Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a kormánynak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatát.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

16:36 – Párbeszéd: ez egy igazságtalan ország büdzséje 

Egy igazságtalan ország költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka, a Fidesz kormányzását pedig az elszalasztott lehetőségek korszakának minősítette Tordai Bence. 

A kormánynak szerinte csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak hátsó mezőnyében halad. 

Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás. Kifogásolta, hogy egyedül a sportra fordítana többet a kormányzat. 

A Párbeszéd ezért olyan módosításokat szorgalmaz, amelyek az egyenlőtlenség csökkentését célozzák – hangsúlyozta.  

A politikus azt elismerte, hogy javulnak a gazdasági mutatók, szerinte azonban ez nem a Fidesz gazdaságpolitikájának eredménye, hanem a kedvező nemzetközi gazdasági klímának és az uniós forrásoknak köszönhető.

Kifogásolta, hogy az állam fenntartásának kiadásai évről évre több mint 800 milliárd forinttal növekednek, az állam gazdasági funkcióinak költségei, például külföldi tulajdonosok kiszorítása a gazdaságból 1400 milliárd forinttal emelkednek évente. Mindezeket az összegeket a szociális funkcióktól vonják el – mutatott rá. 

Bírálta például egyes cafeteria elemek megszüntetését, de azt is, hogy nem emelkedik a többi között a családi pótlék, a gyes, a közgyógyellátás, az ápolási díj és számos más szociális juttatás összege. „Szerencsére a miniszterek fizetése akár 5 millió forint is lehet” – jegyezte meg. 

Pártja mindezzel szemben megalkotta a szociális demokrácia költségvetését – jelentette ki. Sorolta pártja kezdeményezéseit, a többi között az alapjövedelem bevezetését, de mint fogalmazott, leépítenék „a fideszes kleptokráciát” és százmilliárdokat adnának az oktatásnak, az egészségügynek. 

Mindehhez a fideszes milliárdosok, az offshore-cégek adóztatásából, a bankok és nagyvállalatok luxusprofitjának megadóztatásából nyernének forrásokat – mutatott rá. 

Frakciótársa, Burány Sándor kifogásolta a forint gyengülését, amivel szerinte az emberek zsebéből lopják ki a pénzt.

A magyar munkavállalók 7 százalékkal keresnek kevesebbet a szlovákoknál, 11 százalékkal kevesebbet a cseheknél és 16,5 százalékkal a lengyeleknél, „a szlovén fizetések pedig fényévnyire vannak a magyarokétól” – fogalmazott. 

A térség országainak gazdasága valóban jelentősebben emelkedett, mint az unió régi tagállamaié, ez azonban korábban is így volt – vélekedett -, az unió érdeke is ez, ehhez nyújtja a kohéziós támogatásokat. 

Magyarországon azonban úgy növekedett a gazdaság, hogy közben a társadalom kettészakadt – kifogásolta. A most tárgyalt büdzséről is azt mondta: az olyan társadalmi következményekkel jár, amelyet jó érzésű képviselőnek el kell utasítania.

16:36 – Nemzetiségi szószóló

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló beszéde elején azt hangsúlyozta: a nemzetségek számára az elfogadás nem elég, csak az elfogadás önmagában sértés, elismerést is várnak, ennek feltétele, alapja a megismerés. Felidézte: 2013-ig siralmas állapotban volt a nemzetiségek támogatása, majd reménykeltő pozitív változások indultak el, megemelkedett a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények támogatása, parlamenti képviselete lett a nemzetiségeknek, majd 2015-től folyamatosan nőtt a nemzetiségek támogatása.

Ritter Imre a magyarországi nemzetiségek nevében megköszönte a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek a nemzetiségeknek az elmúlt négy évben nyújtott támogatást, illetve, hogy a nemzetiségek által kezdeményezett törvénymódosításokat egyhangúlag megszavazta minden parlamenti frakció és képviselő.

Közölte, hogy a 2019-es költségvetést illetően a 13 magyar nemzetiség 5 milliárd 120 millió forint módosítást akar benyújtani: a támogatásemelési igények közel fele a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk intézmények épületeinek felújítási pályázati önrészének biztosítását szolgálja, emellett javasolják az országos nemzetiségi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának emelését, a nemzetiségi pedagógusprogram emelt támogatását és a pályázati keretek emelését.

16:36 – Banai Péter Benő: helyes alapokra épül a költségvetés

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az ellenzéki vezérszónoklatokra reagálva azt mondta, reményei szerint helyes alapokra építették a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. A hiány- és adósságmutató jól alakul, érdemi hiánycsökkentés valósulhat meg, és reális, hogy 2019 végére 70 százalék körüli mértékre csökkenjen az adósság mértéke – sorolta.

Azzal kapcsolatban, hogy egyes ellenzéki politikusok – például demográfiai szempontból – fenntarthatatlannak tartják a költségvetést, az államtitkár azt mondta: igenis fenntartható irányba mozdul el a büdzsé, például a családi adókedvezmények bővítésével. Azon is dolgoznak, hogy minél többen Magyarországon találják meg a számításukat – tette hozzá, megjegyezve továbbá, hogy a növekedést és a reálbéreket illetően is érdemi felzárkózás valósult meg.

Azt is visszautasította, hogy jövőellenes lenne a költségvetés, mivel mind az egészségügyi, mind az oktatási források nőnek, és nyugdíjprémium kifizetésével is számolnak.

15:56 – Fidesz: a költségvetés és az adótörvények nyertesei a vállalkozók

Szatmáry Kristóf (Fidesz) a 2019-es költségvetés és adótörvények nyerteseinek nevezte a vállalkozókat.

Szavai szerint 2010 előtt sajnos sok olyan költségvetés készült, amely nem biztosította a kiszámíthatóságot a hazai kis- és középvállalkozásoknak. A mostani büdzsé azonban eleget tesz ennek a kívánalomnak – mondta, majd a vállalkozásoknak előnyös intézkedések közé sorolta, hogy tovább csökkennek a munkát terhelő adók, ami újabb lépés lehet a teljes foglalkoztatottság irányában.

Az adórendszer egyszerűsítése és átláthatósága is a vállalkozások érdeke, ennek megfelelően a szociális hozzájárulási adó várhatóan további 2 százalékponttal csökken – tette hozzá a Fidesz képviselője, úgy összegezve, hogy az adócsökkentési politika folytatódik jövőre is.



15:56 – KDNP: a sportra költött pénz nyereséget jelent

Földi László (KDNP) azt mondta, hogy a 2019-es költségvetési javaslattal könnyű azonosulni. A büdzsét a biztonságos növekedés jellemzi – jelentette ki.

Az elmúlt nyolc év sikeres gazdaságpolitikája lehetővé teszik, hogy további adócsökkentésekkel segítsenek az embereken, a családtámogatási támogatások pedig elősegítik, hogy több gyermek szülessen a jövőben – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a kormány célul tűzte ki, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar.

A sportra áttérve arról beszélt, hogy azt szeretnék elérni, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon. Véleménye szerint minden egyes a sportra költött pénz nyereséget termel, mert a javuló egészségű lakosság kevesebb egészségügyi ellátást vesz igénybe.



15:56 – MSZP: a honvédség az Orbán-kormányok egyik legnagyobb vesztese

Harangozó Tamás (MSZP) elöljáróban egy cikket olvasott fel, amelyik szerint történelmi mélyponthoz közelít a forint az euróval szemben. Hozzátette, ha ez a tendencia folytatódik, akkor még a végszavazás előtt ki kell dobni a költségvetési javaslatot és ősszel egy újat kell elfogadni.

A honvédség az Orbán-kormányok egyik legnagyobb vesztese – szögezte le a politikus. A honvédségnél soha nem látott mértéket öltött a létszámhiány, hét év alatt egyetlen fegyverrendszert sem szereztek be – jelentette ki.

A 2019-re tervezett nyolcvanmilliárd forintos forrásbővülés elégtelen egy érdemi szervezeti és haditechnikai fejlesztés megvalósítására – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy a kormány jövőre csak a 2012-ben elhatározott minimális arányban növeli a finanszírozás mértékét.



15:56 – Fidesz: a büdzsé erősíti az MTA-t

Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése. Az oktatásra és a tudományra fordított pénzek ezt alá is támasztják – tette hozzá.

A köznevelési feladatokra mintegy 15 milliárddal jut több jövőre – emelte ki a felszólaló. Hangsúlyozta, hogy a fellendülő gazdaság miatt fontos a szakképzési centrumok erősítése, a szakképzési intézmények kínálatának bővítése.

A politikus kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények támogatása 11,1 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséről azt mondta, hogy abból 20,1 milliárd forintot az Innovációs és Technológia Minisztérium fejezetében nevesítettek. Ez a tény az elmúlt hetekben „politikai hisztériává vált” – fogalmazott a képviselő, aki azt mondta, hogy a büdzsé nem, hogy nem kérdőjelezi meg az MTA létét, de pénzügyi eszközökkel még erősíteni is akarja az intézményt, mert annak forrásai 5,4 százalékkal emelkednek jövőre.



15:56 – DK: a költségvetés azt üzeni, nem fontos az oktatás jövője és az egészségügy

Vadai Ágnes arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés nem stabil és nem növekedéspárti, és nem segíti-e a közeledést az európai életszínvonalhoz.

Kitért arra, hogy hiányzik 350 milliárd forint, amit valahogyan ki kellene gazdálkodni. 

A DK-s politikus hozzátette: nincsen stabilan működő gazdaság, munkaerőpiac, ezt jelzi, hogy kétszámjegyű lesz a személyi jövedelemadó továbbra is.

Szóvá tette a 27 százalékos áfát is, és úgy látta, bizonyos társadalmi csoportokat nem zárkóztat fel a költségvetés, sőt inkább leszakítja őket. 

Nem látszik az sem, hogy elkezdte volna felzárkóztatni a kormány a magyar gazdaságot például az automatizációhoz – jegyezte meg. 

Szerinte a magyarok számára azt üzeni a költségvetés, a magyar diákok, oktatás jövője nem fontos, ahogy az egészségügy sem.

Vadai Ágnes arról is beszélt, a jogbiztonság ügyében számtalanszor leszerepelt a kormány az elmúlt években, a létbiztonságot tekintve pedig világosan látszik, hogy újabb és újabb 10 ezrek hagyják majd el Magyarországot nyugat felé. 

A honvédelemről megjegyezte: a Zrínyi 2026 program olyan, mint Columbo felesége, amit soha senkit nem látott még. Az a fejlesztés, amiről a kormány beszél, nem létezik – mutatott rá. 

A DK nem támogatja a javaslatot – közölte.

13:33 – Párbeszéd: ez egy igazságtalan ország büdzséje

Egy igazságtalan ország költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában, a Fidesz kormányzását pedig az elszalasztott lehetőségek korszakának minősítette Tordai Bence.

A kormánynak szerinte csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak hátsó mezőnyében halad.

Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás. A Párbeszéd ezért olyan módosításokat szorgalmaz, amelyek az egyenlőtlenség csökkentését célozzák – hangsúlyozta. 

Frakciótársa, Burány Sándor kifogásolta a forint gyengülését, amivel szerinte az emberek zsebéből lopják ki a pénzt.

13:32 – LMP: az igazságtalanság süt a javaslatból

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a 2019-es költségvetésnek nincs egyetlen oldala sem, amelyből ne sütne az igazságtalanság.

Csárdi Antal, az ellenzéki párt vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé általános vitájában a javaslat egyik legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a kormány jövőre megszorításokat hajt végre az oktatásban, annak finanszírozása ugyanis még a reálértékét sem tartja meg. Bírálta a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának átalakítását is, amely szerinte ugyanolyan támadás, mint amit a CEU-val szemben hajtott végre a kormány.

Az országgyűlési képviselő szerint a bérválság megoldására igazságosabb adórendszer kell a jelenlegi egykulcsosnál. Hozzátette, az LMP által javasolt adórendszerrel jelenlegi átlagbér háromszorosáig mindenki jobban járna.

Szólt arról, hogy a további gyermekek megszületése érdekében már az egygyermekes családokat is támogatni kellene. Feleslegesnek és drágának tartja a paksi atomerőmű-beruházást, szerinte a tőkeemelés csak arra jó, hogy újabb adag közpénzt lopjanak el a Fidesz-barát oligarchák.

12:39 – DK: ez a kiszámíthatatlanság költségvetése

A DK vezérszónoka a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság és a „toporgás” költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét a javaslat szerdai parlamenti vitájában.

Varju László szerint a jövő évi költségvetés sok tekintetben kárt vagy a lehetőségek elvesztését okozza a családoknak és a vállalkozásoknak. Ez egy GPS-költségvetés, aminek a végén be kell mondani, hogy újratervezés – fogalmazott.

Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben, például a forint leértékelődésével is számolni kell.

Hozzátette: felül kell vizsgálni az inflációhoz kötött előirányzatokat, majd megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell a költségvetési szabályok érvényesítését. Varju László szerint ez 300-350 milliárd forint költségvetési szigorítást igényel.

12:19 – MSZP: jövőellenes a törvényjavaslat

Jövőellenesnek nevezte a 2019-es költségvetési javaslatot vezérszónoki felszólalásában Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője kedden az Országgyűlésben, az előterjesztés általános vitájában, jelezve, hogy átfogó módosító csomagot nyújtanak be hozzá.

Mint mondta, a „múltban ragadt” tervezet a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán. Ugyanakkor a javaslat a felével növeli a „kormánypropagandára” szánt forrásokat – tette hozzá.

A szocialista frakció másik vezérszónoka, Bangóné Borbély Ildikó szerint miközben a kormányfő közelgő válságról beszél, többet kellene foglalkozni a demográfia, az egészségügy vagy az oktatás szintén válságos helyzetével.

11:44 – KDNP: megalapozott a jövő évi költségvetés

Megalapozott a jövő évi költségvetés tervezete, amely folytatja az eddigi konzervatív gazdaságpolitikai gondolkodást – értékelt Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben.

A képviselő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában kiemelte, hogy 4000 milliárd forintot fordítanak majd fejlesztésekre 2019-ben, és szakpolitikai célokra is biztosítanak többletforrásokat. 

Kifejtette: oktatásra 15 milliárd forinttal, egészségügyre 101 milliárddal, közbiztonságra, honvédelmi kiadásokra 150 milliárddal juthat több. A költségvetési gondolkodás fókuszában áll a családpolitika, amire 2000 milliárd forintot különítenek el – jelezte.

„Ez helyes törekvés, ugyanakkor sok kormányzati cikluson keresztül kell mindezt tenni, hogy mérhető eredménye legyen” – mondta Hargitai János, frakciója támogatásáról biztosítva a költségvetés elfogadását.

11:37 – Jobbik: ez a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetése

A Jobbik vezérszónoka a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét a javaslat szerdai parlamenti vitájában.

Volner János, az ellenzéki párt képviselője azt mondta: a 2019-es költségvetés a magyar gazdaság és társadalom kihívásaira vagy nem tartalmaz valódi válaszokat, vagy nem kielégítő, tüneti kezelést nyújt fontos és strukturális problémákra. Szerinte a költségvetés számos területen „elvérzik”, ilyen a demográfia, az elvándorlás és a magyar-cigány együttélés ügye.

Úgy vélte: a költségvetés nem változtat azon, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van, függ az európai uniós forrásoktól, a külföldi befektetésektől és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól. Saját szabadságharcunkat nem vívja meg ez a költségvetés, és nem gondolkodik arról sem, hogy saját tulajdonú gazdaságunk, iparunk legyen – bírált.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka a 2019-es költségvetés legnagyobb veszteseinek a magyar fiatalokat és a magyar jövőt tartja. Hozzátette: a javaslat szerkezeti, „jövőnek szóló” változást nem tartalmaz.

10:59 – KT: pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es büdzsé

A Költségvetési Tanács (KT) szerint pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es költségvetési törvényjavaslat: a gazdasági növekedés a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető, továbbá elérhető a GDP-arányos hiánycél is.

Kovács Árpád, a tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitájában közölte, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági mutatók a különböző prognózisokhoz képest optimisták, ezért az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak némi teljesülési kockázatot. Az államadósság-szabálynak való megfelelés azonban akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebb lesz – mondta.

A KT elnöke szerint a tartalékok figyelembevételével elérhető az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. A tanács szerint konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez – tette hozzá.

Kovács Árpád a hiányt övező legnagyobb kockázatnak a makrogazdasági pályát és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségét nevezte. Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztják – közölte.

Értékelése szerint a 2019-es költségvetés olyan, több éve tartó, emelkedő pályát leíró folyamatba illeszkedik, amelynek első markáns éve 2017 volt. A tanács szerint ugyanis a magyar gazdaság a 2017-ben elért 4 százalékos bővüléssel stabil, középtávon fenntartható növekedési pályára került – magyarázta.

Az idei makrogazdasági és államháztartási folyamatokról szólva emlékeztetett arra, a 2018-as költségvetést 4,3 százalékos növekedésre alapozták, és a különböző prognózisok is 4 százalék körüli értéket valószínűsítenek. A KT is négy százalék feletti gazdasági növekedést tart elérhetőnek – jegyezte meg.

Kovács Árpád magasnak tartotta a költségvetés idei első negyedévi pénzforgalmi hiányát, de tartható a 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerint számított hiánycél, mivel az eredményszemléletű, teljes kormányzati szektort lefedő egyenlegben az uniós támogatáselőlegeket és az áfavisszatérítést nem veszik figyelembe.

A jövő évi költségvetést értékelve azt mondta, a büdzsé a GDP 4,1 százalékos növekedésére épül, ez a háztartások fogyasztása volumenének 3,9 százalékos és a bruttó állóeszköz felhalmozás 9,5 százalékos bővülésén alapul.

Ez a növekedés meghaladja a különböző prognózisok által jelzett 2,8 és 3,2 százalék közötti GDP-bővülést – mutatott rá. A gazdasági növekedést befolyásoló külső kockázatként említette a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságait, a belső tényezők között pedig a keresetek és a fogyasztás várhatótól való elmaradását. Ezért szerinte a gazdaság tervezett bővülése a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető.

Kovács Árpád kitért arra, hogy a központi alrendszerben a legnagyobb összegű bevétel az általános forgalmi adóból képződik. Hozzátette: a tanács az áfaelőirányzat teljesíthetőségénél kockázatot azonosított, mert a fogyasztás várt emelkedése meghaladja a konszenzusos prognózist, az áfavisszatérítés határidejének újabb rövidülése pedig tovább csökkenti a nettó pénzforgalmi bevételeket.

Szólt arról is, hogy az állami kamatkiadások tovább csökkenhetnek a GDP 2,1 százalékára, ugyanis az államadósságon belül fokozatosan nő az alacsony hozamú eszközök részaránya. De a kibontakozó nemzetközi pénzügyi „turbulencia” némileg növeli az aktuális piaci hozamokat és ha ez tartós marad, akkor az erre tervezett előirányzat túlteljesülhet – részletezte.

A KT-elnök közölte, a jövő évi – a 2018-as tervezetthez képest 0,6 százalékponttal kisebb – 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél megfelel a maastrichti kritériumnak és a stabilitási törvény követelményeinek.

Beszámolt arról, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiányának mértéke, a GDP 2,7 százaléka még mindig jóval – 0,9 százalékponttal –  meghaladja az uniós módszertan szerint számítottat. A különbség jelentős hányada annak következménye, hogy az uniós programoknál továbbra is nagyobb az előlegfizetés, mint az EU-ból beérkezett támogatás – mondta, jelezve: a trend a későbbi években fordulhat meg, és ezáltal felgyorsulhat a GDP-arányos államadósság csökkentésének üteme.

Elmondta, a GDP-arányos államadósság olyan mértékben mérséklődik, hogy az államadósság-mutató csökkenése teljesíti az alaptörvényi követelményt. Emellett a törvényjavaslat megfelel azon uniós előírásnak is, miszerint három év átlagában az adósságrátának a 60 százalék feletti része egyhuszadával kell csökkennie – közölte.

Kovács Árpád kedvezőnek minősítette, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább csökken, mert ez jelentősen hozzájárul az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

Azt mondta, a kormány a Költségvetési Tanács véleményére érdemi választ adott, megemelték a költségvetés tartalékát, számolnak a szociális hozzájárulási adó kulcsa további csökkentésének későbbre halasztásával. A kormány jelezte azt is, a költségvetés tartalmaz forrást a köz- és a kormánytisztviselők illetményének emelésére – tette hozzá.

10:55 – Fidesz: a családok és a biztonságos növekedés büdzséje a jövő évi

A családok és a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évit Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka szerdán a parlamentben.

A képviselő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában úgy fogalmazott: a büdzsé Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatottság megteremtését tartja szem előtt.

Bánki Erik hangsúlyozta: a Fidesz 2010 óta felelős költségvetési gazdálkodást folytat, az államháztartási hiány folyamatosan csökken, miközben a gazdasági növekedés nem külföldi hiteleken alapul.

10:45 – ÁSZ: a javaslat hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2019-es költségvetés, kialakítása támogatja a büdzsé rövid- és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához.

Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Hozzátette: az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kifehérítés révén kapott adóbevételeket az adók és járulékok további csökkentésére, további gazdaságfejlesztési intézkedésekre érdemes fordítani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy például az étkezőhelyi vendéglátásban 27 százalékról 18 százalékra csökkentett áfa után nem mérséklődtek az árak, hanem nőttek, vagyis az intézkedés jótékony hatását a végső fogyasztók nem érzékelték. Leszögezte: a forgalmi adó mérséklése hosszú távon nem jelent megtakarítást a lakosságnak, az államkasszának viszont azonnali és pótlandó kiesést okoz, ezért a forgalmi típusú adókat alapvetően nem csökkenteni kell, hanem a lehető legnagyobb hatékonysággal be kell szedni.

Domokos László hozzátette, a személyi jövedelemadó esetében – azzal együtt, hogy a 15 százalékos mértéke már jelenleg is nagyon alacsony – középtávon lehetőség kínálkozik a további csökkentésre.

Az elnök elmondta: a törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye.

Az ÁSZ megállapításai szerint a 2019-es költségvetési előterjesztés bevételi előirányzatai teljes körűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott – ismertette Domokos László.

Közölte: a költségvetési javaslat – egy kivétellel – teljesíti a hiány- és az államadósság-szabállyal kapcsolatos előírásokat, ugyanis az ÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is megállapította, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a 1,5 százalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából.

Domokos László elmondta: jövőre az államháztartás pénzforgalmi hiánya a javaslat szerint a GDP 2,7 százaléka lesz, a kormányzati szektor hiánya pedig a bruttó hazai termék előre jelzett értékének 1,8 százalékát jelenti, amely 0,6 százalékpontos javulást jelent a 2018-ra tervezett hiánymutatóhoz képest. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 százalékos értéknek, ezáltal megfelel a jogszabályi előírásnak – jelezte.

Domokos László kitért arra: a költségvetés 119,4 milliárd forint nagyságrendű kockázatot hordoz magában, ez azonban megfelelő intézkedésekkel kezelhető. Kiemelte: a javaslatban a tartalékolás rendszere és a tartalékok mértéke megfelelő biztonságot nyújt a váratlanul felmerülő helyzetek kezelésére, a tartalékolás rendszere nagyban hozzájárul a Magyarország költségvetési gazdálkodásának stabilitásához.   

Az ÁSZ-elnök figyelmeztetett: bár Magyarország „gazdasági szekere most szépen halad”, a közgazdasági törvényszerűségek és a jelenlegi világgazdasági folyamatok alapján előbb-utóbb szembe kell néznünk egy újabb kihívással, esetleg gazdasági válsággal. Szerinte ezért az anticiklikus gazdaságpolitika eszközeivel tudatosan fel kell készülni egy rosszabb időszakra is, amelyhez a költségvetésben is meg kell teremteni a megfelelő fedezetet.

Közölte: az ÁSZ véleménye szerint a 2019-es költségvetés tartalmazza azokat az elemeket, amelyek segítenek felkészülni egy jövőbeli gazdasági válságra, azonban felvetődik a kérdés, hogy képesek leszünk-e megszorítások nélkül átvészelni azt. Szerinte ehhez el kell érni a megfelelő versenyképességet – ösztönző csomagokkal – úgy, hogy a belső tényezők növekedése nem csökken. Célszerűnek nevezte, ha már most minél több jól előkészített beruházási tervvel rendelkezne az ország, amelyek válságos időszakban rendelkezésre állnának a gazdaság fenntarthatósága érdekében.

Domokos László elengedhetetlennek tartja a bürokrácia további csökkentését, ám szerinte az még további elemzésre szorul, hogy az állam mely területeken változtasson, illetve honnan húzódjon vissza. Meggyőződésem, hogy a gazdaság azon területein, ahol az állam jelentős jelenléte nélkül is egészséges, illetve elegendő a kereslet-kínálat nagysága, ott az állam részvételével indukált keresleti-kínálati túlfűtöttségre már nincs szükség – fogalmazott. Ugyanakkor jelezte: az nem magyar sajátosság, hogy nem igazán látszik, miként lehetne csökkenteni az állami szerepvállalást egy olyan világpolitikai helyzetben, amikor aktív, erős, cselekvőképes államokra van szükség a biztonság érdekében.

Domokos László expozéja végén kitért arra is, hogy az Állami Számvevőszék 2011 óta folyamatosan növeli ellenőrzési folyamatának hatékonyságát, közel azonos munkavállalói létszám mellett az évente leellenőrzöttek számát háromszorosára növelte.

Bejelentette: 60 tapasztalt gazdasági szakembert ajánl fel a számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten, az üzleti szféra számára. Az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy 10 százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot. Ez közel 250-450 millió forint költségvetési forrást jelent járulékok nélkül, a megegyezés eredményétől függően.

Elhangzott az is, hogy az ÁSZ 100 millió forinttal csökkentette a dologi kiadásait, és mondott le erről az összegről a központi költségvetés javára.

10:20 – Biztonságos növekedés várható jövőre Varga Mihály szerint

A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a pénzügyminiszter szerdán, az előterjesztés parlamenti ismertetése során.

Varga Mihály kijelentette: 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is.

Hozzátette: mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.

A tárcavezető expozéjában elhangzott: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok – hangsúlyozta Varga Mihály. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest.

Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, az unós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökken. Az állam várhatóan jövőre is nullszaldósan működik – hangsúlyozta -, deficit továbbra is csak a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik.

Számos szakpolitikai terület forrása emelkedik – hangoztatta Varga Mihály. Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetésre vonatkozó javaslat. Elmondta: a tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot, havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye – folytatta Varga Mihály.

Jövőre valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A kormány lépéseket tesz azért is, hogy aki dolgozik, az jövőre is többet vihessen haza – emelte ki a miniszter. A jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulási adó- és járulékterheket – ismertette.

2019-től jelentősen bővülnek a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezmények. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot beruházásaikra. A kisvállalati adó belépési korlátja 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.

Jövőre az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik – mondta el a miniszter. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adó mértéke is csökken.

A miniszter a közszolgálati dolgozók béremeléséről szólva új elemként említette az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályáját, amelynek jogszabályi hátterét ősszel dolgozzák ki. 2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, az egészségügyi szakdolgozók esetében 2019 novemberétől további 8 százalékos emelés várható.

A szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének támogatására a költségvetés 11 milliárd forint forrást tartalmaz. A helyhatóságok több mint 737 milliárd forintos költségvetési támogatás mellett összesen 2750 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak – hangzott el.

A nyugdíjasok anyagi megbecsülése is a kormány célja, ezért várhatóan jövőre is lehetőség nyílik a nyugdíjprémium kifizetésére.

Varga Mihály arról is beszámolt, hogy uniós forrásokból jövőre összesen csaknem 2000 milliárd forintot fizetnek ki. Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében a kabinet négyezer milliárd forintot fordít fejlesztések finanszírozására.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad, abban 24,7 milliárd forintos céltartalékot különített el a kormány. Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés – tette hozzá -, itt fejlesztésre 40 milliárd forintos céltartalékot különítettek el.

4:44 – A 2019-es költségvetés tárgyalásába kezd a Ház

A parlament reggel 8 órakor kezdi munkáját, a Ház a büdzsé tárgyalása előtt az országos polgárőrnapra emlékezik.

A képviselőknek péntekig összesen harminc órájuk van kifejteni véleményüket a költségvetési javaslatról.

Az általános vita az előterjesztői nyitóbeszéddel indul, amely legfeljebb 40 percben hangozhat el, ezt az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalásai követik 30-30 percben. A frakciók vezérszónokai ezután szintén fél-fél órában közölhetik álláspontjukat.

A képviselők a mai ülésnapot nyolc és fél órában, csütörtökön 14 órában, pénteken pedig további négy órában szólalhatnak fel. A büdzséről szóló általános vita pénteken a kormány félórás zárszavával ér véget.