Miközben a gázáremelések hatására hiány alakult ki a tűzifapiacon, teljes hegyoldalak válnak szervezett bandák áldozatává. Lopják a fát. Az elavult szénerőműveket biomassza-erőművé alakították, csakhogy biomassza helyett zömében ezeket is fával fűtik. Ma Magyarországon a megújuló energia hasznosítása inkább csak reklámfogás: a zéróenergia-házak csak a virtuális világban léteznek, miközben a valóságban a panelházak lakói az utcát fűtik. Mi a megoldás? Az alternatív fűtési módok mellett egyre többet hallani korszerű, energiatakarékos építészeti megoldásokról, amelyben a hőszigetelésnek, az épület tájolásának és a nyílászárók cseréjének kulcsszerepük van. Az energiagazdálkodásban paradigmaváltás előtt állunk, a jövőben az építészeté lesz a főszerep.

Nemsokára beköszönt a tél. És ennek ma kevesen örülnek. Pedig a fagyos évszaknak vannak szépségei is. Amikor a kinti hóesést a jó meleg szoba ablakából szemléljük, egy lebilincselő könyvvel a kezünkben, a kényelmes kanapéról nézve, hogyan érkeznek a földre a hófehér pihék. De idén mégsem ez jut eszünkbe a télről. A lefagyott, csúszós utak, a sár, a köd, a nyirkos hideg, és persze a számlák… A drasztikus gázáremelésekről szóló hírek 2006-ban alaposan feladták a leckét. Mindenki a saját lehetőségei szerint próbál felkészülni a hamarosan beköszöntő, hideg napokra. A kertes házakban újra divatba jött a vegyes tüzelésű kazán, és sokan újra begyújtanak a régi cserépkályhába. Így azután, mint mindennek, a gázáremelésnek is vannak nyertesei… Letarolt hegyek A kályhások és a Tüzép-telepek növekvő forgalommal számolhatnak. A fa még mindig olcsóbb. Egyelőre. Az akác mázsája például 2500 forint körül mozog, de ennél jóval olcsóbban is hozzá lehet jutni. Különösen a feketepiacon… Íme a gázáremelések egyik nemkívánatos hatása: lábon elkelnek egész erdők! A növekvő gázárak hatására nagymértékben megugrott a tűzifa iránti kereslet, és egyre több a falopás. Aggasztó, hogy míg korábban szinte kizárólag saját használatra lopták a fát (ez néhány hegyvidéki településen bevett gyakorlat volt), ma a kézikocsikat, a régi terepjárókat és a kézifűrészeket motoros fűrészek és teherautók váltják föl, szervezett bandák járják az erdőt, nagyüzemi módszerekkel teljes hegyoldalakat tarolnak le. Hány fa, hány hegyoldal esik a vandál pusztításnak áldozatul? Sok példát lehetne hozni a Bükkből, a Bakonyból és a Mecsekből, ahol tarvágással irtottak ki jó néhány, korábban gyönyörű hegyoldalt. Miközben a tüzelő ára az elmúlt hónapokban a gázáremelések hatására mintegy 30 százalékkal megemelkedett, úgy tűnik, a kereslet nem hagy alább. Sajátos helyzet állt elő: hiány van a tűzifából. Mi lehet ennek az oka akkor, amikor a 9-10 millió köbméternyi kitermelhető fával szemben az elmúlt öt évben az Állami Erdészeti Szolgálat információi szerint mindössze 7-7 és fél millió köbméternyi fát vágtak ki? Két tényező játszhat benne szerepet. Az egyik a megnövekedő lakossági igényekben keresendő. Ami természetes: ha drágul a gáz ára, először mindenkinek a kandalló vagy a cserépkályha jut az eszébe. De ez még önmagában nem lenne ok az ingadozó ellátásra. Van egy másik ok is, amire kevesen gondolnak. A fapiacon kialakult zavarok leginkább a nagy biomassza-erőművekkel hozhatók összefüggésbe. Alternatíva nélkül Pécs, Ajka és Kazincbarcika korábbi, rossz hatékonyságú szénerőműveit úgynevezett „biomassza”-tüzelésre váltották át. A gond azonban az, hogy miközben az erőműveket átállították, nem kezdődött meg kellő mértékben az erőmű üzemeltetéséhez szükséges energianövény-ültetvények telepítése. Így azután a biomassza-erőművek az elavult széntüzelés helyett javarészben a még kevésbé hatékony és még elavultabb tűzifával működnek! Míg korábban a Mecsek Erdő évente 50-60 ezer tonna tűzifát exportált, ma már a korábbi megrendeléseit nem tudja kielégíteni, miután 2004-ben a pécsi erőművel hosszú távú megállapodást kötött. A Pannonpower biomassza-üzemű blokkjába évente 120 ezer köbméternyi fát szállítanak. Pedig az exportpiacon legalább 30 százalékkal magasabb áron tudnák értékesíteni a tűzifát… Korábban Ausztria és Olaszország hatalmas felvevőpiacot jelentett. Pedig náluk van erdő bőségesen. De nem a sajátjukat égetik… Nálunk viszont az erőműveket biomaszsza helyett fával fűtik. Miért nem termelünk elegendő biomaszszát? Hamarosan bezár a Kabai cukorgyár, mert a cukor nem kell az uniónak. És semmivel sem jobb a helyzet a kukorica terén, amiből ugyancsak jelentős felesleg képződik. Közben legalább 800 ezer hektárnyi terület áll parlagon… Vagyis bőven volna lehetőség arra, hogy megtermeljék a kisebb és nagyobb erőművek számára szükséges biomasszát. De nem ez történik. Helyette eltüzelik az erdeinket… Pedig egy fa, amíg szép nagyra nő és terebélyes koronát, vastag törzset növeszt, az bizony hetven év. Egy emberöltő… Talán nem meglepő, hogy sem az FVM, sem a Gazdasági Minisztérium nem végzett környezeti hatástanulmányt akkor, amikor az erőművek – immár alternatív, biomassza-erőműként megjelentek. És azóta sem. Tény ugyanakkor, hogy a piac – az erőművek és a lakosság – 7 millió köbméternyi fán osztozhat. Ennyit enged az erdészeti szolgálat kitermelni. Egyébként nagyon helyesen. A kereslet és az újonnan jelentkező lakossági igények növekedése további dráguláshoz fog vezetni a tűzifapiacon is. De akkor mivel fűtsünk? – teszik fel a kérdést a becsapott emberek, akik engedtek a korábbi „fűtsünk gázzal, az a legolcsóbb” típusú kecsegtető ígéretének, amihez a „hányszor mondjam, nem lesz gázáremelés” kezdetű, legendásan hamis kormányszólam társult. Egész települések, lakótelepek, városok álltak át gáz üzemmódra, a távhőszolgáltatás gerincét is a földgáz adja. De mi történt? A fapiacon jelentkező feszültségek és a gáz árának egekbe szökése, úgy tűnik, mára alternatíva nélküli helyzetet teremtett. Fázol vagy fizetsz. Gyerekcipőben Egyre többet hallani a különböző alternatív fűtési és energiatermelési megoldásokról, az üvegházhatás veszélyeiről és a fosszilis energiaforrások kimerüléséről. A növekvő árak valóban ráirányítják a figyelmet a környezetbarát technológiák alkalmazására. Ezeknek java része nálunk még gyerekcipőben jár… Pedig a jövő az építéshez használt anyagok forradalmi átalakulását ígéri. Mintegy 15 évvel ezelőtt kezdődött el az a nemzetközi program, amelynek keretében megvizsgálták a különféle építőanyagokat, építési elveket és konstrukciókat. Mintaházak épültek Spanyolországtól Angliáig, a legkülönbözőbb klimatikai adottságokkal rendelkező országokban. A program fontos adatokat szolgáltatott az építőipari szerkezeti anyagok tulajdonságairól, a javasolt fejlesztések irányáról és tesztelte az új anyagokat is. Néhány éve új fogalmak jelentek meg az építészetben: „alacsony energiájú házak, passzív házak, zéróenergia-házak”. Mit is jelent mindez? Érdemes megvizsgálni egy átlagos ház energiamérlegét. A fűtés teszi ki a teljes energiafelhasználás 82 százalékát! További 12 százalék az ablakon keresztül érkező napenergia, és hat százalék a lakók által leadott energia. Egy átlagos, régebbi technológiával épült ház éves energiafogyasztása mintegy 130-140 kilowattóra négyzetméterenként. Ez korszerűtlen és meglehetősen energiapazarló. A cél a négyzetméterenkénti energiafelhasználás csökkentése. A Gaiasolar Kft. abban a szerencsés helyzetben van, hogy részt vehetett több olyan létesítmény tervezésében, felépítésében, amelyek vagy villamos energiában önellátóak, vagy a ház teljes energiarendszerét tekintve önellátóak. Ehhez geotermikus fűtési rendszert, napkollektorrendszert, hőszivatytyút és napelemes rendszert használtak, de mindegyik házba bevezették a vezetékes gázt és a villamos energiát is – biztonsági tartalék gyanánt. A geotermikus fűtési rendszer vezérlése biztosítja a lakók számára, hogy az év 365 napjára előre, naponkénti beállítással programozhatják a kívánt hőmérsékletet. A Gaiasolar Kft. tervezett már kétszintes családi házakat, 400 négyzetméter alapterületű „zéróenergia-házat” 30 négyzetméteres fűthető uszodával, szaunával. A ház 38-as porotherm téglából épült, 10 centiméteres Dryvit szigeteléssel, geotermikus fűtési rendszerrel, amely nyáron a melegvíz-felhasználás száz százalékát biztosítja, kollektorral. Az uszoda fűtése megosztott, részben napkollektorral történik. Ha pedig a kedves olvasó most öszszecsapja a kezét, és azt mondja, ugyan már, és szemei előtt megjelennek a városrésznyi panelrengetegek, a sok-sok télen-nyáron nyitva tartott ablak, mert a lakók nem bírnak a hőségtől megmaradni a lakásban, ezért az utcát fűtik, és felteszi a kérdést, hogy vajon mibe kerül mindez, akkor bizony igaza lesz. Rengetegbe. Az ellentmondás milliárdokba kerül. Egyik oldalon az ésszerűtlen pazarlás: a nyomorba döntő számlák, a rosszul záró ablakok, a zömében gáz üzemmódon alapuló, hatalmas veszteséggel járó távfűtés, a másik oldalon egy szép jövő víziója, amely viszont ma még csak álom… Mert zéróenergia-házak Magyarországon még csak kísérleti jelleggel épültek, ugyanis horribilis összegbe kerülnek, egy emberöltő alatt nem térül meg a beruházás. – További gondot jelent a szervizelés, a javítás, a karbantartás – mondja a Demokratának dr. Kuba Gellért, a Bio-Solar Építészet tervezője, aki hozzáteszi, egyre nagyobb az érdeklődés a földszondás konstrukció iránt, de ma még a hőszivattyú is csak a tehetősebbek kiváltsága. – A gépészet kialakítása – számoljunk 4-5 szondát – önmagában 12-16 millió forint. Amellett komoly gondot jelent, hogy nem megoldott a szervizelés, a karbantartás, az alkatrészellátás. Ami viszont ma is sokak számára megfizethető, az az úgynevezett passzív ház. – A passzív ház maga a kollektor. Befogja az energiát, miközben minimális a rendszerveszteség. Ez viszonylag csekély költséggel jár, szinte mindenki megengedheti magának – mondja a tervező. Ha pedig mégsem, joggal lehetne elvárni a kormánytól, hogy támogassa ezeket a megoldásokat. Ehelyett azonban a programok befagyasztásáról érkeznek a hírek. – A hőszigetelés és a nyílászárók cseréje révén akár 35-40 százalékos energiamegtakarítást érhetünk el. További megtakarítást eredményez, ha speciális nyílászárók segítségével befogjuk a nap energiáját. Az új épületek tervezésénél nagy szerepe van a megfelelő tájolásnak is. Sokan tapasztalhatják, hogy az ablakok cseréje révén 3-4 fokot emelkedik a lakásban a hőmérséklet, ugyanakkora fogyasztás mellett. Ha a ház szigetelése is megfelelő, még kevésbé szökik a meleg. Márpedig a dolog úgy áll, hogy az energiával takarékoskodnunk kell. Mindaddig, amíg eljön az az idő, amikor a globális kihívásokra a helyi közösségek megtalálják a számukra leginkább megfelelő, a lokális választ. Elérhető áron… Hernádi Zsuzsa