Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) tavaly februárban gyorsított eljárás keretében értékesítette nemzetközi és magyar intézményi befektetőknek összesen 11 316 000 darab A sorozatú Mol-törzsrészvényét. Az ekkor értékesített részvények a Mol Rt. jegyzett tőkéjének mintegy tíz és fél százalékát jelentették. A másfél évvel ezelőtti tranzakció következtében az ÁPV Rt. tulajdonosi részesedése a Mol Rt.-ben 22,7 százalékról 12,2 százalékra csökkent. A 6500 forinton értékesített Mol-csomag 73,6 milliárd forint bevételt jelentett az ÁPV Rt.-nek. A részvények eladásával a kormány bevallottan a szükséges hitelek mértékét kívánta csökkenteni, illetve a költségvetési hiányt valamelyest pótolni. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már akkor arra szólította fel az illetékeseket, hogy adjanak tájékoztatást arról, miért titokban és milyen feltételek mellett adták el a Mol-részvények tekintélyes részét.

A Mol-részvényeket felvásárló vevőkről mindössze annyit hoztak nyilvánosságra, hogy a részvények 7,3 százalékát magyar, 21,6 százalékát amerikai, 36,1 százalékát angol, 14,6 százalékát pedig német befektetők vásárolták meg. A vevők kilétéhez hasonlóan titok maradt a legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlati ár is.

Az akkori 6500 forintos vételárral igen jól jártak a részvényeket felvásárlók, ugyanis egy év elteltével a dupláján, másfél évvel később pedig már közel a négyszeresén jegyzik a Mol-részvényeket a tőzsdén. A Mol Rt. nemrég nyilvánosságra hozott első éves gyorsjelentéséből pedig kiderül, hogy 2005 első felében 53 százalékkal 168 milliárd forintra nőtt a Mol üzleti eredménye az előző év ugyanazon időszakához képest. Mindehhez 1116 milliárd társul, mint az értékesítés nettó árbevétele. A cég 2004-es évi jelentésében pedig közel 2 billiárd forint nettó árbevétel szerepel, amely 30 százalékos növekedést jelent, az üzleti eredmény pedig 200 százalékkal emelkedett, mintegy 250 milliárd forintra, a 2003-as adatokhoz viszonyítva.

Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor úgy nyilatkozott a vállalatról, hogy „a Mol, vagy esetleg a pénzügyi világban az OTP az a két legnagyobb társaság tőkeerejét tekintve és forgalmát tekintve, amely Magyarországon a magyar gazdaságban működik”. A Mol Rt. az a legjelentősebb magyar vállalat, amely már többször szerepelt az amerikai Forbes magazin által közzétett The A-List World Class, azaz a világ legjobb befektetési listáján. Ezen a listán a Mol a 335. helyen áll, míg a rivális osztrák OMV a 288. helyen szerepel. Az amerikai magazin a lista összeállításakor öt évre visszamenőleg veszi figyelembe a forgalom, illetve a bevételek alakulását, valamint a beruházások megtérülését. Emellett vizsgálják a cégek részvényeinek elmúlt évi árfolyammozgását, és figyelembe veszik a társaság jövőbeni teljesítményével kapcsolatos elemzői várakozásokat.

Mindezek tekintetében kérdéses, miért vonul ki egy állítólag helyesen és jól gazdálkodó állam a térség egyik legnagyobb vállalatából, amely évről évre nagy profitot termel, ráadásul egy stratégiai ágazatban? Kérdés az is, miért nem hozták nyilvánosságra, kik vásárolták fel Londonban a Mol-részvények jelentős részét? Leginkább a 7,3 százalékos tulajdoni hányadhoz jutó magyar vevő kilétét lenne érdekes megtudni. Ma már ugyanis, amikor a Mol-részvényeket közel 24 ezer forinton jegyzik a budapesti tőzsdén, a felvásárlók többszörös nyereséget könyvelhetnek el, míg a magyar állam a rosszul időzített eladással közel 200 milliárdos veszteséget.

Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő elmondta lapunknak, hogy már 2004 februárjában, az értékesítés napjaiban is emelkedett a Mol-részvények ára, amelyre már akkor felhívták a kormány figyelmét. A politikus szerint a részvények ilyen módon való eladásával mindenképpen jelentős vagyonvesztés érte az államot. Papcsák úgy véli, az tovább súlyosbítja a Mol Rt. lopakodó privatizációját, hogy a részvények eladásakor a magyar kormány lemondott arról, hogy közvetlen hatása legyen a gáz- és olajárakra.

– Most látható ennek a politikának a csődje – jelentette ki a képviselő. – Ugyanis amikor az utóbbi időkben az egekbe szöktek az olajárak, Gyurcsány Ferenc kormányfő csak kérést tudott megfogalmazni az üzemanyagárak mérséklése ügyében. Ha továbbra is az állam maradt volna a legnagyobb részvénytulajdonos a vállalatban, akkor a magyar kormány közvetlen hatást tudott volna gyakorolni az üzemanyagárakra.

(kállaynagy)