Kovács Zoltán: Pápa szeretné a lehető legtöbb vívmányát megőrizni

Lamperth Mónika elszólása maga a véres valóság. Már végre is hajtották az előterjesztéseit. A regionális fejlesztési tanácsokba olyan embereket ültetett be a kormány minisztériumi delegáltként, akik veszítettek az őszi választásokon – mondta a Demokratának Kovács Zoltán, Pápa fideszes polgármestere, aki tizenhat esztendeje vezeti Gyurcsány Ferenc szülővárosát.

– Országos hatalommal rendelkezik a Fidesz október 1. óta. Ezt hogyan lehet érvényesíteni? – Sokféle módja lehet ennek, az egyes önkormányzatoknak maguknak kell ezt megoldaniuk, ha azonos szellemi bázisról fakad, eredőjük országosan összeadódhat. – Meg tudja valósítani a kormánykoalíció azt az elképzelését, hogy visszatart támogatási pénzeket a fideszes önkormányzatoktól? – Meg. Vissza- illetve eltérítheti. Erre volt már példa a címzett támogatások esetében. Azt is tudjuk, hogy egy kivételével minden megyei önkormányzat fideszes, s annak az egynek is esélye van arra, hogy az legyen. Ezek az önkormányzatok az idén átlag egymilliárd forinttal kevesebbet kapnak, mint tavaly, és az illetékbevételek egy részét is elveszik tőlük. Nyilván az is a kiéheztetés része, hogy ezzel egy időben újabb feladatok kerülnek át a települési önkormányzatoktól a megyékhez. Például a középfokú oktatási intézmények fenntartása, vagy a térségi feladatok ellátása. Ez nyílt hadüzenet az ezeréves megyéknek, amelyek egyöntetűen megvonták a bizalmat a baloldali politikusoktól. – Hogyan próbálja ellensúlyozni a megszorítások hatását a városvezetés Pápán? – Például úgy, hogy megszüntettük a kommunális adót. Ezzel évente hetvenmillió forintot hagyunk a település polgárainak zsebében. 2006-ban többször is módosítottuk a szociális rendeletünket, a hihetetlenül magas energiaköltségek miatt kiszélesítettük a lakástámogatásban részesülők körét, és megemeltük a támogatás összegét is. – Van-e értelme annak az egyeztetésnek, amelyet fideszes polgármesterek folytatnak Gyurcsány Ferenccel? – Magyarországon hét önkormányzati szövetség van. Okosan tette volna a kormány, ha a költségvetés összeállítása előtt egyeztetett volna ezekkel a szervezetekkel, mert az élet sűrűjében tevékenykedő polgármesterek sok jó ötletet adhattak volna. Igaza volt Kósa Lajosnak, amikor azt mondta a Gyurcsány Ferenccel való egyeztetésről, hogy az csupán a miniszterelnök reklámakciója volt, semmi más. Ezt is kipipálhatta, s ezentúl is minden úgy történik az önkormányzatokkal kapcsolatosan, ahogyan ő akarja. Gondoljunk csak a régiókra! Lopakodó regionalizmus zajlik ma Magyarországon. És az sem zavarja a kormányt, hogy ez káoszt okoz. Az államigazgatási feladatokat és jogköröket átveszik a régiók, az önkormányzati közszolgáltatások pedig a településeknél és a megyéknél maradnak. Csakhogy hiányoznak a világos kontúrok, az emberek nem tudják majd, mikor és hová fordulhatnak egy-egy ügyben. Az is kiderült, hogy Lamperth Mónika elszólása maga a véres valóság. Már végre is hajtották az előterjesztéseit. A regionális fejlesztési tanácsokba olyan embereket ültetett be a kormány minisztériumi delegáltként, akik veszítettek az őszi választásokon. Hozzájuk képest kisebbségben vannak az október 1-jén megválasztott önkormányzati vezetők. – Pápa önkormányzata fideszes fellegvár. Nem fél? – Ha a közép-dunántúli regionális fejlesztési tanácsban a minisztériumi delegáltak úgy döntenek, hogy az építendő utak kerüljenek el bennünket s más fideszes településeket is, és a fejlesztési pénzeket szocialista településekre koncentrálják, akkor máris megkaptuk a hátrányos megkülönböztetést. Nem a levegőbe beszélek. Az MTA nyugat-dunántúli regionális kutatóintézete egy felmérés alapján megállapította, hogy ha nem lesz harántirányú közlekedés a Bakony és a Vértes térsége között, akkor ez a terület lassan elnéptelenedik. És most mégis mi történt? A kormány felfüggesztette a személyforgalmat a Tatabánya alsót és Pápát összekötő vasútvonalon, a kormányzati programokban viszont szó sincs arról, hogy közutat építenének helyette. – Mekkora a munkanélküliség Pápán? – A középmezőnyhöz tartozunk. Az elmúlt négy évben 2600 új munkahely keletkezett a városban, többségében az ipari parkunkban, ami igen nagy dolog egy 33 ezres városban. De lehet, hogy most elveszítünk 1300 állást, mert felszámolják a Pápai Húsipari Rt.-t. – Gyurcsány Ferenc, pápai gyerek azt ígérte a Hajdú-Bét után, hogy nem lesz több felszámolás az élelmiszeriparban… – Önök még hisznek neki? Pedig tényleg kötődik Pápához, itt nevelkedett, elvárnák tőle az emberek, hogy lépjen az érdekükben… – És önök? Lépnek? – Ehhez az önkormányzat egyedül kevés. Mi eddig azt tettük, hogy kedvezményeket adtunk az ipari parkunkba települő vállalkozásoknak. Ezt azonban 2007-től tiltják az uniós versenyszabályok. Pedig évente százmillió forintnyi adó maradt a vállalkozóknál. Most dolgozzuk ki azokat a módozatokat, amivel ezt helyettesíteni tudjuk. A kisvállalkozókat és a családi vállalkozásokat pedig azzal segítjük, hogy négymillió forint nettó árbevételig nem kell adót fizetniük. Ez közel 1700 pápai kisvállalkozást érint. Ilyen nincs több a megyében. – Élni kell… – Szeretnénk a lehető legtöbb vívmányunkat megőrizni. A legfontosabb talán a közösségek összetartása. Megmarad például a Pápai 7-es hagyományőrző huszárezred. Tagja vagyok magam is. Piros-kék volt az egyenruhájuk színe, ezért piros-kék Pápa zászlaja is. Továbbra is a huszárok szervezik a pápai történelmi napokat, szeretnénk megtartani minden hasonló, vendégcsalogató rendezvényt, például a meszsze földön híres kutyakiállítást, a nemzetközi játékfesztivált. Fájó szívvel, de a barokk napokat viszont fel kellett adnunk… – Vendégeket említett… – Pápa szép és hangulatos, emberléptékű város. Van egy termálfürdőnk, amelyet nagyrészt még a Széchenyi Terv támogatásából építettünk. A fürdő vizét 2007-ben reményeink szerint gyógyvízzé nyilvánítják. Különben mióta megvan a fürdőnk, megötszöröződött a pápai idegenforgalomban a vendégéjszakák száma. Épült egy új szállodánk, egy másikat most terveznek, egy harmadikra épp a napokban adtuk ki az építési engedélyt. Fejlődni kell. Csakhogy épp most csökken az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadó szabad felhasználású részének aránya. – Mit tehetnek így az önkormányzatok? – Eladják a vagyonukat. – Ha még van nekik… – Vagy sok hitelt vesznek fel. Mellesleg ma már a települések nem mindig tudnak kölcsönökhöz jutni, ezért saját cégeikkel vetetnek fel komoly hiteleket. Ilyen módon az önkormányzatok adósságállománya már megközelíti a négyszázmilliárd forintot. Főként a kistelepülések lesznek nagy bajban. Eddig az ezerötszáz főt számláló községek iskolái voltak veszélyben, ezentúl már a háromezer-négyezer lelket számláló települések iskolái is abban lesznek. Magyarán az állam az összes vidéki gyereket bekényszeríti a városi iskolákba, s amint a tapasztalatok mutatják, előbb-utóbb a szülők is követik őket. Ráadásul iskolák és tanárok híján értelmiség nélkül marad egy-egy falu, szétporlad a közösségi élet, a végén már az sem lesz, aki a jövőben az ünnepi megemlékezéseket megrendezze. – Hogyan segíthetik a nagyobb önkormányzatok a kisebbeket? – Pápa például több környékbeli kistérségi társulást szervez. Negyvennyolc településről van szó. Több község Pápával közösen fogott bele a csatornázásba, mi vagyunk a gesztorok. Végül, de nem utolsósorban az általunk irányított területfejlesztési társulás háromszázmillió forintot költött egy nagy informatikai rendszer kiépítésére. Ez szinte létkérdés volt, hiszen egyes településeken és területeken a mobiltelefon sem működik. Nincs térerő. – Pedig a kommunikáció fontos. Apropó kommunikáció… – Van egy 22 ezer példányban megjelenő lapunk, amely nemcsak Pápáról, hanem a város környékéről is szól, önkormányzati újság. Természetesen a helyi ellenzék is megszólal a lap hasábjain, a mandátumarányoknak megfelelő mértékben. Nálunk egyébként az újság időről időre beszámol a képviselő-testületnek a működéséről. Olyan ez, mintha az MTV vezetését rendszeresen elszámoltatná az Országgyűlés. – Tévé? – Van. Nagy előnye, hogy ott sokkal gyorsabbak a lakossági visszajelzések. És persze nagy lehetőség az internetes honlap is, mi is működtetünk ilyet, rengeteg ötletet, tanácsot kapunk ezen a csatornán az emberektől. Ez tulajdonképpen egy majdnem élő kapcsolat a város vezetői és polgárai között. Azért tartjuk fontosnak, mert a szocialista kormánnyal ellentétben, mi szeretnénk minél lejjebb vinni a döntési szinteket, hogy azok határozhassanak a város ügyeiről, akik itt élnek. Sinkovics Ferenc