Magyar egység a Felvidéken

Történelmi esély az újrateremtett felvidéki magyar egység. A magyar kormány nevében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közleményben üdvözölte az új egységpártot, hangsúlyozva, hogy a külön utas politika nem vezet célra, a magyar jövőt az összefogás jelenti, mivel ez a külhoni magyar közösségek megmaradásának záloga.

Zaklatott évtizedek után

Ahogy mondani szokták, a résztvevők messziről indultak. A rendszerváltás idején a Duray Miklós fémjelezte nemzeti-konzervatív Együttélés, a Bugár Béla elnökölte Kereszténydemokrata Mozgalom és az A. Nagy László vezette liberális Magyar Polgári Párt is színre lépett, majd 1998-ban ezek egyesülésével létrejött a Magyar Koalíció Pártja. Elnöke Bugár Béla lett, aki, miután a szervezet 2007-ben Csáky Pált választotta új vezetőjének, többedmagával kilépett az MKP-ból, és Most–Híd néven szlovák–magyar vegyes alakulatot hozott létre. Ennek következtében az MKP 2010-ben kiesett a pozsonyi parlamentből, ahol azóta sincs magyar érdekképviselet.

A vegyes párt viszont 2010-től 2012-ig, majd 2016-tól 2020-ig két szlovák kormánykoalícióban is részt vett. 2019-ben ugyanakkor nem tudott képviselőt delegálni az Európai Parlamentbe, tavaly pedig a parlamenti küszöböt sem ugrotta át. 2020-ban az MKP és két másik, időközben létrejött alakulat – a 2019-ben Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója által létrehozott Összefogás Mozgalom, valamint a több szlovák kormány volt mezőgazdasági minisztere, az MKP-t és a Most–Hidat is megjárt Simon Zsolt alapította Magyar Fórum – által indított Magyar Közösségi Összefogás nevű választási lista sem érte el a szükséges ötszázalékos támogatottságot. A megosztottság tragikomikus széljegyzeteként a 2019 elején alakult Új Egység nevű mozgalom nem is vett részt az utóbbi három párt együttműködésében…

Ebből a siralmas helyzetből kell újraépíteni a felvidéki magyar politizálást, visszaszerezve a rég kiábrándult magyar szavazók bizalmát. A feladat mégsem megoldhatatlan. Miután Bugár Béla tavaly március elején a Most–Híd összeomlása után lemondott a pártelnökségről, megnyílt az út az érdemi tárgyalások előtt.

Az MKP, a Most–Híd és az Összefogás különállásának megszüntetésével, a három párt fúziójával hivatalosan is létrejövő Szövetség – Magyarok, Nemzetiségek, Régiók nevű új magyar egységpárt megalakulását tavaly augusztus óta zajló tárgyalássorozat előzte meg, aminek folyamán előbb az MKP és a Most–Híd egyezett meg, majd a legkisebb magyar alakulat is csatlakozott.

Az új formáció létrejöttét március végén jelentette be Forró Krisztián, az MKP elnöke, Sólymos László, a Most–Híd vezetője és Mózes Szabolcs, az Összefogás elöljárója. A három szervezet a továbbiakban a közös párt egy-egy platformjaként működik, az erőviszonyoknak megfelelően az MKP delegálja az elnököt, a Most–Híd az Országos Tanács elnökét, az Összefogás pedig a szakmai alelnököt. A konkrét személyekről még nem született döntés, ahogy az egyes testületek tagjait is később választják meg.

Az újrateremtett egységnek minden résztvevő részéről komoly kompromisszum volt az ára. Az elképzelések szerint etnikai alapú, karakteresen magyar érdekeket képviselő szervezetnek kellett születnie, amely azonban céljai eléréséhez a magyarlakta régiók szlovákságát és más nemzetiségeit is igyekszik partnerként megnyerni, nemkülönben a szlovák politikai szervezeteket, kivéve a Robert Fico-féle baloldali Irány–Szociáldemokráciát és a két világháború közötti, Jozef Tiso vezette szlovák állam hagyományait képviselő Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártját.

Ha a három alapító szervezet sajátosságai nem kioltják, hanem erősítik egymást, az új egységpárt sikertörténet is lehet.

Magyar ügyek terítéken

Ami a nemzeti érdekeket illeti, ezek némelyikét az új magyar párt föl is vetette bemutatkozásakor. Igaz, a ma is hatályos, a magyarságot kollektíven háborús bűnösnek bélyegző és mai vagyonelkobzások jogi hivatkozási alapjául is szolgáló Beneš-dekrétumok témája nem került szóba. Forró Krisztián azt mondta, a kommunikáció megváltoztatását várják az új szlovák kormánytól, ugyanakkor azt kívánják, hogy a lemondott Igor Matovič miniszterelnök örökébe lépő korábbi pénzügyminiszter, Eduard Heger kabinetje teljesítse a kisebbségi kerettörvény megalkotására, a kisebbségi kormányhivatal létrehozására, valamint az idén 72 éves legendás magyar kulturális egyesület, a Csemadok (eredetileg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete rövidítése) költségvetési támogatásának megteremtésére tett ígéreteket. Ugyancsak alapelv, hogy fokozottan támogatni kell az eddig elhanyagolt dél-felvidéki régiókat. Az állampolgársági törvény tervezett átalakítását továbbra is elutasítja a magyar közösség, az ugyanis csak azoknak teszi lehetővé más ország állampolgárságának megszerzését, akik az adott másik állam területén élnek – a szülőföldjén élő felvidéki magyarság számára tehát ez nem megoldás.

Sólymos László, a Most–Híd elnöke is a déli régiók infrastruktúrája fejlesztésének jelentőségét emelte ki, Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője pedig azon kívánságnak adott hangot, hogy a szlovák alkotmány preambuluma a „mi, a szlovák nemzet” felütés helyett az ország polgáraira hivatkozzon. Emellett szorgalmazta, hogy a magyarlakta régiókban a magyar is legyen hivatali nyelv a mindennapi ügyintézés során.

Hogy ez autonómiafölvetésként értékelhető-e, az nézőpont kérdése. A Felvidék.ma hírportálnak Forró Krisztián úgy fogalmazott: bár a téma megkívánja a párbeszédet, e kifejezéstől sokan, néha még felvidéki magyarok is tartanak. Ezért inkább úgy tenné fel a kérdést: ki szeretné, hogy a befizetett adója a saját régiójában segítse az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet? Ez ugyanis nemzetiségtől függetlenül mindenkinek fontos.

Hűség és sorsvállalás

– Mutassuk meg és bizonyítsuk be, hogy a nemzeti újrakezdés évében képesek vagyunk mi is a megújulásra a valós társadalmi problémák mögé való felsorakozással, azok megoldásában való részvétellel nemzeti közösségünk érdekében – szólította fel az új egységpárt vezetőit Hrubík Béla író. A Csemadok volt elnöke közösségi oldalán Korparancs címmel megosztott gondolataiban szintén az elvhűséget hangsúlyozta.

– Érdekeltek vagyunk abban, hogy a közeljövőben létrejövő új, közös pártban kiemelt, meghatározó súllyal legyen képviselve az a nemzeti, keresztény-konzervatív értékrend, mely mellett a felvidéki magyar közösség a legutóbbi parlamenti választásokon több mint százezer szavazattal tett hitet. Hisszük és tudjuk, hogy csak együtt, kitartó munkával, határozott fellépéssel és egyértelmű kiállással lehet következetesen képviselnünk őseink által ezer éve megőrzött értékeinket, kultúránkat, nyelvünket megmaradásunk, gyermekeink és egész nemzeti közösségünk érdekében, hűséggel szolgálva a nemzetet – írta közösségi oldalán Hrubík Béla.

Vannak azonban visszafogottabb hangok is.

– Az akkori szlovák hatalom 2006 után megtalálta azokat, akik sikerrel bomlasztották fel az addig egységes magyar politikai arcvonalat. Így jött létre a Most–Híd vegyes párt. A hatalom által pozícióba, nem utolsósorban vagyonba segített egyének teljesítették a feladatukat. Az egykori szakadárok most bent ülnek az egységes magyar politikai reprezentáció vezetőségében, noha a korábbi magyar egységet pont ők robbantották szét. Ha a jövőben újra felmerül a megosztás igénye, félő, hogy ebben az esetben ismét meg fogják találni a kollaborációra hajlandóakat. Márpedig tudnunk kell, hogy a gyávaság nem bölcsesség – figyelmeztet Popély Gyula professor emeritus. A neves felvidéki történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szerint az új egységpárt jövője azon múlik, hogy képes lesz-e tudatosítani a nemzeti önazonosságot, az elemi nemzeti érdekeket, és fel tud-e lépni a hatalmi garnitúrával szemben.

Figyelemre méltó ugyanakkor Gubík László praktikus megközelítése. Az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova elnöke a Felvidék.ma hírportálon így fogalmazott: „A Híd mögötti idea jó volt, de a kivitelezése katasztrofális károkat okozott. Az Összefogás mögött nincs semmilyen idea, csak marketingszemlélet, ami viszont nélkülözhetetlen a XXI. században. Ha sikerül megtalálni ezek megfelelő elegyét az MKP által képviselt esszenciával, akkor működőképes lehet a szövetség. Ha nem, akkor csak egy alku marad, amit elsodor a történelem. A magam részéről maradok a nemzeti konzervatív politizálás, az élni és élni hagyni gondolata, a felvidéki sors­kérdések vállalása, a Kárpát-medencei összetartozás és a visegrádi geopolitika talaján. És mindenkinek, akinek fontos ez az irány, csak annyit mondhatok: képviselje ezt hangosan és kérlelhetetlenül a Szövetségben!”