orbán-kormány vezette be…

–  Nem mindegy, hogy egy adott jogszabályt a bírósági gyakorlat milyen elvek alapján alkalmaz. Ebben szeretnénk rendet tenni. Ha a jogszabályokat a bíróságok a valóságtól elszakadva, nem megfelelően értelmezik, akkor azokat felül kell vizsgálni, és helyettük olyanokat alkotni, amelyek egyértelművé teszik az ítélkezést. Elfogadhatatlan, hogy valaki nyolc év börtön után nyolc és fél millió forint kártérítést kapjon, és ráadásul mindezt az adófizetők pénzéből. Ez joggal sérti az emberek igazságérzetét. Az állam működésére is rossz fényt vet, ha azok kapnak pénzt, akik bűncselekményt követtek el, miközben az áldozatok kártalanítása nem történik meg. A kormány álláspontja, hogy ha egy megalapozott társadalmi igény felvetődik, akkor meg kell vizsgálnunk a hatályos jogi szabályozást, és az ezzel kapcsolatos vitákat az európai színtéren is le kell folytatni. Igenis ki kell állnunk amellett, hogy új joggyakorlat jöjjön létre. Vissza kell térnünk a nemzetközi egyezmények eredeti szelleméhez, amelyek még az áldozatokat védelmezték az elkövetőkkel szemben.

–  Varga Judit igazságügyi miniszter a bírósági ítélkezés automatizmusára hívta fel a figyelmet. Felül kell-e vizsgálni az ítélkezési gyakorlatot?

–  A börtönkártalanítással kapcsolatos ítéletekben valóban megfigyelhető az automatizmus. Meg kell vizsgálni azt is, mit értelmeztek rosszul a bíróságok ez ügyben. Ugyanakkor fokozottan kell ügyelni arra is, hogy a bírói függetlenség ne sérüljön.

–  Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, a börtönbizniszben részt vevő ügyvédek személyével is foglalkoznia kell a kormánynak.

–  Érdemes a motivációkat is megvizsgálni. Nemcsak jogkövető ügyvédek praktizálnak, hanem olyanok is, akik nem feltétlenül a jogszabályok szelleméből indulnak ki. Ha egy elítéltet kínoznak, bántalmaznának, az ügyvédje joggal lép fel az érdekében. Ha azonban az a cél, hogy minél több pénzt sajtoljanak ki az államból, bizonyos ügyvédek pedig már a táskájukba előre bekészített szokásos dokumentumokkal mennek az elítélthez, aki még éppen csak kitette a lábát a tárgyalóteremből, az már erkölcsileg megkérdőjelezhető.

–  A kártalanítások kifizetésének felfüggesztésével a sértettek valószínűleg Strasbourghoz fordulnak majd.

–  Nyilvánvaló, ha a magyar joggyakorlatban ezeket az elveket, ajánlásokat Magyarország nem fogja érvényesíteni, ha az ügyvédek nem tudnak tovább nyerészkedni, akkor ezek a bűnözők az európai bírósághoz fordulnak. Ezzel a vita automatikusan az európai színtérre kerül, ami lehetőséget ad arra, hogy újratárgyaljuk, vajon az ajánlások mennyire vannak összhangban az egyezmény eredeti szellemével.

–  Mi lesz a legfontosabb változás az új jogszabálytervezetben?

–  A legfontosabb, hogy bűnözőknek ok nélkül nem fogunk fizetni. Az áldozatok kártalanítását is fontosnak tartjuk, e téren Varga Judit igazságügyi miniszter kellően elkötelezett. Biztos vagyok benne, hogy olyan törvényjavaslatot tesz le a kormány asztalára, amely az áldozatok kártalanítását segíti. Ha bűnözőknek bármilyen oknál fogva az államnak mégis pénzt kell utalnia, akkor az elsődlegesen az áldozatok kártalanítását szolgálja. Az új jogszabály előkészítése már folyik, a kormány a lehető leggyorsabban benyújtja majd az Országgyűlésnek.

–  A miniszterelnök szerint a gyöngyöspatai szegregációs ügyben hozott bírósági ítélet is sérti a magyarok igazságérzetét. A kormánynak vagy a jogalkotónak van-e bármilyen feladata ebben az ügyben?

–  Ez az ítélet sem a társadalmi elvárásnak, sem a reparációnak nem felel meg. Ha valakit szegregáció ér, ne az legyen a jogkövetkezménye, hogy az állam milliókat fizet a semmiért. Ha a sértett úgy érzi, nem kapott megfelelő oktatást, akkor kártérítés helyett ezt kell neki megadni. Az integráció kulcsa többek között az oktatásban rejlik, pénzzel integrációt megvásárolni nem lehet. Ez régen sem működött, és a jövőben sem fog. Azt pedig mindenképp érdemes hozzátenni, hogy maga a szegregáció 2004-ben a szocialista kormányzás alatt kezdődött meg a településen, 2010-ig a balliberális kormányok egyike sem tett lépéseket annak érdekében, hogy javítson a helyzeten. A polgári kormány döntésének következtében 2013-ban az állam átvette az önkormányzattól az iskola üzemeltetését, a szegregációs gyakorlat felszámolása ezután kezdődött meg.

–  Az elmúlt két hétben Orbán Viktor a Fidesz választókerületi elnökeivel egyeztetett. Mi volt a célja ezeknek a megbeszéléseknek?

–  Ezek nem a személycserékről vagy a számonkérésről szóltak, mint ahogy az ellenzéki sajtó tálalta. A miniszterelnök az előttünk álló teendőkről konzultált. A kormányzati ciklus feléhez érkeztünk, megvizsgáljuk, honnan hová jutottunk el. Lezártunk egy hosszú időszakot, ahol két választási kampány is érte egymást. A 2022-es országgyűlési választásokig már nem lesz kampányidőszak, ezért itt az ideje a nyugodt kormányzati munkának. A magyarok jövőjét hosszú távon is meghatározó jogszabályokat kell alkotni, hogy Magyarország a következő öt-tíz évben olyan hellyé válhasson, ahol a legjobb élni Európában. Az alapvető irányok nem változnak: továbbra is erősíteni kell a gazdaságot, támogatni kell a családokat, meg kell védeni az országot, és nem engedhetünk a nyomásnak, amely át akarja alakítani.

–  Kell-e változtatni a migrációs jogszabályokon?

–  Folyamatosan figyelni kell, kik és hogyan akarják kijátszani a szabályokat, hogy a jogi kiskapukat azonnal be tudjuk zárni. Ezt tettük akkor is, amikor megakadályoztuk a különböző szervezeteket, hogy migránsokat csempésszenek át a határon; amikor a határzárat megalkottuk; és amikor tranzitzónákat létesítettünk. Legjobb tudásunk szerint jelenleg nincsenek jogi kiskapuk, de a migráció olyan terület, ahol naponta változhat minden. Mindig résen kell lennünk, hogy azonnal tudjunk reagálni.

–  Orbán Viktor az Euró­pai Néppárttal kapcsolatban legutóbb úgy fogalmazott, ha a pártcsalád nem áll ki Magyarország mellett, akkor egy új európai kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani. Lát még esélyt a Néppártban való maradáshoz?

–  A Fidesz nem változtatott az álláspontján, ugyanúgy gondolkodunk a világról, ahogy eddig. A Néppárt kezdett el távolodni a Fidesztől. Most már csak az a kérdés, mennyire távolodik el. Ha olyan mértékben, amely már vállalhatatlan a Fidesz számára, akkor kell a kilépésen gondolkodni. Amíg vannak nagyobb államok, amelyeknek néppárti tagjai kiállnak Magyarország mellett, mint Spanyolország, Olaszország, Franciaország, addig van remény. Mi erős nemzetállamok alkotta Európában gondolkodunk, valljuk, hogy a család a legfontosabb, és kitartunk amellett, hogy Európát nem tehetjük bevándorlókontinenssé. Ha a közös értékrendben nem tudunk megállapodni, akkor a Néppárt többé nem fogja a Fideszt a tagjai között tudni. Amíg egy olyan közösség tagjai vagyunk, amelyik magáénak vallja azokat az értékeket, amelyeket szerintünk érvényesíteni kell, addig jól működik az érdekérvényesítés. Ha azonban a közösség már egyáltalán nem vallja magáénak ezeket az értékeket, akkor egyértelmű, hogy egy másik közösségben kell tovább folytatnunk.