Folyamatosan frissülő cikkünk az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatban. 

16:23 – Letették esküjüket a nemzetiségi szószólók

Letette esküjét a 12 nemzetiségi szószóló az Országgyűlés elnöke előtt kedden.

A szószólók többsége anyanyelvén mondta el az eskü szövegét a parlamentben.

A bolgár nemzetiséget Varga Szimeon, a görögöt Sianos Tamás, a horvátot Szolga József, a lengyelt Rónayné Slaba Ewa Maria, az örményt Simani Silva, a romát Farkas Félix, a románt Kreszta Traján, a ruszint Giricz Vera, a szerbet Alexov Lyubomir, a szlovákot Paulik Antal, a szlovént Kissné Köles Erika, az ukránt Szuperák Brigitta képviseli a most kezdődő négyéves parlamenti ciklusban.

Kövér László házelnök a nemzetiségi szószólókat köszöntve arról beszélt, az elmúlt négy évben a nemzetiségi érdekképviselet új alapintézménye jött létre, amely több okból is esedékes volt. Ezek között említette, hogy az Országgyűlés több mint két évtizedes alkotmányos mulasztást pótolt, a parlamenti demokrácia keretei között nemcsak az etnikai többség, hanem a kisebbség érdekeinek is meg kell jelenniük, továbbá ennek hiányában nem lehetnek zavartalanok az államközi együttműködések, kapcsolatok.

A Magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottságát arra kérte, folytassa, fejlessze és erősítse a nemzetiségi érdekképviseletet a Házban. Megjegyezte: az előző ciklusban a testület az egyik legaktívabb volt, rendszeresen részt vett a Házbizottság munkájában, érintettsége miatt 64 napirend parlamenti megvitatásában vett részt és 10 önálló törvényjavaslatot nyújtott be.

Kövér László kiemelte: egyhangú támogatást kapott a bizottság határozati javaslata, amely a több mint egymillió aláírással zárult Minority Safe Pack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés mellett állt ki.

A házelnök új minőségként említette az Országgyűlés munkájában, hogy a német nemzetiségi közösség élni tudott a törvényi lehetőséggel és korábbi szószólóját, Ritter Imrét kedvezményes képviselői mandátumhoz jutatta.

(MTI)

15:26 – LMP: a frakció a politika megújításáért jött létre

Az LMP frakciója egy olyan szövetség, amely a magyar politika megújításáért jött létre – mondta keddi, az Országgyűlés alakuló ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Szél Bernadett frakcióvezető. 

„Sok helyről jöttünk, viszont egy helyre tartunk” – fogalmazott. Mint mondta, azért dolgoznak majd, hogy a következő időszak ne arról szóljon, hogy „a NER 3 hogyan tiporja el Magyarországot”, hanem arról, hogy egy új ellenzéki mozgalom sikerre vigye alapértékeit. 

Frakcióját úgy mutatta be: van közöttük három korábbi önkormányzati képviselő, egy volt polgármester és két egyéni mandátumot nyert képviselő. 

Az Országgyűlés munkája nem a magyar emberekről szól – értékelt, pártjuk ugyanakkor a helyi ügyeket kívánja behozni a parlamentbe. Az LMP életében is fokozódni fog a vidéki jelenlét a jövőben – ígérte, és mint fogalmazott, nem riadnak majd vissza az utcai politizálástól sem. 

A sajtótájékoztatón a politikus mögött Hadházy Ákos kivételével az egész képviselőcsoport felsorakozott, Gémesi György, az Új Kezdet vezetője helyett már az őt váltó Hohn Krisztina, a Baranya megyei Mánfa község polgármestere volt jelen. 

Hadházy Ákos távolléte az alakuló ülésről lelkiismereti kérdés volt számára – hangsúlyozta Szél Bernadett -, a frakció többi tagjának ugyanakkor fontos volt, hogy felesküdjön és elkezdje a munkát. Csupán annyit tett hozzá: Hadházy Ákos várhatóan később teszi le az esküt. 

Csárdi Antal egy uniós, míg Keresztes László Lóránt egy magyar zászlóval vonult be a sajtóterembe. Szél Bernadett erről azt mondta: frakciójuk egyszerre nemzeti és tartja Magyarországot az Európai Unió szerves részének. Úgy látják: a két lobogó közül nem kell választani.

(MTI)

14:38 – Kövér László kiszámíthatóságot ígért

Kiszámíthatóságot ígért Kövér László, az Országgyűlés újraválasztott elnöke kedden a parlament alakuló ülésén. 

Kövér László székfoglaló beszédében kiemelte: azt ígérhetek, ami egyre inkább felértékelődik a politikában, kiszámíthatóságot. 

„Kiszámítható vagyok és maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet, hogy hazánkban a politikai hatalom egyetlen legitim forrása a magyar választópolgárok közössége. Kiszámítható vagyok és maradok azon cselekvésemben, mely arra irányul majd, hogy a szuverén magyar népakaratot a magam helyén minden körülmények között tiszteletben tartsam, érvényesítsem és oltalmazzam, és ugyanezt kérem és várom el minden képviselőtársamtól, legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akár nemzeti, akár nemzetközi elkötelezettségűek” – tette hozzá. 

A parlamentáris demokráciának a XIX. században Kossuth Lajos által megfogalmazott eszmei alapvetése XXI. századunkban változatlanul érvényes: „Mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül.” – fogalmazott az Országgyűlés régi-új elnöke.

Kiemelte: az elmúlt évek és az elmúlt hetek illetve órák történései ellenére marad azon bizodalmában, hogy a ma megalakuló Országgyűlés minden tagja tiszteletben tartja a magyar népakaratot, és aláveti magát a parlamentáris demokrácia szabályainak. Szerinte aki nem így tesz, az nem a vele szemben álló politikai erőnek árt, hanem Magyarországnak. „Én pedig az ígérhetem Önöknek, hogy politikai közösségemmel együtt a hazánkat és a magyar demokráciát minden körülmények között megvédjük” – mondta.

Kövér László minden megválasztott képviselőtársa nevében megköszönte a magyar emberek bizalmát, amely lehetővé teszi számukra, hogy a következő négy évben lelkiismeretük, legjobb tudásuk és az alaptörvényre tett esküjük szerint az ő javukra munkálkodhassanak a ház falai között.

Megköszönte azon volt képviselőtársaik munkáját is, akik közreműködtek abban, hogy a 2010 után elvégzett sikeres válságkezelést és az ország újjáépítését követően a 2014 és 2018 közötti időszak a rendszerváltozás kezdete óta eltelt majd három évtizedben példa nélküli emelkedést hozott Magyarország polgárai és családja számára. Köszönetét fejezte ki az Országgyűlés hivatala munkatársainak, hogy munkájukkal megfelelő körülményeket teremtettek munkavégzésük számára. Ezt kérik tőlük a jövőben is – jelezte, majd megköszönte a támogató szavazatokat, amellyel az Országgyűlés elnökévé választották.  

Különös megtiszteltetés és nagy felelősség a feladat, amelyet az előttünk álló négy évre szólóan ismételten rám ruháztak – fogalmazott Kövér László. 

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy harminc esztendeje lépett a politika világába. Politikai közösségének és a választópolgároknak köszönhetően huszonnyolc esztendeje a szabadon választott Országgyűlés tagja, politikai közösségével együtt eddig mindösszesen tizenhat esztendőt voltak ellenzékben és tizenkét esztendő során kormányoztak, a Tisztelt Ház többségének bizalmából pedig nyolcadik esztendeje lehet az Országgyűlés elnöke – sorolta.

A parlament elnöke az előttük álló törvényhozási ciklusra minden képviselőnek magatartási vezérfonalként Tisza István házelnök 1912-ben elmondott székfoglaló szavait ajánlotta: „(.) biztosíthatom a T. Házat, hogy egy becsületes ember egész kötelességtudatával és egész felelősségérzetével fogok feladatom megoldásához”.

„Isten segítse hazánkat és nemzetünket, s adjon Önöknek bölcsességet!” – zárta székfoglaló beszédét Kövér László. 

(MTI)

14:22 – Elfogadták a bizottsági struktúrát

Az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament, a keddi alakuló ülésen megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

A képviselők 183 igen szavazattal elfogadták az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A parlament az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját: 15 állandó bizottság működik, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.

A törvényalkotási bizottság elnökének 181 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett Hende Csabát (Fidesz) választották.

A bizottsági tagokat is megválasztották, de a honvédelmi és rendészeti, a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottságnak csak azon tagjait választották meg, akik nemzetbiztonsági ellenőrzése már megtörtént.

(MTI)

13:39 – A DK intenzív parlamenti munkára készül

A Demokratikus Koalíció a választást továbbra sem tekinti sem szabadnak, sem tisztességesnek, de a párt frakciója ennek ellenére intenzív parlamenti munkára készül – közölte a képviselőcsoport szóvivője kedden Budapesten.

Gréczy Zsolt sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy az alakuló ülésen csak az eskütételen vettek részt. Az eskü szövegét azzal egészítették ki, hogy minden törekvésük „helyreállítani a köztársaságot” és új demokratikus alkotmányt adni a hazának – ismertette.

A képviselő elmondta, kedden tájékoztatták a Magyarországra akkreditált nagyköveteket arról, hogy milyen utcai események kísérték az Országgyűlés első ülését. 

Gréczy Zsolt azt is bejelentette, hogy a továbbiakban parlamenti képviselőként dolgozó Hajdu László XV. kerületi polgármester június 7-éig rendezi az önkormányzatban az átadás-átvételhez kapcsolódó ügyeket, ezért addig nem vesz részt az Országgyűlés szavazásain.

(MTI)

13:30 – Megválasztották az új országgyűlés tisztségviselőit

Az országgyűlés a házelnök megválasztása után megválasztotta további tisztségviselőit.

Alelnökök:

Jakab István, Lezsák Sándor, Latorczai János (Fidesz és KDNP), Sneider Tamás (Jobbik) és Hiller István (MSZP).

Törvényalkotásért felelős alelnök:

Hende Csaba (Fidesz-KDNP), aki ezzel Törvényalkotási Bizottság elnökjelöltje lett.

Jegyzők:

Bodó Sándor, Gelencsér Attila, Szűcs Lajos, Földi László, Móring József Attila (Fidesz és KDNP), Szávay István, Szilágyi György (Jobbik), Hiszékeny Dezső, Szabó Sándor, Varga László (MSZP), Tordai Bence (Párbeszéd) és Arató Gergely (DK).

Házbizottság:

A képviselőcsoportok megalakulásával és az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával megalakult a Házbizottság is, amelynek tagjai: Kövér László házelnök, Jakab István, Lezsák Sándor, Latorcai János, Sneider Tamás és Hiller István alelnökök, Hende Csaba törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Kocsis Máté a Fidesz, Harrach Péter a KDNP, Gyöngyösi Márton a Jobbik, Tóth Bertalan az MSZP, Gyurcsány Ferenc a DK, Szél Bernadett az LMP és Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője. 

Turi-Kovács Béla az ülés vezetését átadta Kövér Lászlónak.  

Háznagy:

Az Országgyűlés 174 igen szavazattal az Országgyűlés háznagyának választotta Mátrai Márta fideszes képviselőt. Megválasztásával a házbizottság létszáma teljessé vált.

(demokrata.hu, MTI)

13:16 – Kövér László az országgyűlés elnöke

182 képviselő vett részt a házelnök személyére vonatkozó szavazáson. Az érvényes szavazatok száma 179, Kövér Lászlót 143 képviselő támogatta, 35 nem és 1 tartozkodó szavazat mellett.

A szavazás eredményét ismertető Turi-Kovács Béla szavai után Kövér László letette esküjét.

(demokrata.hu)

12:45 – Létrejöttek a frakciók

Az elnöklő Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. 

E szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Kocsis Máté, a Jobbik 26 fős képviselőcsoportját Gyöngyösi Márton, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 15 fős frakcióját Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció 9 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, az LMP 9 fős frakcióját Szél Bernadett, a Párbeszéd 5 fős frakcióját pedig Szabó Tímea vezeti.

(MTI)

12:45 – Választási beszámolók elfogadása

Az új Országgyűlés első döntése – a napirend elfogadásán túlmenően – a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 134 igen és 45 nem szavazattal, a  
Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 134 igen és 51 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az ellenzéki képviselők szavaztak.

(MTI)

12:45 – Összeférhetetlenség

Összeférhetetlenséget Fülöp Erik (Jobbik, Tiszavasvári polgármestere), Gémesi György (LMP, Gödöllő polgármestere), Hajdu László (DK, a XV. kerület polgármestere), Janiczak Dávid (Jobbik, Ózd polgármestere), Karácsony Gergely (Párbeszéd, a XIV. kerület polgármestere), továbbá Simani Silva örmény nemzetiségi szószóló jelentett, ők az összeférhetetlenség megszüntetéséig nem gyakorolhatják megbízatásukból eredő jogaikat és javadalmazásra sem jogosultak.

(MTI)

12:10 – Hadházy Ákos nem tett esküt

Fotó: MTI, archív, szerk.

Az LMP már lemondott társelnöke, Hadházy Ákos volt az egyetlen, aki nem tett érvényes esküt az országgyűlés alakuló ülésén. Ennek következményeként az országgyűlés munkájában nem vehet részt, indítványozási és felszólalási joga nincs, bizottság tagjává, elnökévé nem választható, továbbá javadalmazásra sem jogosult.

(demokrata.hu)

11:29 – Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja vitán felül áll

Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll – jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden az új parlament alakuló ülésén.

Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő.

Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya. Az országgyűlési választás végeredménye világos, egyértelmű, jogilag megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki.

Az elnök beszédében  javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.

Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.

A köztársasági elnök szerint érdemes ugyanakkor foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament törvényalkotási bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.

Áder János azt is a Ház figyelmébe ajánlotta, hogy idén 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Közülük 16 nem érte el az 1 százalékos támogatást, 15 pedig még a 0,5 százalékot sem – mondta, megjegyezve, hogy minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült, és a korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Ezért megfontolásra javasolja az Országgyűlésnek, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.

Felidézte emellett: április 8-án voltak olyan szavazókörök, ahol 2-3 órát kellett várakozni, hogy a választók leadhassák szavazatukat. Ezt elfogadhatatlannak minősítette, és elnézést kért azoktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek, ugyanakkor meg is köszönte nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak.

Európa jövőjét érintve Áder János úgy fogalmazott: az Európai Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét.

A köztársasági elnök azt mondta: az uniós közéletet a világos jövőkép hiánya, a kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség és unalomig ismételt közhelyek jellemzik.

Hozzátette: Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét, érdemes lenne visszatérni a gondolataihoz. „Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk” – idézte az egykori német kancellárt.

Végül arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy infokommunikációs forradalom és úgynevezett klímaforradalom zajlik a világban.

A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie: digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia – sorolta a köztársasági elnök, aki szerint ma az a kérdés, hogy ebben a versenyben „a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk”. Megjegyezte: Magyarországon ma már a munkavállalók több mint 15 százaléka dolgozik a digitális gazdaságban. 

Emellett az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdésének azt nevezte az államfő, hogy „képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el”. És úgy, hogy a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat még törlesszük is – tette hozzá. „Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában” ugyanis az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna, többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud – mondta, hangsúlyozva: „ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább”.

Áder János beszéde végén a következő négy évre ugyanazt az idézetet adta útravalóul képviselőknek, amit 2014-ben: „A haza minden előtt”.

(MTI)

11:20 – Megalakult az új országgyűlés

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament.

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

A Demokratikus Koalíció képviselői – akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is – azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy „helyreállítsák a köztársaságot”, és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.

Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament – 189 igen szavazattal, egyhangúlag – igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(MTI)

10:50 – NVI: feltétlenül szükség van egyes választási szabályok módosítására

Feltétlenül szükségesnek nevezte a választással kapcsolatos egyes szabályok módosítását a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke kedden az Országgyűlés alakuló ülésén.

Pálffy Ilona az áprilisi választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról tartott beszámolójában javasolta a választási időszak meghosszabbítását, a levélszavazás szabályainak pontosítását, a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel kapcsolatos szabályok változtatását.

Elmondta, hogy ezen szabályok módosítását már négy évvel ezelőtt is javasolták.

Az NVI elnöke azt mondta, a tapasztalatok szerint a levélben szavazás szavazólapjainak kiküldésére és visszaérkezésére „rendkívül szűk a jelenleg biztosított határidő”. Hozzátette: javasolja a választási eljárást megelőző határidőket néhány nappal előrébb hozni, így elég idő maradna arra, hogy biztonsággal visszaérkezzenek a postai úton feladott válaszborítékok.

Pálffy Ilona közölte, nyilvántartásuk alapján 4938 levélboríték érkezett késve vissza az NVI-hez.

Szükségesnek nevezte, hogy a levélszavazásra vonatkozó szabályokat pontosítsák: egyértelműen fogalmazzák meg, mi számít érvényesen visszaérkezett válaszborítéknak.

Elmondta, az ajánlások ellenőrzésével kapcsolatban minden eddiginél több jelzés érkezett hozzájuk az ajánlóívek másolása, azok hamisítása miatt. 

Megjegyezte, a választási irodáknak nincs lehetőségük arra, hogy a választópolgárok aláírásmintájának felhasználásával ellenőrizzék az aláírások valódiságát, a hamisított ajánlások kiszűrése a választási eljárás keretében nem lehetséges. Az NVI elnöke azt mondta, büntetőeljárásban tisztázhatók a csalások, de ez időigényes.

Megfontolandónak tartotta az ajánlási rendszer finomítását, illetve a büntetőeljárás határidőinek a jelölési szabályokhoz igazodó módosítását.

Pálffy Ilona szerint az utolsó pillanatban beérkező nagyszámú névjegyzéki kérelem – átjelentkezés, mozgóurna-igénylés – elbírálása jelentős mértékben elhúzódhat.

Ez több országos választáson is azt eredményezte – folytatta – , hogy az összes helyi választási irodának késő éjjelig kellett várakoznia arra, hogy megkezdhesse a névjegyzékek nyomtatását.

Elmondta, a névjegyzéki kérelem benyújtásának határidejét a jelenlegi 16 óráról 12 órára javasolja előrehozni.

Az NVI-elnök közölte, a választási eljárási törvény jelenlegi szabályai miatt a legnagyobb gondot az átjelentkező választókat fogadó szavazóhelyiségekben a több órás sorban állás jelentette 2018-ban, de már 2014-ben is.

Emlékeztetett arra, mivel 19 óra után sorba álltak a választók, addig nem lehetett nyilvánosságra hozni a választási adatokat, amíg mindegyikük nem szavazott.

Szólt arról, hogy az átjelentkezés egyre népszerűbb, már nem 5-6 ezer, hanem 10-12 ezer választópolgár él ezzel a lehetőséggel.

Hozzátette: az átjelentkezőknek kialakítandó szavazóhelyiségek szabályait feltétlenül módosítani kell.

Pálffy Ilona elmondta, a választás eredményét nem érintő adminisztratív hibák ezen a választáson is előfordultak. Példaként említette, hogy a szavazatszámláló bizottságok néhány esetben a jegyzőkönyv kitöltésénél nem megfelelő rovatba írták be egyes listák szavazatait, de ezeket a hibákat a jogorvoslat keretében javították.

Az NVI vezetője úgy értékelt: az április országgyűlési képviselőválasztáson „az állami feladatok végrehajtása törvényesen, Magyarország alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően történt”.

Szerinte ezt támasztja alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) előzetes javaslata is, miszerint a választási szervek minden szinten általános bizalmat élveztek az érintettek körében és munkájukat általában elfogulatlannak ítélték meg. Az NVI és az NVB eleget tett a megbízatásának, minden szinten szakszerűen és átláthatóan, rendszerint az előírt határidőket betartva bonyolította le a választásokat – idézte az elnök.

Kitért arra, hogy az idő rövidsége miatt nem tud részletes tájékoztatás adni az egész választási eljárásról, a választási informatikáról.

Köszönetet mondott a választás megszervezésében, lebonyolításában részt vevő több mint 22 ezer köztisztviselőnek, állami tisztviselőnek, közalkalmazottnak, valamint a választási szervek, bizottságok tagjainak.

(MTI)

10:49 – NVB: törvényes a 2018-as választás

A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le – mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén kedden.

Patyi András elmondta: a választási résztvevők számára ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a 2018-as választás, hiszen nem volt komoly törvényi módosítás az elmúlt években. Hozzátette: a delegálások folytán 30 fősre nőtt NVB rendkívüli mennyiségű munkát végzett el, a választás kitűzésétől, január 11-től május 4-ig 41 ülést tartott, a választási eljárással összefüggésben 942 határozatot hozott és 4 iránymutatás bocsátott ki.

Az NVB elnöke közölte: a legnagyobb munkaterhet most is az egyéni jelöltállítás tárgyában hozott döntések elleni fellebbezések elbírálása jelentette, mivel rendkívül sokan kívántak indulni a választáson. Jogerősen végül 1794 főt vettek nyilvántartásba egyéni jelöltként – tette hozzá. Ismertetése szerint 22 pártlistát és 13 nemzetiségi listát vettek nyilvántartásba, két pártlista visszautasítása kapcsán a Kúria az NVB határozatát megváltoztatta.

Patyi András beszámolója szerint az NVB munkájának jelentős részét tette ki a választási kampány szabályainak megsértése miatti jogorvoslati kérelmek elbírálása, az 55 első fokú döntés mellett, 111 fellebbezést bírált el a bizottság. Mint mondta, a négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan a jogorvoslati témák között kiemelten szerepeltek a választási plakátok, valamint a kampány korai szakaszában már reflektorfénybe került az önkormányzati kiadású, többségében ingyenes, nagy példányszámú időszaki lapok szerkesztési gyakorlata is. 

Az NVB elnöke közölte: a 2014-es választásokhoz képest 26-szor annyi fellebbezést nyújtottak be idén az egyéni választókerületi eredményt megállapító döntésekkel szemben. Négy éve öt ilyen érkezett, most 131 kérelmet, 129 fellebbezést és 2 kifogást bírált el a bizottság, ugyanakkor egyetlen esetben változtatta meg a döntést, de itt sem lett új győztes, 2 szavazatot kellett jó helyre írni a jegyzőkönyvben – mondta Patyi András. Elmondta: a többi fellebbezés esetében az NVB többsége úgy fogalt állást, hogy azok nem hivatkoztak olyan törvénysértésre és nem jelöltek meg olyan bizonyítékot, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztotta volna a jogsértéseket.

Közölte: április 27-én állapították meg a választás országos listás eredményét, amivel szemben 5 kérelmet terjesztettek elő, ebből egyet érdemi vizsgálat nélkül utasított el a Kúria. Hozzátette: a 10 285 szavazókörből 4-ben a listás szavazatok újraszámlálását rendelte el a bíróság, megváltoztatva az NVB országos listás szavazási eredménydöntését, ugyanakkor a jegyzőkönyveken végigvezetett változtatások a mandátumkiosztásban nem eredményeztek módosulást. A listás országos eredmény így május 3-án emelkedett jogerőre.

Az NBV elnöke összefoglalta azokat a területeteket, amelyekben törvénymódosítást tart szükségesnek. Javasolta többek között, hogy változtassanak az átjelentkezéssel szavazók fogadásának részletszabályain, hogy a választópolgárok sorban állása elkerülhető legyen, valamint ismét felvetette a többes ajánlás intézményének felülvizsgálatát. Indítványozta, hogy alkotmánybírósági és kúriai normakontroll kezdeményezési hatásköre legyen az NVB-nek, valamint, hogy a választási döntések bírósági felülvizsgálatának ellátására egyetlen speciális, nagyobb létszámú kúriai tanácsot állítsanak fel, hasonlóan az önkormányzati tanácshoz.

Javasolta, hogy a területi választási bizottságok ismételten vegyenek részt az országgyűlési képviselők választási eljárásában, valamint azt is, hogy pontosítsák a kampányban a plakátok szabályozását. 

Úgy vélte: egyértelmű törvényi szabályozásra van szükség a választási bizottsági tagok delegálással kapcsolatban, és az ellentmondó kúriai gyakorlat miatt pontosabb törvényi elhatárolásra szorul a választási eljárás legsúlyosabb szankciója, az eljárás egy részének megsemmisítése és megismételtetése.

Patyi András szerint egyértelműsíteni kell a szavazást követően, de az eredmény jogerőre emelkedése előtt mandátumukról lemondott képviselők mandátumának kiadását, és javasolta a bírósági döntések meghozatala során a nyilvánosság alapelvének fokozottabb érvényesülését. 

Azt is felvetette: az NVB minden adminisztratív területre kiterjedő centralizált szerepe eljárási kockázatot hordoz az elbírálási  határidők megtartásával összefüggésben.

Az NVB elnöke megköszönte valamennyi választási szerv munkatársának a munkát, külön köszönetet mondott az NVB tagjainak a nagy ügyteher ellátáshoz szükséges helytállásukért.

(MTI)

10:24 – A Jobbik ismét vádaskodik

A Jobbik sunyi megoldásnak tartja a Kossuth tér élőerős rendőri védelmét, azt ugyanakkor egyfajta győzelemként értékeli, hogy fémkordonok nincsenek az Országház körül.

Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője kedden újságíróknak azon álláspontjának adott hangot, hogy a közösségi együttlétnek és a politikai véleménynyilvánításnak nemcsak akkor kell teret engedni, amikor valakit ünnepelnek, hanem akkor is, amikor kritizálnak.

Szerinte utóbbit a Fidesz-kormány nem engedi, míg a Jobbik azon van, hogy Magyarország szabad ország maradjon és pártállástól függetlenül bárki kifejthesse a véleményét.

Az első győzelem megvan olyan értelemben, hogy fémkordonok nincsenek a téren – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: ha felállították volna, akkor ígéretük szerint elbontották volna azt.

Értékelése szerint sunyi megoldás, hogy a fémkordonokat rendőrök testével helyettesítik. Kiemelte: senkit nem buzdítanak és maguk sem szeretnének rendőrökkel dulakodni; ebben a helyzetben az egyenruhásokat ugyanolyan áldozatnak tekintik, mint a be nem engedett választópolgárokat.

Mirkóczki Ádám kérdésre közölte: nem született testületi döntés arról, hogy a Jobbik részt vesz-e a délutáni demonstráción, a képviselők saját belátásuk szerint megtehetik, a színpadra azonban ezúttal sem delegálnak felszólalót.

Egy másik felvetésre a szóvivő arról is beszélt, hogy ha nem vennének részt a parlamenti munkában, akkor számos, a kontroll szempontjából fontos jogosítványt elveszítenének. „Nyilvánvalóan nem tetszik nekünk sem a felállás” – mondta a kétharmados kormányzati többségre utalva, s megjegyezte: feladatuk, hogy tudásuk legjavát nyújtsák.

A Jobbik megválasztott képviselői kedd reggel, magyar zászlók kíséretében közösen vonultak be a Parlamentbe, ezt megelőzően pedig misén vettek részt a Szent István-bazilikában.

Az Országházban – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a jobbikosok esküt tettek a Szent Koronára. E szerint a párt képviselői csak és kizárólag a nemzetet fogják szolgálni, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják a nemzetet a hazugságtól, nélkülözéstől és szolgaságtól. A képviselők azt is kinyilvánították, hogy amennyiben a párt elnökségének kétharmados döntése alapján alkalmatlanná válnak képviselői feladatukra, úgy mandátumukat azonnal visszaadják.

(MTI)

10:05 –  Korelnök: az ünnepi ülés legyen méltó az Országgyűléshez

Turi-Kovács Béla korelnök, miután a nyolc legfiatalabb képviselőt felkérte a korjegyzői feladatok ellátására, emlékeztetett arra: április 8-án szabad, tiszta országgyűlési választást tartottak, amelyen az ország határozott döntést hozott. Egyértelmű állásfoglalást hoztak arról, hogy az ország védelmét és biztonságát helyezik minden elé, és ehhez a túlnyomó többség számára az eddigi kormány jelent garanciát. 

Vesztesnek lenni egy választáson nehéz helyzet, különösen, amikor azt megalapozatlan várakozások előzik meg, ilyenkor vannak, akik megpróbálnak elégtételt venni – folytatta, arra kérve a képviselőket, az alakuló ülés napján legyenek egymásnak partnerei, próbálják meg az ünnepi ülést úgy végigvinni, hogy az méltó legyen az Országgyűléshez. 

Szerinte azt már nem lehet megérteni, ha a vesztesek külföldi hatalmakhoz igyekeznek fellebbezni, petíciót benyújtani, feljelentéseket tenni. „Ne tegyék és ne engedjék!” – kérte a pártokat és politikusokat.  

A választás örömteli részének nevezte, hogy a magyar vidék egyértelmű állást foglalt, holott kezét ma még nem a jólét vezette, hanem a remény, a bizakodás. Ez szerinte mindenkire felelősséget ró, nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar vidékre. Kivételesen örömtelinek nevezte, hogy az Isten, haza, család jelmondat már nem egyszerű szlogen, hanem egy olyan gondolat, amely a következő kormánynak is iránymutatást adhat.

(MTI)

5:10 – Ma megalakul az új országgyűlés

Ma teszik le esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők az Országgyűlésben. A törvényhozás alakuló ülésén az államfő negyedszer kéri fel kormányalakításra Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP listavezetőjét.  

A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés az államfő köszöntőjével kezdődik, később Áder János felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd a megválasztott képviselők döntenek az alakuló ülés napirendjéről.

A Ház meghallgatja Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az országgyűlési választásról.

A 199 fős parlamentben a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett, további 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.

A képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2014-ben létrejött kormány megbízatásának megszűnését.

Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János április 17-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz-KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.

A parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, majd nyílt voksoláson döntenek az alelnökökről és a jegyzőkről. 

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában 29 törvényjavaslat, 1 határozati javaslat és 5 beszámoló maradt az előző ciklusról.

(MTI)