Magyar–bajor összefogással új evangélikus templom épült Piliscsabán
Magyar–bajor összefogással, több mint 266 millió forintos állami támogatással új evangélikus templom épült Piliscsabán – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Pest vármegyei városban kedden.
Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a reformáció emléknapján egyszerre van ok örömre és bánatra. A bánatra azért van ok – tette hozzá –, mert látni, hogy Nyugat-Európában és Észak-Európában mi történik „a kereszténység szakrális helyeivel”, sok helyen szűnnek meg templomok. „Nem tudjuk, hogy keresztény testvéreink észreveszik-e a bajt, és beletörődnek-e (…) abba, ami történik, vagy sem” – közölte az államtitkár.
Az egyházi kapcsolatokért is felelős államtitkár hangsúlyozta: szerencsére Magyarországon éppen az ellenkezője történik annak, mint ami Nyugat- és Észak-Európában. A Kárpát-medencében megújított a kormány 3200 templomot a Felvidéktől a Partiumon át Erdélyig, a Délvidéktől Magyarország területéig.
Soltész Miklós örömnek nevezte azt is, hogy a többi felekezethez hasonlóan az evangélikus egyház is „utánamegy a híveinek”, és mint most itt, az agglomerációban, templomot épít. Örömre adhat okot továbbá, hogy a kormánnyal kötött megállapodás értelmében az evangélikus egyház bekapcsolódik az óvodaprogramba – tette hozzá.
„Őrizzük meg a hitet, és az egyházaink utasítsák vissza azokat a divatosnak tűnő, de az emberi természettől, a teremtett világtól teljes mértékben távolálló ideológiákat, amelyekkel rombolják fiataljainkat” – szorgalmazta az államtitkár.
A piliscsabai evangélikus templom szentelési istentiszteletén Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdetett igét.
A beruházás összköltsége 423 millió forint volt, ehhez a Magyarországi Evangélikus Egyház 51 millió forinttal járult hozzá. Csaknem 267 millió forintot a kormány adott. Az élő testvéregyházi kapcsolat révén a Bajorországi Evangélikus Egyház pedig több mint 104 millió forinttal támogatta az építkezést.
A templomot Krizsán András Ybl-díjas építész tervezte. A 330 négyzetméter alapterületű épületben a templomtér mellett két terem, teakonyha és mellékhelyiségek kaptak helyet, így az nemcsak hitéleti, hanem kulturális, közösségi programok megtartására is alkalmas.
