Ma is versenyt hőbörgött az ellenzék az Országgyűlésben
A parlament szerdán megkezdte az egyes választási tárgyú törvények módosításának vitáját, amelyben az előterjesztő igazságügyi tárca államtitkára egyebek mellett a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta a javaslat benyújtását.Völner Pál: a kormány visszaszorítaná a kampányfinanszírozást érintő visszaéléseket
A kormány szerint a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében fontos módosítás, hogy a jövőben az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltre lenne szükség országos lista állításához az országgyűlési választáson – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában.
Völner Pál kifejtette: tekintve, hogy egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteni, a módosítás után ezentúl 25 ezer érvényes ajánlás lenne szükség a listaállításhoz, ami a valós társadalmi támogatottságú pártoknak nem jelenthet akadályt. Ugyanakkor kiszűri azokat a formációkat, amelyek indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket – mondta.
Az államtitkár hozzátette, a társadalmi támogatottsággal nem rendelkező „törpepártokkal” kapcsolatban az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy egyes jelölőszervezetek listaállítás után járó állami támogatása nem kizárólag kampányidőszak alatti kiadások finanszírozására irányul.
Ez azért is lényeges, mert a kampányfinanszírozás következtében vissza nem fizetett összegek mértéke jelentős – jelezte.
Hozzáfűzte, a tervezett szabályok alapján ha egy listával rendelkező jelölőszervezet egyéni jelöltjeinek száma 50 alá csökken, a listát törölni kell.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza azt is – folytatta Völner Pál -, hogy az átjelentkezés esetén megnövekedett létszámú szavazókörök szavazatszámláló bizottságai nagyobb létszámmal, akár albizottságokra bontva egy helyszínen, de több helyiségben működjenek. Erre azért van szükség, mert 2018-ban egyes szavazóköröknél hosszú sorok alakultak ki az átjelentkezések miatt – emlékeztetett.
Az indítvány alapján ha a választópolgárok száma több mint 1500 egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani – fejtette ki az államtitkár.
Kiemelte azt a javasolt rendelkezést is, amely az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosítja. Így lenne ideje a helyi választási iroda vezetőjének, hogy legkésőbb a szavazás előtti ötödik napon döntsön, több részre osztja-e a szavazóköri névjegyzéket.
A javaslat emellett megteremti a lehetőségét annak, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is ülésezhessen.
Változás lenne továbbá, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választás évében a választás kitűzése után az országos listás eredményt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható – ismertette Völner Pál.
Az előterjesztés rögzíti azt is, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár magáncélra képfelvételt készít a szavazólapról.
A mentelmi jogot érintő módosítás, hogy a választási eredmény jogerőre emelkedését határoznák meg a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejének. Erre azért van szükség, mert jelenleg a mandátumot nem szerzett listás parlamentiképviselő-jelöltek esetében nem teljes a szabályozás, visszaélésszerű alkalmazásra ad lehetőséget – magyarázta.
Végül elmondta: egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. A mostani javaslat egyebek mellett úgy orvosolja e helyzetet, hogy az ívenkénti bírság összegét ezerről nyolcszáz forintra csökkenti, és megállapít egy felső korlátot.
Fidesz: indokolt a választási törvény módosítása
Hende Csaba (Fidesz) kiemelte: indokolt és szükséges a választási törvény módosítása. A javaslat a korábbi választási időszakokban felmerült problémák kezelésére törekszik, egyebek mellett az előző választások gyakorlati tapasztalatai teszik indokolttá – mondta.
Úgy értékelte, a választójogi rendszerre jellemző egy olyan demokratikus szabályozottság, amely biztosítja a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen érvényesülését minden választópolgárnak.
Kifejtette: a javaslat legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése, hogy pártlista állításához hány egyéni választókerületben kell jelöltet állítani. Ezzel azt a helyzetet orvosolják, hogy sok, valódi társadalmi támogatással nem rendelkező törpepárt, „kamupárt” visszaélt a törvénnyel és az állami támogatást nem megfelelően használta fel – közölte.
Hangsúlyozta: a módosítással biztosított lesz, hogy csak a valódi társadalmi támogatottsággal bíró pártok állíthassanak országos listát. Ez azért fontos, mert a kampányfinanszírozás szabályozása jelenleg sok visszaélésre ad lehetőséget – mutatott rá.
A képviselő szerint a tervezet a valódi ellenzéket semmiben nem gátolja vagy akadályozza.
Kitért rá: gyakran felmerül – főleg az ellenzék részéről -, hogy miért és miért most kell a választás szabályaihoz hozzányúlni. Félrevezető vélemények szerint a veszélyhelyzet idején nem szabadna ilyesmivel foglalkozni, hanem csak olyan kérdésekkel, amelyek a járvány egészségügyi, gazdasági hatásainak elhárítására összpontosítanak; azonban a veszélyhelyzet lényege, hogy az Országgyűlés a járvánnyal összefüggő témákban átengedte hatásköreit a kormánynak, de azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak szorosan e tárgykörbe, változatanul meg kell oldani, és ezekben a parlamentnek ugyanúgy hatásköre van – hangoztatta.
Jobbik: ne a kormány mondja meg, mi jó az ellenzéknek!
Gyüre Csaba (Jobbik) arról beszélt, hogy ha az ellenzéknek bármilyen javaslata van bármilyen törvényhez, azt azonnal lesöpri a kormány, most mégis azt mondják, hogy az ellenzéknek kedvez ez a tervezet. De ne a kormány mondja meg, mi a jó ez ellenzéknek! – jelentette ki.
Úgy látja, az elmúlt időben sok visszásság történt a választásokkal kapcsolatban, és bár a kormánypártok egyenlő esélyekről beszélnek, rágalomhadjáratokat indítottak ellenzéki jelöltek ellen, ahogyan ezt legutóbb a borsodi választás előtt is tették. Nincs korrekt miniszterelnöki vita, a kabinet milliárdokat költ a kormánypártok népszerűsítésére, a választókerületeket pedig igazságtalanul alakították ki – sorolta.
Közölte: azt mondják, a valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező pártokat ki kell zárni, de ez a javaslat azt jelenti, hogy a helyi, regionális érdekű pártok nem érdeklik a kormányt. Ha valóban a mondott célból van szükség a módosításra, másként is meg lehetett volna ezt oldani, például a pártfinanszírozáshoz kellett volna hozzányúlni – vélekedett.
A képviselő azt kérdezte, hogy hányszor fogják még megváltoztatni a választási törvényt. A kormánypártok mindig az érdekeiknek megfelelően alakítják a szabályozást – mondta. Hozzátette: úgy is megváltoztathatnák a törvényt, hogy azzal korrektebbé tegyék a választást, de ezt hiába várják a kormánytól.
KDNP: ha a baloldali pártok nem kamupártok, akkor meg kellene szavazniuk a javaslatot
Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, a világjárvány közepén is fontos, hogy megőrizzék az ország működőképességét, illetve, hogy a parlament ülésezzen és folytassa a munkáját.
A kormány a módosítást a „kamupártokkal” szemben terjesztette elő, és ha az ellenzéki frakcióval rendelkező baloldali pártok nem kamupártok, akkor az indítványt meg kellene szavazniuk – fogalmazott. Hozzátette, a jogszabály benyújtásakor a baloldalon azonnal elindult a hangulatkeltés.
Országos listát csak az a párt állíthatna, ami legalább ötven egyéni jelöltet indít – emlékeztetett. „Hazugságkampány” folyik arról, hogy a javaslat közös listára kényszerítené a baloldali pártokat, ugyanis azok akár két külön listát is állíthatnak – hangsúlyozta.
A jogszabályt elemezve kiemelte, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításának egyik célja, hogy a jelöltek csak egy településen és a település fekvése szerinti megyében fogadhassanak el jelölést. Emellett senki ne lehessen egyszerre megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt – tette hozzá.
A listás jelöltek képviselőjelölti mentelmi joga a választási eredmény jogerőre emelkedéséig tart – emlékeztetett. Arra is kitért, hogy a szavazás megismétlése esetén a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni.
Az átjelentkezési kérelmek megérkezésének határideje négyről, kilenc napra emelkedik, a levélszavazás esetén pedig nem számít érvénytelenségi oknak, ha a választó a belső borítékot nem zárja le, vagy nem használja, de a külső boríték sértetlen – mutatott rá. A szavazás titkosságát az sem sérti majd, ha a szavazólapot a választó magáncélra lefényképezi – hívta fel a figyelmet. Vejkey Imre hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága januárban hozott ítéletet, amelyben a testület is kimondta, hogy ez a cselekedet nem sérti a választás tisztaságát. A KDNP frakciója támogatja a jogszabály elfogadását – mondta zárásként.
MSZP: miért egy járvány alatt kell benyújtani egy ilyen törvényt?
Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte, hogy gondolja a kormányzat, hogy egy járvány közepén egy ilyen törvényt kell benyújtani. Múlt hét kedden milliók várták, hogy milyen járványügyi intézkedések lépnek majd éjféltől életbe, az igazságügyi tárca azonban nem tudta időben elkészíteni és nyilvánosságra hozni a korlátozó rendelkezéseket – tette hozzá. Arra azonban volt idejük, hogy ugyanekkor ezt a törvényjavaslatot benyújtsák a parlamentnek – bírált a képviselő.
Ezzel a választási törvénnyel hány magyar ember életét kívánják megmenteni, hány ember megélhetését kívánják segíteni? – kérdezte.
A jogszabályban manipulálják a listaállítás szabályait, megkönnyítik a levélszavazásos csalásokat, de közben nem teljesítik az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit és nem hajtanak végre hatályos szabályokat – fogalmazott a képviselő.
A szavazólapok lefényképezése nemcsak arra alkalmas, hogy esetlegesen függelmi viszonyban lévő emberekkel bemutattatják, kire voksoltak, de szavazatvásárlásra is – jelentette ki. A jogalkotók tágabbra nyitják a határon túli levélszavazatokkal való visszaélés lehetőségét, de közben nehezítik a népszavazások kiírását – sorolta problémáit.
Harangozó Tamás megkérdezte, hogy az előző választásokon jogosulatlanul felvett pénzekből mennyit sikerült visszaszerezni és hány embert vontak ilyen ügyekben felelősségre.
Az indítvány nem fogja megakadályozni, hogy az ellenzéki pártok és a civilek összefogjanak, 2022-ben közösen induljanak és leváltsák a kormányt – szögezte le.
DK: ez a pánikkormány pótcselekvése
A pánikkormány pótcselekvéseként, az ország és polgárainak cserbenhagyásaként emlegette az előterjesztést Arató Gergely (DK), aki szerint sokkal inkább a bajba jutottak védelme volna járvány idején a kabinet feladata.
Önök egyetlen dologgal foglalkoznak: hogy különféle trükkökkel és a választási törvény hajlítgatásával egy kicsit még bebetonozzák a hatalmukat akkor is, ha elvesztik az emberek bizalmát – jelentette ki.
Az ellenzéki politikus ingyenes koronavírus-tesztelést, az álláskeresési támogatás időtartamának meghosszabbítását, egyes szociális juttatások emelését, a mindenki számára ingyenesen elérhető influenzaoltás biztosítását szorgalmazta.
Arról beszélt, a kormányoldalon hazug módon hivatkoznak a strasbourgi emberi jogi bíróság döntésére, mert se az, se annak indoklása nem foglalkozik a szavazólap lefényképezhetőségével, csak azzal, hogy nyilvánosságra hozható-e annak tartalma.
Hozzátette: nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban tilos lefotózni a szavazólapot, hiszen ez a megvett vagy megfenyegetett emberek ellenőrzésének, számonkérésének egyik eszköze.
A legelterjedtebb választási csalást akarják legalizálni – jelentette ki Arató Gergely, aki szerint a kormányoldalon tudják, hogy tisztességes, fair eljárásban nemigen volna esélyük a győzelemre.
Hiányolta az előterjesztésből ugyanakkor az állami és kommunikációs erőforrások felhasználásának arányosítását, az esélyegyenlőség biztosítását, annak szavatolását, hogy „a kormány eszközeit ne lehessen felhasználni a kormányoldal számára”.
Kifogásolta, hogy a határon túli magyarok választói névjegyzéke nem nyilvános, „így nem ellenőrizhető, hogy kinek a nevében szavaznak”, miközben érkeznek vissza szavazólapok azzal, hogy a címzett elhunyt vagy ismeretlen. Hiányolta az egyes választókerületek méretének arányosítását is.
LMP: durva hatalomtechnikai beavatkozás
Keresztes László Lóránt (LMP) cinikusnak és gyalázatosnak nevezte a javaslat beterjesztésének ütemezését, jelezve, hosszan lehetne sorolni azokat a törvénymódosításokat, amelyekre szükség volna, de nem kerülnek a parlament elé.
Ez egy durva, hatalomtechnikai szándékkal megtámogatott beavatkozás a választási rendszerbe – jelentette ki.
Szerinte Hende Csaba gyakorlatilag elismerte, aktuálpolitikai szempontok alapján, az ellenzéki pártok kommunikációját figyelve alakítják át a választási rendszert.
Arról beszélt: tavaly novemberben még azt közölték, nem kívánnak módosítani a választási törvényen, most pedig kreált érvekkel teszik ezt meg mégis.
Keresztes László Lóránt szerint a tárgyalt módosítások nemhogy csökkentik a csalás lehetőségét, hanem szélesre tárják a kaput annak legismertebb formái előtt.
Önök a hatalomtechnikai eszközöket csúcsra járatták, de rosszul kormányoztak, és ennek nagyon sok szférában tetten érhetők a hatásai – címezte szavait a kormánypárti képviselőkhöz.
Felidézte: tavasszal behozták a parlament elé a „nemzetárulással felérő, gyalázatos indítványt” a Budapest-Belgrád vasútprojekt felgyorsításáról és titkosításáról, holott arra volna szükség, hogy a felesleges gigaberuházások leállítása révén felszabadult pénzekből adjanak segítséget a bajba került magyar embereknek.
Szerinte másfél évvel a következő választás előtt nemigen lehet megmagyarázni ilyen durva változtatást. Az LMP frakcióvezetője arról beszélt: a rendszer ilyen mértékű átalakítását egy választás után, széles körű konzultációt követően lehetne végrehajtani.
Jelezte: egyetértenek a határon túli magyarok szavazati jogával, de kiterjesztenék azokra is, akik Magyarországot a kormány hibás és rossz politikája miatt elhagyva keresik külföldön boldogulásukat.
Párbeszéd: aljas és sunyi a választási törvény módosítása
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, a kormány a járványhelyzet közepette nyújtott be „egy rakás” olyan törvényjavaslatot, amelynek semmi köze a koronavírus-járvány kezeléséhez. Úgy értékelt: a kormány nem a járványkezeléssel foglalkozik, hanem a saját hatalma bebetonozásával és „ipari méretű lopásaival”.
A választási törvények módosítását aljasnak és sunyinak minősítette, úgy kommentálva: valójában nem a „kamupártok” kiszűréséről vagy a választás tisztaságáról van szó.
A politikus szerint például azért akarja legalizálni a kormány a szavazólap lefényképezését, hogy a vidéki Magyarországon rábírja a közmunkásokat, akiket az „oligarcháik” kiszolgáltatottságban tartanak, a voksuk megmutatására.
Aljas a levélszavazatról szóló rész is – folytatta -, megkönnyítik vele ugyanis a levélszavazattal való választási csalást, és trükköznek szerinte az átjelentkezéssel is.
Szabó Tímea arra számít, hogy összegző módosító javaslattal kerül majd a Ház elé egy budapesti választókerület – a belvárosi – megszüntetése és egy új Pest megyei körzet létrehozására. Hozzátette, szerinte a pártfinanszírozással is „szórakozni fognak”. De ha esetleg azt is meglépik a kormányoldalon, hogy közös lista nem indulhat, akkor ahhoz az EU-nak is lesz egy-két szava, és akkor „önök egyedül fognak indulni a 2022-es választáson” – mondta a kormánypártoknak.
Dúró Dóra: írni-olvasni tudáshoz kellene kötni a szavazati jogot
Dúró Dóra (független) arról beszélt, hogy a szavazólap lefényképezésének törvényesítésével a Fidesz a csalását akarja legalizálni, amelyet számos alkalommal elkövetett. De a szocialisták is éltek ezzel az eszközzel – tette hozzá.
Inkább írni-olvasni tudáshoz kellene kötni a szavazati jogot – közölte.
A listaállítás szabályainak módosításáról azt mondta: a Fidesz hülyének néz mindenkit, amikor azt állítja, ezt a rendelkezést a „kamupártok” ellen hozza. Az ellenzéki listaállítás miatt nyújtotta be ezt a javaslatot a kormány – jelentette ki. A Jobbik, az LMP és a Momentum figyelmét ugyanakkor arra hívta fel, hogy ők pedig Dobrev Klára miniszterelnökségéért fognak dolgozni.
Nemzetiségi szószóló: üdvözlik a javaslatot
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló kiemelte: a nemzetiségek bizottsága üdvözli és elfogadásra javasolja a tervezetet.
Közölte: a javaslat nemzetiségeket érintő rendelkezései egyebek mellett rendezik a nemzetiségi képviselő lemondásáról szóló tájékoztatásának, a nemzetiségi választások kitűzésének, a nemzetiségi megfigyelők összeférhetetlenségi szabályainak, a szavazatok szállításának és a szavazatszámlálás könnyítésének kérdését.
Megjegyezte: a nemzetiségi választások problémamentesebb lebonyolítására további intézkedéseket tesznek majd.
Emlékeztetett: a korábbi módosítások is eredményeztek a nemzetiségeknek előnyösebb szabályozásokat.
Jobbik: a kormányzó erők találták ki a „kamupártokat”
Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta a kormánypártoknak, hogy ők vezették be annak a lehetőségét, hogy „kamupártok” elindulhassanak, pénzt gyűjthessenek, ők találták ezt ki, hogy ezek a pártok elvegyenek támogatást az ellenzéktől.
MSZP: eddig hasznot hajtottak a „kamupártok” a kormánypártoknak
Szakács László (MSZP) szerint a „kamupártok” eddig hasznot hajtottak a kormánypártoknak, ezért hagyták őket, de most valamiért terhessé váltak a számukra.
A most a Házba behozott szabályok nem vonatkoznak a járványra, de a járvány takarója alatt gyorsan el akarják intézni ezeket, ezért „öntik be” egyik jogszabályt a másik után – fogalmazott.
KDNP: a kormánypártok nem támogatják a visszaélést a joggal
Vejkey Imre (KDNP) közölte: nem a kormánypártok akarták a „kamupártokat”, ahogyan azt álságosan állítja az ellenzék, a kormánypártok a jog oldalán állnak és soha nem támogatták a visszaélést a joggal.
Fidesz: csak részleteket módosítanak
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslattal a választási rendszer alapjai nem változnak, részletszabályozásokról van szó.
Kifejtette: lényeges, hogy a járvány ellenére működik a parlament és meghozza azokat a szabályokat, amelyek fontosak az ország működőképessége szempontjából. Amíg itthon zajlik a védekezés, az ellenzék feljelenti az országot Brüsszelben – mondta, arra kérve az ellenzéket, hogy tegyen inkább érdemi javaslatokat.
Közölte: a kormány jelezte, hogy tervezi a választási törvény módosítását, most részleteken változtatnak. Ilyen a levélszavazásra vonatkozó rész, mert fontos, hogy még több érvényes szavazat legyen – mondta.
A képviselő kitért rá: a „kamupártok” felelősségre vonása nem a kormány, hanem az igazságügy dolga, a kormánynak az a feladata, hogy olyan szabályokat hozzon, amelyek visszaszorítják ezeket a pártokat, és a mostani módosítás éppen ezt szolgálja. A javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a választási rendszer még hatékonyabb és demokratikusabb legyen – jelentette ki.
KDNP: szigorú fellépés kell a „kamupártok” ellen
Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: „kamupártok” korábban is voltak, és szigorú fellépésre van szükség, hogy minél inkább visszaszorítsák ezeket. A 2006-os választáson 15 párt indult, és közülük négy ezer szavazatot sem kapott, másik négy az ötezer szavazatos küszöböt nem érte el – idézte fel.
Arra, hogy az ellenzék kifogásolta, miért most nyújtják be a tervezetet, közölte: nem a kormány határozza meg, mikor tör ki és ér véget egy világjárvány, a választási törvény módosítására viszont van határidő, most van erre lehetőség.
Úgy vélte, az ellenzék haragszik a szavazókra, amiért nem rájuk voksoltak az elmúlt választásokon. Az ellenzék azt a narratívát akarja felépíteni, hogy vagy ők nyernek egy választáson, vagy csalás történt, mintha csak ők lennének a hatalom letéteményesei – mutatott rá. Hozzátette: emellett folyamatosan sértegetnek választói rétegeket.
A képviselő szerint a módosítás segít a „kamupártok” elleni harcban, amit az ellenzék mindig is kért, a határok felemelése pedig abban segít, hogy csak az induljon a választáson, aki ezt komolyan gondolja.
MSZP: minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben!
Szakács László (MSZP) köszönetet mondott azoknak, akik dolgoznak a koronavírus-járvány megfékezésén, és azoknak is, akiknek nehézségeket kell elszenvedniük a pandémia miatt. Hangsúlyozta, ezeket az embereket a járvány érdekli és nem választójogi törvény.
A szavazólapok lefotózásának lehetősége teret enged a választási csalásoknak – jelentette ki. Hozzátette, ezt éppen betiltani és szankcionálni kellene.
A levélszavazatokról úgy vélekedett, hogy a kormány a határon túl élők számára megkönnyíti, míg a külföldre költözött magyarok számára megnehezíti a szavazást. Az MSZP szerint ezen a szabályon is érdemes volna változtatni, méghozzá úgy, hogy minden, az ország határain kívül élő magyar számára lehetővé kellene tenni a levélszavazást.
Jobbik: 2022-ben az ellenzék legyőzi a kormánypártokat
Szilágyi György (Jobbik) aggályosnak nevezte, hogy a szavazólapokat és a választáshoz kapcsolódó dokumentumokat a voksolás utáni kilencvenedik napon meg kell semmisíteni. A javaslat ugyanis nem rendelkezik arról, mi történik, ha valaki jogorvoslatot kezdeményez – hívta fel a figyelmet.
A kormánypárti képviselőket bírálva kijelentette, nem számít, hogy megváltoztatják a listaállítás szabályait, mert 2022-ben az ellenzék le fogja győzni őket.
MSZP: a választási törvényeket nem szabad egyoldalúan átírni
Varga László (MSZP) bírálta, hogy éppen aznap éjszaka nyújtották be az indítványt, amikor a parlament kilencven nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet.
Világos elvnek nevezte, hogy a választásokhoz kapcsolódó jogszabályokat nem szabad az ellenzékkel való egyeztetés nélkül megváltoztatni. Az egyoldalú átalakítás demokratikus államokban elfogadhatatlan – tette hozzá.
Ebben a jogszabályban technikai jellegű változtatások vannak, illetve olyanok, amelyek a Fidesznek jók – érvelt.
Független: nem ad megoldást a problémákra a javaslat
Varga-Damm Andrea független képviselő arról beszélt: a módosítás nem kínál megoldásokat a Nemzeti Választási Irodát korábban vezető Pálffy Ilona által távozásakor felvetett anomáliákra.
Meglepőnek nevezte, hogy az ellenzéki szereplők a legnagyobb ellenfelük előtt mutatják be elképzeléseiket „elképesztően transzparensen”, így a kétharmados többség azok ismeretében módosítani tudja a szabályokat.
Feltette a kérdést: ha egy hétvége alatt meg tudták teremteni a digitális oktatás alapjait, akkor miért nem tették meg ezt mindeddig az online szavazással, miközben a kormány irdatlan pénzeket költ informatikai fejlesztésekre.
Fidesz: nem könnyíti, nem nehezíti a szavazást a módosítás
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) az ellenzéki felvetésekre reagálva kiemelte: sem a határon túli magyarok szavazását nem könnyíti, sem a külföldön dolgozó magyarokét nem nehezít a változtatás.
Hozzátette: akik nem rendelkeznek bejelentett magyarországi lakcímmel, azok ugyanazon szabályok szerint szavazhatnak.
Megjegyezte: ma félszázzal több külképviseleten lehet szavazni, mint 2010-ben.
MSZP: ugyanolyan fontosak, akiknek van magyarországi lakcíme, mint akiknek nincs
Varga László (MSZP) – nyugat-európai államok példájára hivatkozva – azt kérte, tegyék ugyanolyan könnyűvé a külföldre „menekült”, de magyarországi lakcímmel rendelkező emberek szavazását, mint azokét, akik nincsenek itt bejelentve.
Ha ez nem történik meg, annak szerinte az az üzenete, hogy szüntessék meg a hazai lakcímüket ezek az emberek.
Hangsúlyozta: a rendkívüli jogrendtől eltekintve, normál esetben sem elfogadható, hogy konszenzus nélkül, egyoldalúan terjeszti be a kormányoldal a választási törvény módosítását.
Zárszó
Azért van most a Ház előtt a választási tárgyú törvények módosítása, mert most ülésezik az Országgyűlés – mondta zárszavában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslat időzítését bíráló ellenzéki felvetésekre válaszul.
A határon túli magyarok levélszavazatának rendszerét ért bírálatokra úgy reagált: az Alkotmánybíróság döntése szerint a homogén csoportoknak kell azonos szavazási módot biztosítani.
A szavazólapok fotózására is kitért Völner Pál, jelezve, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy ezt nem lehet szankcionálni, ezért veszik ki a törvényből.
Megjegyezte továbbá, hogy a „kamupártok” ügyében már több elmarasztaló döntés is született.
A parlamenti államtitkár hangsúlyozta: a Nemzeti Választási Iroda javaslatait számos helyen beépítették az előterjesztésbe.
